Van a politika, és van a szerelem. Ennek a két dolognak elvileg semmi köze egymáshoz. De volt, hogy volt. Van, hogy van. Milyen kár. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/VR9M-vUzTYc' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Varsói melódia

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/c6ibneqyWgs' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 1. rész

magyar

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/PSwpEF9-MLk' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 2. rész

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/exRzb35cCUw' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 3. rész

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Ram7DNMzNF0' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 4. rész

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/M-ALl-zfn34' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 5. rész

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/TJ9FHpl73gc' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 6. rész

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/tC7MX26mBCc' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 7. rész

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/6D2OQYG4ntQ' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 8. rész

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/ITDpIp7Ky54' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 9. rész

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/9GgkmIIote8' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 10. rész

Miért ilyen népszerűek Magyarországon ezek a fél évezredes francia balladák? A páratlan szövegeken túl nyilván azért, mert Villont épp magyar nyelvre fordították legtöbbször és legtöbben, épp a huszadik században, és épp a magyar irodalom legjelesebbjei. Ezeket a verseket sokan kívülről fújják: nemzedékek önmeghatározásának állomása a minden ellen lázadó, törvényen kívüli, mélybe hulló és felfelé törő, vaskos, mégis éteri villoni személyiség és az azt magyarra ültető szövegek iránti elfogult szeretet. A műsor sok fordítást használ: József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Mészöly Dezső, Orbán Ottó és Vas István szövegein túl Faludy közismert átirataiból is elhangzik jónéhány.A zenei szövet alapja a Kaláka együttes Villon- lemeze, de Huzella Péter új dalokat is komponált az előadáshoz. A két hangszer és az ének eredeti jogaiba helyezi vissza a verseket, hiszen Villon a maga korában közismert dallamokra írt. A dalok is, a mai értelemben vett versként, zene nélkül megszólaló szövegek is kortársunknak mutatják őt: a korszakos szerzők nem avulnak.A „Befogad és kitaszít a világ” című műsort huszonöt évvel ezelőtt állította össze Huzella Péter és Mácsai Pál. Azóta több, mint kétszázötven előadást ért meg, egyetemi klubokban, színházakban, művelődési házakban országszerte, Budapesten pedig több mint százszor a Komédium színházban, telt házat vonzott Franciaország Nagykövetségének Washingtoni színháztermében, és színre került New York és Párizs magyar közönsége előtt is. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/zmiXT51j0SY' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Befogad és kitaszít a világ – Mácsai Pál és Huzella Péter Villon-estje

A Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciója.Móricz Zsigmond 1898-ben játszódó regényének nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. Szereplői a magyar jómód komondorában bolhaként ugrálnak és pattintják le azt, akivel nem akarnak közösködni. Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol István nap van minden hétvégén és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok. Meddig tartható fent a látszólagos rend, ha a régi rendszerek kerekei elakadtak a sárban? Horváth Csaba rendezésében Móricz szövegeinek zeneisége és történetének örökérvényűsége erősödik fel a fizikai színház eszközeivel.Színikritikusok Díj 2023.A legjobb kőszínházi előadásA legjobb rendezés: Horváth CsabaA legjobb férfi epizódszereplő: Gyulai-Zékány István <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/zRNQfzDqOeM' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Kivilágos kivirradtig

A magyar popzene történetének egyik vitán felül legjobb albuma a Locomotiv GT 1973-as mesterműve, a Bummm! című album, amelyből angol nyelvű verzió is készült, a dalok Angliában és Amerikában is megjelentek. Ez előtt a lemez előtt tiszteleg a Pénzes Máté és a Zseb nevű formáció, azaz, Blahalouisianából és a Black Circle Orchestrából ismert billentyűs, Pénzes Máté formációja, amelyben rajta kívül is szuper zenészek, a dobos Boros Levente, a basszusgitáros Heilig Tamás és Kiss Péter gitáros szerepel, énekesként pedig Nagy Barnabás működik közre. Így rögzítették az LGT legendás – idén pont 50 éve megjelent – Bummm! című lemezének 2023-as változatát. Ahogyan ők fogalmaznak: „Ez a felvétel a Locomotiv GT 1973-as BUMMM! című lemezének feldolgozása, átdolgozása, szétdolgozása, gondatlanságból elkövetett újragondolása. Valódi hangszerekre, valódi és valótlan énekhangokra. Ezzel a felvétellel szeretnénk tisztelegni a 1973-as szupergroup tagjai – Barta Tamás, Laux József, Presser Gábor, Somló Tamás – előtt.”A lemezbemutató koncerten színpadra lép még Schoblocher Barbara, Gerendás Péter és Solti János is.A koncert felvétele 2023. december 30-én készült a Magyar Zene Háza Koncerttermében. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/FiCxHIXzvpI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Pénzes Máté és A Zseb – LGT 50 – Bummm

2012-es felvétel

„A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek. Mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.” Örkény IstvánAz Örkény István Színház, a Gyulai Várszínház és az Esztergomi Várszínház közös produkciója.

