A tehetség hatalmas érték, amit fel kell ismerni és kaput kellnyitni előtte. Mert a tehetség egy komplex tulajdonságcsoport. Része az a fajta attitűd, ami miatt nyitottan és érzékenyen lehet viszonyulni helyzetekhez, és ami talán az egyik legfontosabb: része a különleges idegrendszer is.Alapvető kérdés, hogy Nero tehetséges költő, tehetséges uralkodó-e. Vannak helyzetek, mikor környezete azt állítja róla, hogy az, s van olyan is, mikor ennek a szöges ellentétét. De akkor mi az igazság? Nincs igazság. Azaz, annyi igazság van, ahány ember van. Mindegyiknek igazsága van. Ebből a sok igazságból meg lehet alkotni egy csillogó, hideg, okos, márványszerű hazugságot, melyet az emberek igazságnak neveznek…

Nero - 'A semmi nem a tied. Csak a minden.'

magyar

A Hangadó a Magyar Zene Házában futó, nagy sikerű zenetörténeti előadássorozat, amelyben Tóth Árpád karnagy és zenetanár közérthetően, szórakoztató történeteken és zenei példákon keresztül hozza közelebb a klasszikus zenét a közönséghez.Az egyes alkalmak külön témát járnak körül, így a részek egymástól függetlenül is élvezhetők, ugyanakkor együtt egy izgalmas zenetörténeti kaland részletei. Az előadás eredetileg a Magyar Zene Házában hangzott el élőben; az eSzínház közönsége most a felvételen keresztül kapcsolódhat be ebbe a különleges zenei utazásba.Ebben az epizódban a zenetörténet egyik legismertebb tragikus szerelmi története kerül a középpontba: Dido és Aeneas legendája. Vergilius történetére operák mellett számos költemény, önálló ária és dal is reflektál. Melyek a téma legismertebb feldolgozásai? Miben különböznek egymástól és milyen részletekben hatottak egymásra?Az est során a hallgatók nemcsak egy legendás történetet ismerhetnek meg, hanem azt is, miként képes a zene érzelmeket és sorsokat megjeleníteni. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/DC7Fv5hj0t0' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Didók és Éneászok - Hangadó - Tóth Árpád előadás-sorozata

A Hangadó a Magyar Zene Házában futó, nagy sikerű zenetörténeti előadássorozat, amelyben Tóth Árpád karnagy és zenetanár közérthetően, szórakoztató történeteken és zenei példákon keresztül hozza közelebb a klasszikus zenét a közönséghez.Az egyes alkalmak külön témát járnak körül, így a részek egymástól függetlenül is élvezhetők, ugyanakkor együtt egy izgalmas zenetörténeti kaland részletei. Az előadás eredetileg a Magyar Zene Házában hangzott el élőben; az eSzínház közönsége most a felvételen keresztül kapcsolódhat be ebbe a különleges zenei utazásba.Ebben az epizódban a mindennemű alkotóművészetek egyik legáltalánosabb szabályát fogjuk nyomon követni a zenetörténet vonatkozásában: A középkori dalok egyszerű formáitól kezdve a barokkban óriási teret nyert kéttagú formákon át egészen a XX. században kedvelt híd-formáig sok-sok komponálási modell játszik a két fogalommal. Az ismert és ismeretlen zeneművek kuszaságán át vizsgálódva igazolódik majd az általános tétel, miszerint a zenében minden kicsit másképp van.Tóth Árpád zenei példák segítségével mutatja meg, hogyan épülnek fel ezek a struktúrák a különböző korszakok zenéjében, és mi történik akkor, amikor a zeneszerzők szándékosan felborítják a megszokott arányokat. Az előadás egyszerre ad új nézőpontot a zenére, és segít más füllel hallgatni a már ismert műveket is. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/12GvukAJZlQ' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Szimmetria és aszimmetria - Hangadó - Tóth Árpád előadás-sorozata

