Székely Kriszta rendezői koncepciója szerint ezúttal a Textúrán múzeumi dolgozók bőrébe bújva kerülnek bemutatásra az irodalmi alkotások és a múzeum műtárgyai. Az előadásokon egyrészt betekintést nyerhetünk az intézményben dolgozók mindennapjaiba, másrészt megismerhetjük személyes történeteiket és gondolataikat.
Az este során találkozhatunk a gazdag fantáziával bíró takarítóval, a sikeres, de magánéleti problémákkal küzdő projektvezetővel, a filozofikus gondolkodású teremőrrel, részt vehetünk egy múzeumpedagógus tárlatvezetésén, aki saját veszteségeit éli újra egy festmény láttán. A műtárgytechnikus a nőkkel való kapcsolatát osztja meg a szerelem istenével, a restaurátor szájából megszólalnak egy festmény gondolatai. Részesei lehetünk a híres luxemburgi performanszművész projektjének és szemtanúi lehetünk annak is, ahogy a biztonsági őr éjszakai ügyelete alatt átéli saját félelmeit és küzdelmeit.
Az egész estét keretbe foglalja a Textúra várva várt „megnyitója”, ahol a luxemburgi performanszművész felfedi, hogy mit üzen számunkra a művészet múzsája.
A program célja, hogy a képzőművészeti alkotások irodalmi/színházi parafrázisai újra ráirányítsák a figyelmet a klasszikus művekre, hangsúlyozva fontosságukat és megmutatva, milyen új jelentést hordoznak a 21. század hazai közönsége számára.