Macskajáték

A Kvartett panelházaspárjának rutinos mindennapjait különös esemény zavarja meg: egy Amerikából érkező idegen kopogtat be hozzájuk, s azt hajtogatja, hogy a családfő, az Öreg mentette meg az életét ’56-ban, hisz ő figyelmeztette a forradalom után sejthető számonkérésekre. A váratlan Vendég sok évtized múltán sem feledi az Öreg jóságát, s most drága ajándékokkal szeretné meghálálni az egykori segítséget. Csakhogy a múltban ragadt és gyanakvó családfő árulónak nevezi a Vendéget, és kitessékeli. Egyszerre szívbemarkoló, szánalmas és groteszk beszélgetésnek leszünk tanúi – amikor a Vendég próbálja meggyőzni az Öreget a napnál is világosabb igazságról, amelyet az valamiért nem hajlandó meghallgatni, még kevésbé megérteni...

Kvartett

Stockmann doktor felfedezi, hogy a városát felvirágoztató gyógyforrások vize mérgezett. A lakosság, élén a polgármesterrel, aki mellesleg Stockmann bátyja, nem akar szembesülni az igazsággal. Lassan az egész város a pénz hatalmával és a hivatali korrupcióval is küzdő doktor ellen fordul. Ibsen egy újságban megjelent rendőrségi hír nyomán írta A nép ellenségét 1882-ben, három évvel a Nóra és egy évvel a Kísértetek után, épp a Kísértetek fogadtatásán felbőszülve. Stockmann doktort részben saját magáról mintázta: 1848-ban, amikor kitört az első schleswig-holsteini háború, a húszéves Ibsen szenvedélyesen agitált a németek ellen. Látván, hogy honfitársai magukra hagyják a dánokat, egyre elkeseredettebben adott hangot annak, mennyire megveti a gyávaságukat. Annyira kiéleződött az ellentét közte és a környezete között, hogy lassan az egész társdalomban a saját ellenségét látta. A nép ellenségét Ibsen késői önéletrajzi ihletésű darabjai követték: a Vadkacsa (1884), a Rosmersholm (1886) és a Hedda Gabler (1890). A Polgármester reklámfilmjét Székely Kriszta készítette.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/wCgkFvRe5iI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A nép ellensége

A felvétel 2010-ben készült, minősége nem éri el a HD szintet.

A felvétel 2010-ben készült, minősége nem éri el a HD szintet.Egy télvégi estén kis társaság gyűlik össze a budai White Box nevű étteremben. Csupa fiatal, sikeres vagy kevésbé sikeres ember: barátok és ellenfelek, szeretők és megcsalt feleségek, törzsvendégek és váratlan látogatók. Egy feltörekvő ügyvédnő, egy megfáradt baleseti sebész, egy másodrangú operaénekesnő, egy meg nem értett díszlettervező, egy sikeres vállalkozó, egy családanya és egy magányos színikritikus. Míg lent a városban zajlik az élet, autókat borogatnak és kukákat gyújtanak fel, addig a budai étteremben látszólag béke és egyetértés honol. Látszólag nem történik semmi említésre méltó: legfeljebb valaki megcsal valakit, valaki hazudik a barátjának, valakiről kiderül, hogy gyereket vár és valaki örökre szakít valakivel. A szarvasgomba, a kaviáros fügesaláta, a marinált lazac és a bélszín-carpaccio mellé legfeljebb csak egy kis borfolt kerül a damasztabroszra.Térey János frivol és szatirikus korrajzot, keserű hangulatjelentést írt a 21. század első évtizedének Budapestjéről.Díjak: Térey János | Színikritikusok díja – a legjobb új magyar dráma | 2007/2008 Bagossy Levente díszlettervező | Színikritikusok díja – a legjobb díszlet | 2007/2008 Bagossy Levente díszlettervező | POSZT – a legjobb díszlet | 2008Bemutató: 2007. október 21.

Asztalizene

Nádas Péter, a magyar és kortárs világirodalom kiemelkedő alakja, a hazai szellemi élet egyik legmeghatározób egyénisége idén októberben lett 80 éves. Ez alkalomból a szerző élete inspirálta Nádas Péter Budapestje eseménysorozat részeként valósult meg a Budapest Sound Collective koncertje, Nádas Péter közreműködésével „Hiány két hang között - Haydn, Nádas és az Esterházyak“ címmel. Hang és szó, szünet és jelentés, hézag és hiány, hangzás és nyelvzene. Haydn újszerű, hirtelen átmenetekkel és hangnemváltásokkal tűzdelt zenei megoldásai, sajátos, sokszor formabontó akkordjai Nádas Péter írói világára is hatottak. „Az az igazság, hogy ifjú emberként Haydn mesterhez jártam kontrapunktra” – írja Haydn a panelban című esszéjében Nádas, amellyel barátjától, Esterházy Pétertől búcsúzik. A szöveget ezen az estén maga az író olvassa fel két zenemű között. Budapest Sound Collective fiatal zenészekből Dubóczky által meghatározott alkalmakra összehívott csapat. Most egy klasszikus méretű kamarazenekar állt fel a két szimfónia előadásra, amelyeket a karmester a zeneszerző érettebb korszakára olyannyira jellemző zenei elemeknek akkurátus kihangsúlyozásával vezényelt. (...) Irodalom és zene kettősének ily módon is kifejeződő egysége adta az est kimagasló értékét. - Varga Péter, Rosznáky Varga Emma / NépszavaProgram: Joseph Haydn: 45. fisz-moll ,,Búcsú” szimfónia Nádas Péter: Haydn a panelban – felolvasás Joseph Haydn: 46. H-dúr szimfónia A program a Budapest Brand, a Jelenkor Kiadó és az Esterházy Magyarország Alapítvány közreműködésével valósult meg. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/9eysaxOghKE' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Hiány két hang között - Haydn, Nádas és az Esterházyak