A Hangadó sorozat egyik különleges típusa a „Nagyító alatt” című epizód, amelyben Tóth Árpád egyetlen műre vagy zenetörténeti jelenségre koncentrálva mutatja meg, milyen részletek és gondolatok rejtőznek egy kompozíció mögött. Az előadás eredetileg a Magyar Zene Házában hangzott el élő közönség előtt; az eSzínházban most ennek a különleges alkalomnak a felvétele látható.Ezúttal Heinrich Schütz Karácsonyi történet című műve kerül a középpontba. Karácsonyi oratóriuma a Szentírásnak Jézus születéséről szóló részleteit fűzi össze, miközben érzékletes zenei karakterekkel jellemzi a történet legfontosabb szereplőit. Az előadás során Tóth Árpád lépésről lépésre bontja ki a mű szerkezetét, szereplőit és zenei megoldásait, miközben azt is megmutatja, hogyan működik a történetmesélés a zenében. A „Nagyító alatt” így nemcsak elemzés, hanem egyfajta zenei felfedezés: lehetőség arra, hogy egy ismert vagy kevésbé ismert művet egészen új szemmel – és füllel – hallgassunk. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/0d5g9rLPw5A' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Nagyító alatt : az első karácsonyi remekmű - Hangadó - Tóth Árpád előadás-sorozata

Van a politika, és van a szerelem. Ennek a két dolognak elvileg semmi köze egymáshoz. De volt, hogy volt. Van, hogy van. Milyen kár. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/VR9M-vUzTYc' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Varsói melódia

Szabad András már gyermekkorában eldönti, hogy fotográfus lesz. A vége az ő objektívjén keresztül tekint vissza egy szerelem, egy család és egy ország egymást keresztül-kasul átfonó történetére. Egy történetre, amelyben veszteség és boldogság, szeretet és fájdalom úgy csap át egymásba, ahogy csak akkor szokott, amikor valaminek vagy valakinek képesek vagyunk mindenestül átadni teljes valónkat – legyen az egy szeretett másik, az alkotás vagy egy világjobbító gondolat. A vége szereplői sodródnak és döntenek, örökölt családi mintáikkal és traumáikkal mint démonokkal küzdenek, miközben a huszadik század második felének bezártságában egymás és egy szabadabb élet reménye felé nyújtóznak. Bartis Attila 2015-ös nagyregényének színpadi adaptációja Nagy Péter István rendezésében egy nagy szerelem érzékeny lélektanisággal kibontott története, mely mögött felsejlik a huszadik század forgatagában generációkon át öröklődő életstratégiák leltára – olykor húsba markolóan, máskor allegorikusan felrajzolva. Szabad Andrást, a több évtizeden átívelő cselekmény főhősét különböző életszakaszaiban három színész alakítja: László Zsolt, Porogi Ádám és Katona Péter Dániel.Bartis Attila író és fotográfus. Prózai művei mellett, melyek közül a legismertebb a színházban és filmen is feldolgozott A nyugalom, drámaíróként is bemutatkozott már a magyar színpadokon. A vége című regényét, amelynek színpadi adaptációját Mikó Csaba jegyzi, 14 éven át írta. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/LnQeV5Axa1k' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A vége

