'Ádám és Éva óta, mióta egyből kettő lett, nem élhet senki anélkül, hogy ne kívánja embertársai lelkébe képzelni magát, s megismerni igazi valójukat, miközben egyúttal idegen szemmel is próbál nézni. Az együttérzés az önfenntartásnak nélkülözhetetlen eszköze.' (Thomas Mann)Az ifjú Józsefet, Jákob legszeretettebb fiát, testvérei egy száraz kútba vetik. Három napig időzik a mélyben, mintha meghalt volna, amikor egy öreg izmáelita megtalálja, megvásárolja, és magával viszi Egyiptomba. József szép és értelmes, kiválóságának köszönhetően hamar érvényesül az idegen országban, de egy asszony miatt másodjára is mély verembe kerül, a fáraó börtönébe – hogy immár férfivá érve szabaduljon fogságából és beteljesítse sorsát.Thomas Mann regénye a 20. század legnagyobb szellemi vállalkozásainak egyike, az ókori kelet mítoszainak és vallásainak értelmező újramesélése. Népek és törzsek, istenek és emberek, nők és férfiak történetei fonódnak össze benne, és vezetnek vissza az emberi kultúra kialakulásának mélységes mélyen eredő gyökereiig.Az előadás után rögzített Zoom-beszélgetést láthatnak az előadás rendezőivel és szereplőivel. Résztvevők: Gáspár Ildikó, Ascher Tamás, Gálffi László, Polgár Csaba és Patkós Márton. A beszélgetés moderátora Tompa Andrea.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/VZAHBXOrKxQ' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>Az előadás a szerző jogutódainak engedélyével, a S. Fischer Verlag, Frankfurt am Main és a Creativ Média Színházi Ügynökség, Budapest engedélyével jött létre.

József és testvérei (Thomas Mann – Koncepció: Ascher Tamás és Gáspár Ildikó)

2022-es évadunkban központi szerepet kapott a sértettség, mint téma. Ennek oka, hogy az a tapasztalatunk, hogy rengeteg feszültség, félelem, harag, gyűlölet feszíti a szűkebb és tágabb értelemben vett környezetünket, társadalmunkat és a nagyvilágot. Meggyőződésünk, hogy ezen indulatok hátterében, olyan mesterségesen gerjesztett feszültségek állnak, melyek valós traumákra, sérelmekre épülnek. Azt gondoljuk, ma talán minden korábbinál fontosabb átgondolni helyzetünket és legalább kísérletet tenni arra, hogy átlássunk azon sérelmeinken, amelyeket generációról generációra adunk tovább.Dosztojevszkij, Feljegyzések az egérlyukból című kis regénye és az abból készített előadásunk a sértett lelki világát mutatja be aprólékos módon.Az előadással az kívánjuk bemutatni, hogy a sértettség hogy zárja az embert egyre szűkülő körökön keresztül teljes magányba. Hogyan veszíti el a realitással a kapcsolatot és hogyan lesz a sértettség megélésén keresztül önmaga boldogulásának akadálya. Mindez szürreális abszurd humorba csomagolva jelenik meg a színpadon. Így saját hétköznapi tragédiáinkon, viszonyainkon, társadalmi és személyes kapcsolatainkon, csak nevetni tudunk, amíg bele nem gebedünk.Abban bízunk, hogy ha ezen folyamatokat kendőzetlenül megmutatjuk, már közelebb kerülünk ahhoz, hogy kezelni tudjuk őket, mert ha valaminek kimondjuk a nevét már a hatalma sem akkora felettünk.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/SfPeddT84mU' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Feljegyzések az egérlyukból

Valahol Európában pusztító háború dúl. Egy anya vidékre menekíti ikreit a nagyanyjukhoz, a népmesék gonosz boszorkányához. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a Nagy Füzetbe. Följegyzik, mit láttak, mit hallottak, mit tettek, mit tanultak. Életben maradnak, szívük megkeményedik, testük megedződik.