Víg Mihály néhányszor adott már Cseh Tamás-dalokra épülő koncertet, ám ez a mostani egészen másféle alkalom lesz, aminek már az apropója is különleges: készült egy tripla Cseh Tamás-Víg Mihály vinylkiadvány, amely hivatalosan sohasem kiadott Cseh Tamás-felvételek (legkorábbi stúdióanyagai, az Uránbányászok előadás dalai) mellett Víg Mihály által játszott Cseh-dalokat, a Cseh-Bereményi-szerzemények Víg-féle zongorás dallamvariációit is tartalmazza, és az anyag ezen a koncerten kerül közönség elé először.Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai először 1971-ben kerültek stúdió felvételre, ám eddig nem láttak hivatalosan napvilágot. Most más ritka Cseh Tamás-felvételek mellett – és Víg Mihály által játszott Cseh Tamás-dalokkal kiegészítve – egy tripla nagylemezzé rendezett kiadványban jelennek meg. Ennek lesz bemutatója a december 9-i Víg Mihály-koncert, ahol a Balaton és Trabant zenekarokból, vagy éppen sok minden más mellett Tarr Béla-filmek zeneszerzőjeként ismert énekes-gitáros-zongorista játssza a Cseh-életmű darabjait. A tripla lemez a Cseh Tamás Archívum nyugalmazott alapítóigazgatójának, Hanák Gábornak a fejéből pattant ki, és Víg Cseh-koncertjének is ő a kiötlője, a műsort is közösen állítják össze. „Az önként vállalt feladatban egyetértettünk – hitelesen megidézni a Cseh-Bereményi dalokat, jelenkori hangzást úgy megteremteni, hogy a dalok lelkét, épségét nem érintjük. A hetvenes évek volt az ő számukra a daltermésben az aranykor – ezt a személyesség okán – magunk is így gondoltuk. És nem utolsósorban olyan rétegeket előtárni, amelyekre ma kevés fény esik, mint például az Uránbányászok előadáshoz írt, ritkán műsoron lévő dalok. Vakmerő vállalkozás volt az ismert dalokat, minden manír, az utánzás kísértése nélkül előadni. Majd kétannyit raktunk össze, és amelyek egymást erősítették – maradtak. Végül az albumra alig negyven fért, mint ahogy a dallamvariációk-zongorán – most csak minta gyanánt, mutatóban hangzanak fel” – meséli a műsorról Víg Mihály, aki Cseh Tamást az egyik legfontosabb művésznek tartja az életében. „Cseh Tamás életemnek az egy kézen megszámlálható fontos embere volt. B. Nagy László, Erdély Miklós, Bódy Gábor, Pauer Gyula és Bereményi Géza, aki versei miatt elválaszthatatlanul eggyé vált a dalnokkal – Cseh Tamás adta vissza a hitemet, hogy nem csak lehet, de kell is magyarul énekelni. Olyan korszakban, amikor kivételes ajándék volt bátran, nem félve menni a járdán. Szép volt.”Hanák Gábor pedig így fogalja össze a tripla lemez megszületését: „A Cseh Tamás-Bereményi Géza-dalok 1971-ben még csak orsós magnószalagokon terjedhettek, mégis gyorsan híre ment a két fiúnak. Jancsó Miklós ősszel forgatta a Még kér a nép, később Vörös Zsoltár címen világhírűvé vált cannes-i díjas filmjét, a dalnok szerepére Cseh Tamást szerződtette és megrendelte a Jó reggelt Balogh Ádám és a Mindig csak végig című dalokat. A Magyar Rádió 22-es stúdiójában – Grunwalsky Ferenc vezetésével, aki Jancsó asszisztense volt és együtt csináltunk televíziós sorozatot Hunyadi Mátyás koráról – egy szeptemberi éjszakán, forgatási szünetben, tucatnyi Cseh-Bereményi dalt vettünk fel. A teljes felvételi anyagot szalagon őriztük, gondolván arra, hogy egyszer lemezen lenne jó együtt megjelentetni, hiszen ez az alkalom volt a dalnok első profi stúdióbeli felvétele, mely hitelesen adja vissza az első dalok idejének hangulatát, hasonlóan ahhoz a kincshez, ahogy a nagy „öndokumentátor Cseh Tamás” korabeli szalagjain is ilyen felvételek rejlenek. A dalnok halála, hagyatékának, élő emlékezetének őrzése, a lemeztörténet fontos állomásai lettek. Így amikor néhány évvel ezelőtt alkalom adódott stúdióban felvenni mintegy kétszáz dalt – autentikus előadókkal, már csak a választás volt hátra, kivel jelenjen meg az első album? Erre a válasz a felvételek után nem sokkal megérkezett, Bereményi egy akkori interjújában: „Víg Mihály egészen különlegesen tudja felidézni ezeknek a daloknak a lelkét, mert egyszerűen, minden manír nélkül énekel.” Az album hosszan készülődött – röviden ez a története.” <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/YpDuM9wNBlk' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Víg Mihály Cseh Tamás koncertje - Cseh Tamás 80