Képzőművészet – irodalom – színház, már tíz éveA tízedik születésnapját ünneplő, képzőművészetet, irodalmat és színházat izgalmasan ötvöző Textúra 2025-ben ismét beköltözik a Szépművészeti Múzeum falai közé. A múzeum a korábbi évadok szövegeiből választott ki tízet, melyeket színművészek tolmácsolnak az ihlető műalkotások társaságában. A Textúrát Valló Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész viszi színre, aki már negyedik alkalommal vesz részt a projektben. Rendezése nemcsak a szövegek térbe helyezésére, hanem a zene, a tánc, a mozgás összhangjára is súlyt helyez.Az előadásban szereplő képzőművészeti alkotások – a Magyar Nemzeti Galériából erre az alkalomra áthozott műtárgyakkal együtt – közel 4000 évet ölelnek fel: a látogatók az útjuk során a múzeum szinte minden gyűjteményi egységét bejárják. A formák, karakterek, témák egy-egy jelenetet hívnak életre, melyek révén a művek új értelmezéssel, történettel, asszociációval gazdagodnak.A felkért írók köre és az általuk alkotott szövegek világa éppolyan sokszínű és izgalmas, mint a kiválasztott műalkotások sora: tragédia, humor, melankólia, szakralitás és hétköznapiság váltja egymást a jelenetekben. A színészek rövid szünetekkel, tíz-tíz alkalommal játsszák el az epizódokat, a közönség így mindegyik színt meg tudja tekinteni. A jelenetek sorrendje ezúttal nem szabadon választott, és az, hogy miként jutnak el a nézők egyik helyszíntől a másikig, szintén a meglepetés része.Írók/képzőművészeti alkotások/színészek: Dragomán György: Adrenalin (Oroszlánkórus) Jacopo Tintoretto: Herkules kitaszítja a Faunt Omphale ágyából, 1585 Előadja: Csőre Gábor / Szikszai Rémusz Durica Katarina: Kairó Tours Rudzs-ahau és Ipepi sztéléje, Kr. e. 22. század körül Előadja: Hegyi Barbara / Pálfi Kata Esterházy Péter: A hirtelen barátság Francisco de Goya y Lucientes: José Antonio Marqués de Caballero képmása, 1807 Előadja: Gyabronka József / Hegedűs D. Géza Háy János: Találkozás Érósszal Erósz torzója, Kr. u. 1. század második fele Előadja: Mészáros Máté / Schneider Zoltán / Szikszai Rémusz Kemény István: Vita Bortnyik Sándor Zöld szamár című képéről Bortnyik Sándor: Zöld szamár, 1924 Előadja: Porogi Ádám (március 28-án felvételről) Szécsi Noémi: A vég és a kezdet Girolamo Macchietti: Mária gyermekével és Szent Annával, 1570-es évek első fele Előadja: Márkus Luca / Mészáros Blanka Szeifert Natália: Gyalogprím Galántai György: Lépésváltás, 1989 Előadja: Nagy-Kálózy Eszter / Söptei Andrea / Vándor Éva Rakovszky Zsuzsa: A szirakúzai bolond Farkas István: Szirakúzai bolond, 1930 Előadja: Kovács Krisztián / Nagypál Gábor Rakovszky Zsuzsa: A varázsló kertje Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1906–1907 Előadja: Sághy Tamás Závada Pál: Kelt Amszterdamban 1665 májusában Pieter de Hooch: Levelet olvasó lány, 1664 Előadja: Sodró Eliza / Szász Júlia / Pigler Emília Zita <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/pIRW5e8HzSA' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Jubileumi Textúra 2025

A hűséges alattvalóból egy jóslat hatására királygyilkossá váló Macbeth története a politikai bűncselekmény és a zsarnokság kialakulásának krónikája. De még inkább elrettentő példázat, amely az emberi lélek mélységeibe enged betekinteni.„Azt mondják: A vér vért kíván.“ Az előadásban négy színész - két idős és két fiatal – formálja meg a darab minden szerepét, egymásban tükröztetve sorsokat, életszakaszokat és életstratégiákat.'Gáspár Ildikó egészen szokatlan keretet adott ennek a klasszikus, alapvetően kosztümös történetnek. A Macbeth összes szereplőjét négy színész kelti életre, akik múzeumi dolgozókként egy tárlatvezetés során, egyfajta „amatőr színtársulatként” megidézik a skót uralkodó trónra kerülésének és bukásának históriáját. (…) Ebben a Macbeth adaptációban leomlik minden, ami a klasszikus színházi előadásmódra jellemző, és azzal, hogy a fennkölt magasságból szó szerint a nézők közé hozzák le Shakespeare művét, egyszerre teszik azt vonzóvá, mérhetetlenül izgalmassá, és ami talán a legfontosabb: érthetővé.' - Jasinka Ádám, <a href='https://www.facebook.com/deszkavizio' target='_new'>Deszkavízió</a> Mü lefekszünk mü ágyunkbaMinden testi koporsónkbaFöltekintünk magosságbaOtt látunk egy szép koronátKíjjül aranyasBejjül feketeKígyó szemivel néziGyík ujjával fogjaNagy jegekvel, nagy szelekvelRútlátó gonosz igizettelHárom csöpp vére lecsöppenikÖrdögökkel felszedetikAranytángyérra tetetikSzunnyad szunnyad szelevén*Ki teszi fejére? *Középkori skót gael kifejezés: lélek, lélegzet, egyes értelmezések szerint lelkiismeret jelentéssel<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/IsQ7Pk_lljs' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