Agota Kristof-Kristóf Ágota Magyarországon született, Svájcban élt, franciául írt – elsősorban drámákat. Franciaországban megjelent, s azóta tizenöt nyelvre lefordított első regénye fekete humorral átszőtt mese és fejlődésregény egyszerre. Vízió egy könyörtelen, elembertelenedett világról, a háború és az azt követő ellentmondásos időszak szörnyűségeiről.

A nagy füzet

A hetedik napon az Úr megpihen, és nézi, mit teremtett. Most azt kell látnia: emberek halnak meg titokzatos betegségekben, igazságosztó gyilkos szedi áldozatait a kisvárosban, az emberekből elfojtott ösztönök és vágyak törnek fel… Kemény krimi, bűnregény, és hasonló jelzőkkel szokták illetni Tar Sándor emblematikus művét: a Szürke galambot. Az apokaliptikus vízióként is felfogható történet a rendszerváltás utáni időszak kezdetén játszódik, valahol az elhallgatott, nyomasztó múlt, és a reményekkel teli jövőkép között. A pokol pedig a földön van, és életnek hívják, írja, de azért egy kisfiú, Néger alakjában, felcsillan a megváltás reménye is.Tar Sándor Szürke galamb című regénye alapján írta: Mikó Csaba

Szürke galamb

Apró, törékeny lényként érkezik, előtte az élet. Itt minden csak szép lehet, csak jó lehet. De a talaj, ami a lábát éri, durva és kemény beton-sziget. Anyák és apák bántalmazó kezeiben szeretne gyermek lenni, megnyugodni.Az előadás Móricz Zsigmond regényének motívumait, népdalokat és kórusműveket felhasználva követi végig a kislány kálváriáját, míg végre a nyelvekből üszők lesz, s a sértegetésekből füst és pára. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/4kf1Achpky8' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Árvácska

Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az. Tanulja a többi gyereket, hogy miben olyan, és miben más, mint azok. Tanulja a felnőtteket, akikkel (egyre inkább úgy érzi) nem stimmel valami. És ahogy elmerül a sok kis részletben, szépen lassan világossá válik számára: a körülötte lévők nem mondanak igazat. Nem úgy van semmi, sem a felnőttekkel, sem a fiúkkal, sem a tanárokkal, sem az apjával, az anyjával, a sosem látott nagyszüleivel, mint ahogy gondolta. És mialatt először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, először rúgja szét a biztonságot, amiben addig kisgyerek volt – azalatt arra is először döbben rá életében, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki. Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? Mit kezd a hallgatással, az évtizedekkel korábbi tragédia nyomaival, a pállott évtized kellemetlen szagával, a félrefordított tekintetekkel, az egyre kevesebb meggyőződéssel beléfojtott szóval? De a kiskamaszkor nem csak a trauma, hanem a trauma ellenszere is egyben – pont felnőtt annyira, hogy megértsen mindent, és pont gyerek annyira még, hogy ellenszereket találjon. Lehet, hogy az, hogy ő egy gyerek, valójában nem hátrány ebben a nyomozásban, hanem olyan lehetőség, ami csak neki jutott. Csak ő tudja megemelni azt, ami már szinte agyonnyomja a felnőtteket. Úgyhogy nekilát, hogy mindennek a végére járjon…A Színpadi Mű Grecsó Krisztián képviseletében a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével került bemutatásra.

Vera

Zseniális szatíra és filozofikus mű Bulgakové. A XX. század egyik csúcsteljesítménye, a XX. század krízis-regénye, benne foglaltatik kétezer év, és XXI. század még nem tette érvénytelenné a benne foglaltakat.Közreműködnek a Vörösmarty Színház táncosai és a Nemes Nagy Ágnes Színészképzés hallgatói.Szőllősy Klára örököseinek engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.

Regények színpadon