Aldo Nicolaj darabja három idős ember történetét meséli el, a 'vasnemzedék' utolsó néhány élő képviselőjének nyugdíjas napjait. A leélt és végigküzdött XX. század vége egy zsúfolt lakótelepen éri őket. A nő szelíd és jókedvű maradt, de a két férfi, akik valaha erős fiúk, bátor katonák, szorgos munkásemberek, derék családapák, büszke, öntudatos férfiak voltak - most már emlékeken merengő, rozoga, mogorva úriemberek. Ki egyedül, ki a családjától éppen csak megtűrten, de mindenképpen magányosan éldegél... és lejár erre a kis térre, hogy a padon üldögélve várakozzon cél nélkül. És szót váltson azzal, aki hasonlóan járt.Nem ismerik egymást, de lassacskán, ahogy rendre összefutnak a padnál... barátok lesznek. A barátságuk pedig fokozatosan feltölti őket, a kiürültség érzetét felváltja a valahová tartozás biztonsága, az újonnan felvett szokások megnyugtató rutinja.A feleslegesség, a szeretet nélküliség, a céltalanság szürkesége alól kibomlik az életszeretet, az egymásba kapaszkodás, az örök szövetséges-keresés ezerszínű, derűs palettája. Ebből az újra megtalált biztonságból pedig új tetterő születik - így elhatározzák, hogy még egyszer, utoljára: belevágnak egy kalandba. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/IuU5894yAMk' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Hárman a padon

Végzetes orvosi műhiba következtében meghal a kórházban egy 63 éves alkoholista. Fia, a halott személyes tárgyainak átvétele után, egy pillanatra teljesen összeomlik. A színmű ezt az egyetlen percet a fiú elméjében, szibériai, dél-amerikai és magyarországi helyszíneken tett kalandos utazásként mutatja be. Az út végén a fiú találkozik apjával, aki arra inti őt, hogy igyekezzék jobb életet élni. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/ZzjWXimGM7k' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Kórház-Bakony

William Shakespeare nyomán, Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával a szövegkönyvet írta Závada Péter.Nincs az az ármány, intrika, cselszövés, ami olyan messzire űzhetné az embert, mint a vágy egy másik iránt, mint a szorongás, hogy magányos marad, és mint a pánik, hogy talán mégsem azt kapja majd, akivel boldog lehet. Négy emberpár bolyong az ardeni erdőnek nevezett helyen, hogy ha sehol másutt, ott végre legyőzze a félelmeit, és próbára tegye magát és a másikat.Akik pedig nem a szerelemben utaznak, bölcsek és bolondok, köszörülik az elmét, folyik a szó - de mindez azzal a pofátlansággal, elevenséggel és stílussal, amivel Shakespeare kortársai találkozhattak a színházban, az irodalmi értékeket felhasználva, és nem felmutatva.ELŰZÖTT HERCEG: És ki ez a bolond?JAQUES: Remek bolond. Eddig ilyen céges karácsonyokat csinált. Szerinte nincs olyan nő, aki csak szép és fiatal, Mert annyi ész mindegyikbe szorult, hogy tudja ezt magáról. Kedves, nem? Az agya egy láda, amiből hol egy golfütőt húz elő, hol egy vízibiciklit. Indokolatlan gumikacsát, vadászkést, kényszerzubbonyt, jojót, fémdetektoros biztonsági kaput, lángszórót, aknavetőt, dinnyés rágót, citromos szúnyogriasztót, más néven 'Szukut'. Mikor nem nézünk oda, egyenként átcsempészi a gondolatait a mi agyunkba. Én is szeretnék bolond lenni. Kérek egy lila kényszerzubbonyt. Olyan divatos lenne!ELŰZÖTT HERCEG: Meg fogod kapni. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/xLKKhRt0uTM' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Ahogy tetszik

Ez a variáció a színházi estre egy különleges vállalkozás. Nem csak egy színházi felvételt láthatnak, hanem egy újragondolását filmre, ötvözve animációval és a filmhez készült zenei világgal. Szerb Antal Száz verse. A cím megtévesztő. Nem száz vers hangzik el, hanem egy bámulatos műveltségét szertelen csacsogással elfedő, végtelenül szerény és éppannyira csodálatos író-olvasó-szerkesztő-fordító-tanárember elevenedik meg a színpadon. A magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja, akit maga alá gyűrt a történelem. 75 évvel ezelőtti halála tragikus volt és értelmetlen. De amíg van nézője-olvasója, Szerb Tóni – „mert az Antal az olyan komoly, mint egy tanköltemény, és olyan csúnya hangzású, mint egy cseh szonett” – félbeszakadt életművén keresztül Szerb Antal tovább él.Köszönjük Képes Géza jogörökösének, Képes Juliannának, Szabó Lőrinc jogörököseinek Szabó Lőrincnének és Gáborjáni-Szabó Rékának, továbbá Sík Sándor jogörökösének, a Piarista Rend Magyar Tartományának hogy engedélyezték a fordítások felhasználását.A filmben részlet hangzik el Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946 I-II. című könyvéből. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/BBEkdQafCw0' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Szabad lebegés - Variáció Bálint András Szerb Antal estjére