MACBETH

magyar (választható angol nyelvű felirattal)

Mi történik, ha véget ér egy hosszú, stabil kormányzás, és nincs megfelelő ember, aki innentől vezethetné az országot? Vagyis lenne, de... ő egy NŐ! Nem következhet más: megkezdődik az ádáz harc a hatalomért. Öröknek hitt szövetségek bomlanak fel, hűséges szolgálók válnak kegyvesztetté, és akkora lesz a káosz, hogy abból még a győztes sem kerülhet ki győztesen. Árulások, intrikák és váratlan szerelmi viszonyok szelik keresztül-kasul ezt a shakespeare-i hangulatú királydrámát, amelyben a középkori Magyarország történetének egy kevésbé ismert fejezete elevenedik meg, hogy bátran szolgáljon az ország üdvére és mindannyiunk okulására. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/K4v3xEqxDCY' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Mária országa

Bartók: A kékszakállú herceg vára, op. 11, BB 62, Sz. 48 A BDZ Kamaraműhely a Budafoki Dohnányi Zenekar művészeiből létrejött formáció, amely egyedi felállásának köszönhetően sajátos, újszerű hangszerelésben képes bemutatni jól ismert zeneműveket. Ez alkalommal Bartók Béla remekműve, A kékszakállú herceg vára öltözik általuk új köntösbe: a híres misztériumjáték zenekari anyagából Szüts Apor, az együttes művészeti vezetője készített átiratot, amely egyszerre testesíti meg a kamarazenélés bensőségességét és a szimfonikus hangzás grandiozitását. A darab előadásában két kiváló énekes szólista működik közre: a címszerepben Cser Krisztián, Judit szerepében pedig Mester Viktória lesz hallható. Az opera ikonikus helyszínei – a Kínzókamra, a Kincsesház, Birodalom és a többi – különleges fényhatásokon keresztül fognak megjelenni.Cser Krisztián Szegeden született muzsikus családban. A szegedi egyetem magánének szakán tanult, énekmestere Andrejcsik István volt, majd a Zeneakadémia opera szakán Marton Évánál képezte magát tovább. Az évek során emblematikussá vált alakítása A Kékszakállú herceg várának címszerepében, többek között 2013-ban Bartók művének első kínai előadásán, majd Rouenban a Normandiai Őszi Fesztiválon, 2019-ben pedig a New York-i Carnegie Hallban; valamint 2018-ban, a mű 100 éves évfordulóján kiadott CD-n is őt hallhatjuk. 2025-ben ismét több európai helyszínen, így a Müpában, a londoni Royal Albert Hallban, valamint Bukarestben is énekelte Kékszakállú szerepét a Budapesti Fesztiválzenekarral.Mester Viktória Mezőtúron született, énektanulmányait a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte. 1996-ban felvételt nyert Toldy Mária musicalstúdiójába, ahol énektanára Kővári Judit volt. Egy évvel később bekerült a Magyar Rádió Énekkarába, majd a Nemzeti Énekkarba, ez utóbbi társulatban olyan nagyszerű karmesterek keze alatt dolgozott, mint Kobajasi Kenicsiró, Kocsis Zoltán és Solti György. 1998-ban vették fel a Zeneakadémiára, mesterei Andor Éva és Kovalik Balázs voltak. Négy évadon keresztül a Miskolci Nemzeti Színház állandó vendége volt, énekelte többek között a Carmen címszerepét és Miklóst a Hoffmann meséiből. A Magyar Állami Operaházban 2006 októberében debütált a Rigoletto Maddalenájaként.A koncert felvétele 2025. november 8-án a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült.

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára

A Lev Tolsztoj karakteréről elnevezett Platon Karataev 2016-ban alakult Budapesten, hamar a hazai gitárzenei színtér egyik legjobb, legnépszerűbb formációja lett a kvartett. Már For Her című folkos, folkrockos 2017-es első lemeze feltette a zenekart a nemzetközi térképre is, dalaikat azóta is több milliószor streamelték a világ minden tájáról. Az együttes második, Atoms (2020) című lemezével ellépett az addigi akusztikus iránytól egy hangosabb, grandiózusabb hangzás felé. Az album a legbelsőbb énünk kereséséről és minden megkérdőjelezéséről szól, a dalokban hol önmagunk felé zuhanunk, hol éppen attól távolodunk. Ezen a spirálon kering tovább az együttes 2022 elején megjelent, Partért kiáltó című harmadik albuma, amely a víz, a hegy és az erdő szemével néz az emberre, és tovább bolyong a létezés magja körül. A Partért kiáltó az Artisjus összesítése szerint a kritikusok egyik kedvenc lemeze volt, emellett Fonogram-díjjal is jutalmazta a szakma. A zenekar következő, Napkötöző című nagylemeze nemsokára érkezik, a Zene Házában a tavasz folyamán egy egészen különleges, a Hangdóm terére, vásznára és hangrendszerére álmodott klipfűzér vezette fel a kiadványt. Ezen a koncerten is az új dalok szerepelnek majd a fókuszban. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/LsLQIo0clso' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Platon Karataev

Kapcsold ki a telefonod és tedd félre! Csendesedj el! Csak akkor beszélj, ha feltétlenül szükséges! Étkezések közben egyáltalán ne beszélj! Figyeld meg a rágásod! Figyeld meg a nyelésed! Figyeld meg a légzésed! Figyeld meg a tested! Ülj le! Ülj le, és ne csinálj semmit! Mi az a semmi? Mi az a valami?Zsolt háromszor hét napig ült, és nem csinált semmit. Aztán ott is maradt a semmi közepén egyedül. Majd lassan elkezdtek köré gyűlni az emberek. Azóta is jönnek. Van, aki kíváncsiságból érkezik, van, aki a megváltást keresi, van, aki menekül, és van, aki csak azért jön, hogy végre megérkezzen.Tarnóczi Jakab alkotócsapatának új ősbemutatója, a Radical Relax kilenc ember egy hetes elvonulás-történetét meséli el, melynek utolsó órájában a nézők is résztvevővé válhatnak.Zsolt: Két szerzetes az udvaron vitatkozott. Az egyik azt mondta: A zászló mozog. A másik azt mondta: A szél mozog. Véletlenül arra járt Eno, a hatodik pátriárka. Azt mondta nekik: - Nem a zászló, nem a szél - az értelem mozog!Alíz: Igen?Zsolt: Igen! Mit gondolsz? Mi mozog?Alíz: Ebből következtetéseket fogsz levonni?Zsolt: Mi mozog?CsendAlíz: Mindegy.Az előadásban füstöt, erős hang- és fényhatásokat alkalmazunk.