A felvételen az élő előadás első 15 percében található állókép áttekerhető!Az 1973-ban alakult Muzsikás jubileumi ötvenedik évét a Magyar Zene Házában nyitja, mégpedig két legendás ír zenész, Andy Irvine és Dónal Lunny, valamint más jeles közreműködők társaságában. Az elmúlt ötven év természetesen számtalan felejthetetlen találkozást hozott a Muzsikás együttes életében, ezekből idéz meg egyet az Irvine-Lunny páros közreműködése a koncerten. A zenészek kölcsönös szimpátiája és barátsága mellett fontos párhuzam, hogy az ír duó az egész világon elfogadottá és elismertté tette munkásságával az ír népzenét, erre a nemes célra törekedett a Muzsikás is az elmúlt öt évtizedben.A Muzsikás Magyarországon az egyik legnépszerűbb, külföldön a legismertebb magyar népzenei együttes. Az ország egyik kulturális nagykövetének számító formáció otthonosan mozog mind a népzenei és világzenei fesztiválokon, mind komolyzenei koncerteken. Elsőként sikerült elfogadtatniuk a világban a magyar népzenét, mint önálló, minden más műfajjal egyenértékű zenei stílust. A Muzsikás együttes három olyan lemezt vett fel a nyolcvanas években (Nem úgy van most, mint volt régen… - 1982, Nem arról hajnallik, amerről hajnallott… - 1986, Ősz az idő - 1989), amelyeken perfektül szervesülő, a legigényesebbek közé tartozó népdalfeldolgozásokkal, minden világzenész számára példaértékű számokkal találkozhatunk. Hasonlóan úttörő és világhódító zenei megoldások szerepelnek az ír Planxty együttes néhány évvel korábban felvett kiadványain. A Muzsikás számaiban visszaköszön az ír buzuki (valójában hosszúnyakú mandolin) hangja, a dalok örök emléket állítanak a magyar és ír zenészek barátságának. A Magyar Zene Háza színpadán ezt a mindannyiukra jellemző hangzást idézik meg a Muzsikás zenészei és ír barátaik, Andy Irvine és Dónal Lunnyt. A Muzsikás hazai vendégekkel is kiegészül az esten. Állandó közreműködőik, Kacsó Hanga Borbála és Berecz István mellett Balogh Kálmán cimbalommal, Salamon Soma furulyákkal egészíti ki a zenekar hangzását a koncerten. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/NVseakzJvqo' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Muzsikás és vendégei – Andy Irvine és Dónal Lunny duó (IRL)

Egy negyvenes házaspár párterápiára jár, szeretnék megmenteni kihűlt, örömtelen és gyermektelen házasságukat. Az egyik alkalmon felszínre kerül egy titok: a nőnél, aki régebben hivatásos táncos volt egy együttesnél, nagy tekintélyű mestere durván átlépett egy határt a próbateremben, 13 évvel ezelőtt. Kettesben, éjszaka, tanúk nélkül. A férj, feldühödvén azon, hogy egy olyan korai trauma mérgezi meg a házasságát, aminél ő maga a közelben sem volt (hiszen nem is ismerték még egymást), elhatározza: ha már akkor nem tudta megvédeni a nőt, akit szeret, majd most kezébe veszi a dolgokat, és bosszút áll a számára ismeretlen férfin.Az ügy nyilvánosságot kap, a sztorira rávetődő médiamunkások által felkorbácsolt hullámok pedig elsodornak mindent, ami az útjukba kerül...Hogyan fonódik össze hatalom és intimitás? Hogyan lehet tovább élni az abúzus traumájával? Létezhet-e hierarchia nélküli emberi kapcsolat? Ha a közvetlen környezetünkben testi-lelki erőszakot látunk (vagy fordítva: ha egy zaklató környezetéhez tartozunk, és ő ott él velünk-mellettünk évtizedekig) - mit tehetünk?Légrádi Gergely új darabját, mely az emberi és családi kapcsolatoknak ezt a sok szégyen és elhallgatás miatt szinte teljesen feltérképezetlen tartományát vizsgálja, Göttinger Pál állította színpadra. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Ja515dzRNKw' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Énis, teis

Hogy a lakás milyen mocskos, hogy a gyerek itt nem tudott megmaradni, hogy itthon nem volt maradása. Csak azt akarom bebizonyítani, hogy nem vagyok én olyan mocskos asszony! Azt az egyet akarom bebizonyítani, hogy milyen anya vagyok én! Hogy én milyen anya vagyok! Hát melyik szülő az, ha valamit elkövet a gyereke, nem bocsát meg neki?! Hát melyik szülő az?! Melyik?!