Radical relax

Kevés olyan ikonikus figura van a színháztörténetben, mint III. Richárd. A sztereotípia: Richárd, a véreskezű zsarnok. De ki ez az ember valójában, és milyen az a közeg, amely engedi őt felemelkedni? „Ki torzult, félig-kész és idő előtt / Küldettem el e lélegző világba, / Bénán s idétlenül, hogy a kutyák / Megugatnak, ha bicegek előttük” – jellemzi önmagát Richárd, mégis: híres „torzsága” ellenére nincs akadály előtte – bárkit képes elcsábítani, manipulálni vagy legyőzni. Kegyetlenül és csillogó intellektussal szerzi meg magának a trónt, miközben szórakoztatja és egyben cinkosává teszi a mindenkori színházi publikumot. Igazi színházcsináló. Hamlet után övé a leghosszabb Shakespeare-szerep a maga 1124 sorával. E hálásan gyűlöletes figurának eljátszása mindig fontos állomás egy színész pályáján. III. Richárdot ezúttal Alföldi Róbert alakítja, akit színészként először láthatunk a Radnóti színpadán.Az előadás rendezője, Andrei Şerban nem ismeretlen a budapesti közönség számára: Alföldi Róberttel kétszer is dolgozott már a Nemzeti Színházban. A legendás román rendező fiatalon vándorolt ki Amerikába, ahol fényes karriert futott be. Amerika legfontosabb prózai színházaiban hozott létre előadásokat, a legjelentősebb operaházak (többek között a Metropolitan Opera és a londoni Covent Garden) hívták rendezni, és olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Meryl Streep vagy Liev Schreiber. Több mint két évtizede a Columbia Egyetem Színházi Tanszékének professzora, és három éven keresztül a Bukaresti Nemzeti Színházat igazgatta.Támogató: Zikkurat Színpadi ÜgynökségDíjak: – POSZT 2018 | Legjobb női mellékszereplő: KOVÁTS ADÉL – POSZT 2018 | Legjobb jelmez: NAGY FRUZSINA (a Katona József Színház A kaukázusi krétakör című előadás jelmezeiért is jutalmazták) – POSZT 2018 | Legjobb fényterv: BAUMGARTNER SÁNDOR – Színikitikusok Díja 2018 | Legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT – Színikitikusok Díja 2018 | Legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT Bemutató: 2017. január 7.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Z6qMtL77f8Y' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

III. Richárd

A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak. Becsületről, barátságról és hűségről szól. No meg árulásról és öncsalásról. Arról, hogy végre kell-e hajtani a parancsot bármilyen őrült is vagy mindent feláldozva szembeszállni vele. Áruló-e az, aki az emberségében leli meg hazáját, vagy eleve bukásra van ítélve.„Látod ezután is Jönnek őrültek és őrült helyzetek. Sosem lesz úgy , hogy ránk ne kényszerítsék Latorságuk a latrok, tébolyuk A tébolyultak – mert e nyomorult faj Sajnos mindenre kényszeríthető. Csakhogy gondold meg: mentség is a kényszer, Míg főnököd van, van mentséged is.” - mondják a darabban. De valamennyien tudjuk, hogy minden mentség öncsalás...Székely János Caligula helytartója című drámája 1972-ben íródott és mind a mai napig a huszadik századi magyar drámaírás egyik kiemelkedő alkotása. A keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől felbomlásáig. Arról beszél milyen világban élünk, mi változott körülöttünk, és mi maradt ugyanaz. Mindezt ráadásul olyan történelmi személyek sorsában beszéli el, akik képesek voltak az áldozathozatalra, akár az önkéntes mártírhalálra is. A Caligula helytartója világunk valóságtartalmát boncolgatja. Arra keresi a választ, mikor, miért mondunk igazat. Mit gondolunk igaznak, bár lelkünk mélyén tudjuk, hogy hazugság. Ez a gondolat az, amely a Caligula szobrát hozó és azt Jeruzsálemben felállítani akaró Petroniust is hosszasan kínozza: szabad-e a császár nyilvánvalóan őrült parancsát akár véráldozat árán végrehajtani, megmentve így az egész római birodalmat? Vagy hallgatva a lelkiismeretre, meg kell tagadni a parancsot, kockáztatva akár a római birodalom egységét is?„Az embernek tehát az a legmélyebb szükséglete, hogy legyőzze elkülönültségét, hogy kiszabaduljon magánya börtönéből.” (Erich Fromm: A szeretet művészete) <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/qMLGNcZ29NI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Caligula helytartója

Aldo Nicolaj darabja három idős ember történetét meséli el, a 'vasnemzedék' utolsó néhány élő képviselőjének nyugdíjas napjait. A leélt és végigküzdött XX. század vége egy zsúfolt lakótelepen éri őket. A nő szelíd és jókedvű maradt, de a két férfi, akik valaha erős fiúk, bátor katonák, szorgos munkásemberek, derék családapák, büszke, öntudatos férfiak voltak - most már emlékeken merengő, rozoga, mogorva úriemberek. Ki egyedül, ki a családjától éppen csak megtűrten, de mindenképpen magányosan éldegél... és lejár erre a kis térre, hogy a padon üldögélve várakozzon cél nélkül. És szót váltson azzal, aki hasonlóan járt.Nem ismerik egymást, de lassacskán, ahogy rendre összefutnak a padnál... barátok lesznek. A barátságuk pedig fokozatosan feltölti őket, a kiürültség érzetét felváltja a valahová tartozás biztonsága, az újonnan felvett szokások megnyugtató rutinja.A feleslegesség, a szeretet nélküliség, a céltalanság szürkesége alól kibomlik az életszeretet, az egymásba kapaszkodás, az örök szövetséges-keresés ezerszínű, derűs palettája. Ebből az újra megtalált biztonságból pedig új tetterő születik - így elhatározzák, hogy még egyszer, utoljára: belevágnak egy kalandba. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/IuU5894yAMk' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Hárman a padon

Gryllus Vilmos-Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem Radványi Balázs-William Shakespeare: 75.szonett (Szabó Lőrinc fordítása) Gryllus Dániel-Samuel Daniel: Ha majd mások… (Szabó Lőrinc fordítása) Gryllus Dániel-Robert Burns: Ha mennél hideg szélben Gryllus Vilmos-Petőfi Sándor: Pató Pál Radványi Balázs-Arany János: A világ Gryllus Dániel-Arany János: Néma bú Gryllus Dániel-József Attila: Levegőt Gryllus Dániel-Kosztolányi Dezső: Boldog szomorú dal Radványi Balázs-Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani Gryllus Dániel-Kosztolányi Dezső: A játék Radványi Balázs-József Attila Tudod, hogy nincs bocsánat Gryllus Vilmos-József Attila: Jaj, majdnem Gryllus Vilmos-József Attila: Születésnapomra Radványi Balázs-Szabó Lőrinc: Kortársak Gryllus Dániel-Szabó Lőrinc: Különbéke Radványi Balázs-Szabó Lőrinc: SzeretlekRadványi Balázs-Weöres Sándor: Rock and roll Radványi Balázs-Weöres Sándor: Kupaktanács Gryllus Dániel-Weöres Sándor: Ó, ne vidd el Gryllus Dániel-Szergej Jeszenyin: A kék tűzeső (Weöres Sándor fordítása) Mikó István-Kiss Anna: Éjszaka, kéktollú Gryllus Dániel-Szabó T. Anna: Az ég zsoltára Gryllus Dániel-Kányádi Sándor: A két nyárfa Gryllus Dániel-Weöres Sándor: Rózsa-rózsa Gryllus Vilmos-Kányádi Sándor: Románc Gryllus Dániel-Kányádi Sándor: Kuplé a vörös villamosról Gryllus Vilmos-Kányádi Sándor: Távolodóban Gryllus Vilmos-Kányádi Sándor: Valaki jár Gryllus Vilmos-Kányádi Sándor: BékabúcsúztatóHa egy köznév (‘kaláka’) tulajdonévvé válik, akkor amögött mindig valamilyen izgalmas történet húzódik meg. Ha pedig többen ismerik a tulajdonnevet (Kaláka), mint az eredeti jelentését, akkor már csoda is. Ezt a csodát szeretnénk a Magyar Zene Háza színpadán bemutatni, amikor is egész nap ezelőtt a méltán nagyhírű zenekar előtt tisztelgünk. A délelőtti családi program, és a zenekarról szóló film levetítése – Kaláka: A Kárpátoktól a Karib-tengerig után az esti koncerten gyakran játszott slágerek és ritkán játszott csodadalok szólalnak meg. Felejthetetlen Kaláka-nap elé nézünk szeptember 27-én szombaton a Zene Házában!A Kaláka életműve felfoghatatlanul gazdag, legyen az kimagasló költők verseire írt csodálatos dalok hosszú sora, gyerekversek megzenésítései, a Magyar népmesék dallamvilága, egyéb filmes, tévés kísérőzenék, felejthetetlen koncertek, ismeretterjesztés és persze szeretet-áradás. A magyar emberek DNS-ében ott van a Kaláka. Több generációnak jelentették ők gyerekkorban az első belépőt a jó zene világába. Több generáció tudja kívülről a meghatározó magyar verseket, nekik köszönhetően. Több száz olyan daluk van, amely örökérvényű, fennmarad az előttünk álló évtizedekben, évszázadokban is. A Kalálka-nap zárásaként az esti koncerten ebből az életműből hallhatunk egy metszetet, kicsit mintájára a zenekar Ti akartátok! fellépéseinek, amikor a közönség szavazataiból áll össze a koncertműsor. Csak most a Zene Háza dobott be egy bő válogatást, amiből a Kaláka állított össze egy olyan műsort, amelyben a gyakran játszott népszerű dalok mellett hallhatunk majd ritkábban elhangzó szerzeményeket is.A koncert felvétele 2025. szeptember 27-én a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült.