Pedig én jó anya voltam

Egy fiatal fiú mesél a gondolatairól, érzéseiről, a családjával lévő ellentmondásos kapcsolatáról, és arról, hogyan kezdett drogozni, s milyen kínlódások árán sikerült leszoknia. És egy apa, aki mindezt végignézi, hallgatja és éli. Zavarbaejtően személyes párbeszédek és belső monológok, humoros és keserű helyzetek az élet rendhagyó sorsfordulatai közé ékelve. Hol csúszhatnak el a szándékok? Miért választjuk a „könnyebb” utat, ha úgy érezzük, az életünk zsákutcába ért?Az előadás elnyerte a 2011-es évi, VI. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle fődíját valamint a 2012-es ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé legjobb ifjúsági előadásnak járó Üveghegy-díját. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Hq-YPfYy1aw' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A gyáva

Az Artisjus-díjas – a Zene Házától Artisjus-különdíjat kapott – Nagy Emma Quintet a modern, kortárs jazz új generációs képviselője. Az idén ötödik születésnapját ünneplő zenekar rövid idő alatt járt be hosszú utat. A rengeteg hazai koncert mellett versenyek és fesztivál fellépések alkalmával jártak Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban, és Szlovákiában.Ugyan az öt tag sok mindenben különbözik, már a kezdetektől fogva érződött, hogy sikeresen képesek egységként működni. A hangzásuk formálásában fontos tényező a kísérletező szellem, a szerzeményekben egyenlő hangsúllyal kapnak helyet kemény dob groove-ok, szabad improvizációk, dal formájú kortárs kompozíciók és egyéb különleges megoldások. Ez a sokszínűség igyekszik nem öncélú lenni, hanem annak érdekét szolgálni, hogy a színpadon a kamarazenélés minél mélyebb rétegeibe jusson el a zenekar. Kontrasztok és disszonancia, improvizáció és sokszínűség, öröm és spleen, kortárs életérzés és groteszk, nyers fogalmazásmód, amely mögül átsejlik valamiféle álomszerű báj.A bemutatkozó Set To Face (2018, szerzői kiadás), és a második LP, a Low Frequency Oscillator (2020, Sinistra) után harmadik, Synced című lemezük 2022 tavaszán jelent meg a rangos svájci kiadó, a Unit Records gondozásában, a lemez anyagát pedig a frissen nyílt Magyar Zene Házában mutatták be, ahol Fenyvesi Márton (aki producerként is részt vett a munkálatokban) és Fekete-Kovács Kornél voltak a zenekar vendégei. Legújabb Return című anyaguk 2023-ban jelent meg a Morotva Records gondozásában: „Van rajta öt dal, amik pont annyira különbözőek, és pont annyira hasonlítanak, mint amennyire mi. Hosszú utat jártunk be velük, a Hűvösvölgyi utat és Olaszországot is érintve, de ebbe a huszonöt és fél percbe szívünket, lelkünket beleadtuk.”A koncert felvétele 2024. június 13. (csütörtök), a Magyar Zene Háza Előadótermében. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/QaUR4mrsGI4' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Nagy Emma Quintet

Erőszak a családban – olvassuk az újságokban, látjuk a tévében, vagy hallunk róla a rádióban.– Szörnyű lehet! – gondolja az a néhány szerencsés, aki csak távolról hallott ilyesmiről.A többségnek azonban görcsbe rándul a gyomra, vagy azért mert gyermekkori rémképek elevenednek meg e néhány szó hallatán, de az is lehet, hogy szülőként nem tiszta a lelkiismerete.Hősünk a hétéves Kosár Erika. Őt kell szeretni. Neki drukkoljanak! Győzni fog.Pintér BélaA felvétel 2022.05.28-án készült a Szkéné Színházban. Gyártó: Pilvax Stúdió <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/dMYyzZ5kQW8' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A Sütemények Királynője

Kevés olyan ikonikus figura van a színháztörténetben, mint III. Richárd. A sztereotípia: Richárd, a véreskezű zsarnok. De ki ez az ember valójában, és milyen az a közeg, amely engedi őt felemelkedni? „Ki torzult, félig-kész és idő előtt / Küldettem el e lélegző világba, / Bénán s idétlenül, hogy a kutyák / Megugatnak, ha bicegek előttük” – jellemzi önmagát Richárd, mégis: híres „torzsága” ellenére nincs akadály előtte – bárkit képes elcsábítani, manipulálni vagy legyőzni. Kegyetlenül és csillogó intellektussal szerzi meg magának a trónt, miközben szórakoztatja és egyben cinkosává teszi a mindenkori színházi publikumot. Igazi színházcsináló. Hamlet után övé a leghosszabb Shakespeare-szerep a maga 1124 sorával. E hálásan gyűlöletes figurának eljátszása mindig fontos állomás egy színész pályáján. III. Richárdot ezúttal Alföldi Róbert alakítja, akit színészként először láthatunk a Radnóti színpadán.Az előadás rendezője, Andrei Şerban nem ismeretlen a budapesti közönség számára: Alföldi Róberttel kétszer is dolgozott már a Nemzeti Színházban. A legendás román rendező fiatalon vándorolt ki Amerikába, ahol fényes karriert futott be. Amerika legfontosabb prózai színházaiban hozott létre előadásokat, a legjelentősebb operaházak (többek között a Metropolitan Opera és a londoni Covent Garden) hívták rendezni, és olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Meryl Streep vagy Liev Schreiber. Több mint két évtizede a Columbia Egyetem Színházi Tanszékének professzora, és három éven keresztül a Bukaresti Nemzeti Színházat igazgatta.Támogató: Zikkurat Színpadi ÜgynökségDíjak: – POSZT 2018 | Legjobb női mellékszereplő: KOVÁTS ADÉL – POSZT 2018 | Legjobb jelmez: NAGY FRUZSINA (a Katona József Színház A kaukázusi krétakör című előadás jelmezeiért is jutalmazták) – POSZT 2018 | Legjobb fényterv: BAUMGARTNER SÁNDOR – Színikitikusok Díja 2018 | Legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT – Színikitikusok Díja 2018 | Legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT Bemutató: 2017. január 7.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Z6qMtL77f8Y' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

III. Richárd

Kalandozások a zenében az ország legszórakoztatóbb, legbeszédesebb ének-zene tanárával. Tóth Árpád nem csak kiváló előadó, karnagy és művész, de magával ragadó előadásaival azt is képes elérni, hogy még a legbátortalanabb emberek is lépjenek egy lépést előre. Tóth Árpád ezúttal a Farinellit és sorstársait helyezi nagyító alá.Éneklő gépek vagy hús-vér emberek? Sztárok vagy áldozatok? Sohatöbbé el nem érhető zenei magaslatokat meghódító művészek vagy öncélú virtuózok? Számos megosztó, már-már kínos kérdést kell feltennünk ahhoz, hogy tisztán láthassunk ebben az agyonhallgatott és sokszor egyoldalúan interpretált zenei hagyományban, mely örökre megváltoztatta a sztárságról és az éneklésről alkotott képünket. Fedezzük fel azt a zenei minőséget, mely másfél évszázadig tartotta bűvöletben az operaszínpadok közönségét!A koncert felvétele 2024. szeptember 29. (vasárnap), 11.00 - 12:30 a Magyar Zene Háza Koncerttermében. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/BiaYdV_s41w' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Farinelli és sorstársai – sztárok vagy áldozatok? (Hangadó – Tóth Árpád előadássorozata)

Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól a hatvanas évek elejéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, '56... és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik... A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg.Az előadás nem ötven, hanem száz év történetét meséli el: Tasnádi István továbbírta Fejes Endre darabját, így egészen a kétezres évek elejéig nézhetünk 'alulnézetből', a család újabb és újabb generációinak életén keresztül a régmúlt és a közelmúlt Magyarországára, sorsfordító történelmi pillanataira, a rohanó huszadik századra.Az előadásban a rádióban elhangzó hanganyagot az Országos Széchenyi Könyvtár Történeti Interjúk Tára, az archív híradós bejátszásokat pedig az RTL Klub Hírszerkesztősége bocsátotta rendelkezésünkre.Az előadásban látható fotókat, és az ötvenhatos plakátot Dömölky Dániel készítette. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/OZODgzA0IF4' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Rozsdatemető 2.0 - A Hábetler család 100 éve - Dráma 1 + 1 részben

George Orwell örökösei Magyarországon első alkalommal a Szegedi Nemzeti Színháznak engedélyezték Horgas Ádám adaptációjának színpadra állítását. Az 1984 egy szerelmi történetet helyez egy olyan disztópikus világba, ahol az állam a legszélsőségesebb módon manipulálja az emberek mindennapjait és gondolatait. A Nagy Testvér mindig figyel. Orwell a halálos ágyán adott interjúban így beszél világhírűvé vált klasszikusáról: „Azt hiszem, tekintve, hogy a könyv végül is paródia, valami hasonló dolog tényleg megtörténhet. Jelenleg ebbe az irányba tart a világ. Világunkban nem lesz más érzelem, csak félelem, harag, diadalmaskodás és megalázkodás. A nemi ösztönöket eltörlik. Az orgazmust betiltjuk. Hűség nem lesz, csak párthűség, de mindig ott lesz a győzelemittasság. Minden pillanatban ott lesz a győzelem mámora, annak az érzése, hogy eltiporjuk az ellenfelet, aki gyámoltalan.Ha el szeretnék képzelni a jövőt, képzeljenek el egy csizmát, miközben örökké egy ember fejét tapossa. Ebből a veszélyes rémálomból egyszerű tanulság vonható le. Ne hagyják megtörténni. Önöktől függ.” <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/EyW7_LG3Q20' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

1984

Kalandozások a zenében az ország legszórakoztatóbb, legbeszédesebb ének-zene tanárával. Tóth Árpád nem csak kiváló előadó, karnagy és művész, de magával ragadó előadásaival azt is képes elérni, hogy még a legbátortalanabb emberek is lépjenek egy lépést előre. Tóth Árpád ezúttal Bach számmisztikáját helyezi nagyító alá.A zenetörténet egyik legnagyobb összegzőjének különleges kapcsolata volt a számokkal. Fedezzünk fel néhány különlegességet műveiben közösen! Egyben biztosak lehetünk: ebben a világban semmi sem véletlen!A koncert felvétele 2024. október 13. (vasárnap) a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/iK_zaEKNjDM' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Bach a számok bűvöletében (Hangadó – Tóth Árpád előadássorozata)

Egy nő története. Egy nő lányának a története.Egy nő anyjának története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története.Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el és amit cserébe ad az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/4dZWxvFpmPs' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A lány, aki hozott lélekből dolgozott