Kaláka – Gyakran játszott slágerek, ritkán játszott csodadalok

Bianka egy módos kereskedő lánya, a lába előtt hevernek a kérők, és ő maga is szeretne férjhez menni. Csakhogy van egy bökkenő: addig nincs esküvő, amíg nővére, Kata nem talál párra. Kata azonban kemény dió, gunyoros modorával és kiállhatatlan természetével senki sem bír vele. Ekkor egy idegen érkezik a városba, aki nem ijed meg semmilyen eszköztől, ha arról van szó, hogy megszelídítse a vad amazont…A Kecskeméti Katona József Színház 2001-es előadása. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Admi2zVzhXA' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A makrancos hölgy

A 2021. október 22-i előadás felvétele.

'A fájdalom színe előtt nincsenek hősök.' (idézet a regényből)Vajon kilátunk a véleménybuborékból, ami körülvesz minket? Vagy csak képzelünk valamit a külvilágról, és azért találjuk szörnyűnek? És a szörnyű külvilággal szembeni harcunk közben nem válunk-e mi is szörnyetegekké? Winston Smith szemszögéből látjuk az abszolút hatalommal bíró Nagy Testvért, a teljeskörű ellenőrzést fenntartó Belső Pártot és az agressziót tömeges áhítattá emelő Gyűlölet Két Percét. De vajon a világ ilyen, vagy egy magányos, középkorú férfi, Winston Smith észleli így? Mennyiben változtat mindezen a fiatal lánnyal, Juliával való tiltott szerelmi viszony és a titokzatos O'Briennel kialakuló szellemi szövetség?George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után. A világ sokat változott '48-hoz és '84-hez képest is. Ebből a távolságból, a jelenkor nézőpontjából közelítünk ehhez a máig érvényes műhöz.GEORGE ORWELL 1984 című regénye alapján írta: Mikó CsabaGeorge Orwell „NINETEEN EIGHTY-FOUR” (Copyright, 1949) című regényének alapján Bill Hamilton, a néhai Sonia Brownell Orwell hagyatéka irodalmi kezelőjének engedélyével.A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre. www.theatrum-mundi.huA regényt fordította: Szíjgyártó László<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/pd4K6EusEyM' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Nero - 'A semmi nem a tied. Csak a minden.'

4790 HUF (€12.32)

5490 HUF (€14.12)

More plays