Kalandozások a zenében az ország legszórakoztatóbb, legbeszédesebb ének-zene tanárával. Tóth Árpád nem csak kiváló előadó, karnagy és művész, de magával ragadó előadásaival azt is képes elérni, hogy még a legbátortalanabb emberek is lépjenek egy lépést előre. Tóth Árpád ezúttal az évszázadokkal ezelőtti multikulturalizmust helyezi nagyító alá.Európa kapcsolata az egzotikus kultúrákkal régi történet, azonban a zenei kultúrák izgalmas keveredése először a reneszánsz idején figyelhető meg. Hogyan jelenik meg Monteverdi magyarországi utazása és a török kultúra műveiben? Mely szerzők illesztettek darabjaikba fekete-afrikai zenei motívumokat és valóban egy nigériai dialektust idéz-e Lassus sokáig halandzsának ítélt kórusműve? Milyen zenét komponáltak a barokk hajnalán bennszülött indián szövegekre, és milyen zenét játszottak a híres fekete gitárosok Portugáliában a 17. században? Szédítően különböző kultúrák első találkozása a zenetörténetben.A koncert felvétele 2024. május 19-én készült a Magyar Zene Háza Koncerttermében. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Il6jdhH3EkI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Multikulti a 16-17. század zenéjében - Hangadó – Tóth Árpád előadásában

A képzőművészetet, irodalmat és színházat izgalmasan ötvöző Textúra 2023 őszén ismét beköltözött a Magyar Nemzeti Galéria falai közé. A múzeum felkérésére nyolc kortárs magyar szerző írt szöveget a Galéria egy-egy művéből inspirációt merítve, melyeket színművészek tolmácsoltak az ihlető műalkotások társaságában.A hazai kulturális élet innovatív képző- és előadóművészeti produkciójában ismét megelevenednek a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményének festményei és szobrai. A formák, karakterek, témák egy-egy jelenetet hívnak életre, melyek révén a művek új értelmezéssel, történettel, asszociációval gazdagodnak.A Textúrát idén a tíz éve Londonban dolgozó, nemzetközi hírű Éry Franciska rendezi. Rendezése nemcsak a szövegek térbe helyezésére, hanem a zene, a tánc, a mozgás és a néző útjára is helyezi a hangsúlyt. A fiatal rendező munkája során gyakran inspirálódik a terekből, kifejezetten kíváncsi arra is, hogy személyesen milyen utat tesz meg a néző, mielőtt megérkezik egy-egy jelenethez, számára ez mind a színházi élmény része. Az este alapkoncepciója maga a térelfoglalás, a tér birtokbavétele lesz. „A Magyar Nemzeti Galéria egy olyan tér, ahol mindig jól kell viselkedni. Hagyományokkal és ismert művekkel van tele. De számomra az az izgalmas a Textúrában, hogy minden sarkon valami új vár minket. Meglep minket a tér. Az egész este alatt a meglepődés, a váratlanság vonala vezeti majd a nézőt, amitől remélem, ő maga is felszabadultabb lesz. Olyat szeretnénk mutatni a Galériában, amit nappal nem lehet látni.”Az este során a látogatók áthaladnak olyan területeken, amelyek normál nyitvatartási időben zárva tartanak, vagy bejuthatnak olyan épületrészbe is, ahová csak a múzeum dolgozói léphetnek be.A kiválasztott művek átfogják a magyar művészet évszázadait, átvezetve a közönséget térben és időben a középkori szárnyasoltároktól a kortárs alkotásokig. A felkért írók köre és az általuk alkotott szövegek világa épp olyan sokszínű és izgalmas, mint a kiválasztott műalkotások sora: tragédia, humor, melankólia, szakralitás és hétköznapiság váltja egymást a jelenetekben. A színészek rövid szünetekkel tíz alkalommal játsszák el az epizódokat, a közönség ekképpen mindegyik színt meg tudja tekinteni. A jelenetek sorrendjét és az útvonalat azonban a látogatók maguk határozzák meg, így azok egyedi élménnyé sűrűsödnek végül össze.A Textúra során a néma mű megszólal, a befejezett megelevenedik, a statikus kimozdul keretei közül.Jelenetek / képzőművészeti alkotások:Bakos Gyöngyi: Négyszáz dobás Ferenczy Károly: Kavicsot hajigáló fiúk, 1890Lackfi János: Felhők bivalytej-örvénylése A kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár ünnepi táblaképei, melyek a Hiszekegy sorait illusztrálják, 1491Simon Márton: Rövid összefoglaló a selyemhernyóbábok életéről Drozdik Orsolya: Cinikus ész IV.: Agylábtörlő, 1991 Szvoren Edina: Másik lépcső Bernáth Aurél: Riviéra, 1926–1927Tompa Andrea: Berta grófnő Gyertyánffy Berta: Spirka cigánylány, 1860-as évekVisky András: Kopaszok. A Vaszilij-terápia Brauer Marcell: Bauhaus székekVisniek, Matei: A táncoló szó – Le mot qui danse Izsó Miklós: Táncoló paraszt VII., 1870-es évek eleje Vonnák Diána: Özönvíz Rózsa Luca Sára: Özönvíz, 2021 <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Vg5JSoJjaqc' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Varsói melódia

More plays