<p style='color: red'><em>Elmarad!</em></p>

<p style='color: red'><em>Elmarad!</em></p><p style='color: red'>Sajnálattal jelezzük, hogy A hattyú c. előadás november 27-i előadása elmarad. Az erről szóló tájékoztató e-mailt mindent vásárlónknak elküldtük. Kérjük, amennyiben levelünket nem kapta meg, vegye fel a kapcsolatot ügyfélszolgálatunkkal a <a href='mailto:kerdes@eszinhaz.hu'>kerdes@eszinhaz.hu</a> e-mail címen! </p><p>A hattyú mesterkomédia: bravúros humorú, szellemesen éleslátó, pestiesen gúnyos. Egy trónfosztott dinasztia feje, Beatrix, tűzön-vízen keresztül próbálja visszajuttatni családját a hatalomba. Ehhez egyetlen eszköz van a kezében: féltve őrzött lánya, Alexandra. Őt kell hozzáadni Albert herceghez, a Monarchia trónörököséhez. Albert azonban nem érdeklődik, és Beatrix okos asszonyként pontosan tudja: a férfi figyelmét egy nőre igazán csak egy másik férfi figyelme tudja felhívni.</p><p>„Egy uralkodó sohasem mondhat le. Trónjától megfosztani lehet, uralkodói jogait megvonni tőle lehet. Ez rendben van. Mert ez merő erőszak. De ez nem kötelezi arra, hogy elismerje: elvesztette uralkodói jogait. Engedhet az erőszaknak, attól függően, milyen időben és milyen körülmények közé kerül, de lemondani soha, soha, soha! És ha mindannyiunknak pusztulnia kell is, akad még Habsburg elegendő.”</p><p>(Bourbon-Pármai Zita, az utolsó magyar királyné)</p><p>Az előadás Molnár Ferenc örököseinek engedélyével jött létre.<p>www.hofra.hu</p><p>Az előadásban részlet hangzik el Fekete Sándor Így élt Napóleon című könyvéből.</p>

ELMARAD! A hattyú

magyar

<h3 class='text-danger'>A már megváltott jeggyel az előadás 2020.12.06. 10:00 és 2020.12.07. 10:00 között utólag is megtekinthető, felvételről!</h3>

<p>Talán az egész 20. század történelme elmesélhető egy család, egy ház, egyetlen kő történetén keresztül… Nehéz titkokat rejthet egy ház, amely az évtizedek alatt többször is gazdát cserélt, és így családról családra, generációról generációra hagyományozódtak a kertben és a falakban eltemetett történetek. Marius von Mayenburg drámájában felszínre törnek ezek a titkok, amelyekkel talán megérthetünk valamit a múltunkból, de méginkább a jelenünkből. A kő gyönyörű vallomás a családi legendákról, szeretetről, árulásról és újrakezdésről.</p><p>Mayenburg A kő című drámájának különlegessége, hogy nem az időben előrehaladva mesél egy történetet, hanem 1935 és 1993 között előre-hátra utazva. Párhuzamosan ismerjük meg a jelen, a közelmúlt és a régmúlt titkait egy ház történetén keresztül, amely az évtizedek alatt többször gazdát cserélt. Politikai rendszerek jönnek-mennek, a szereplők különböző időpillanatokban, különböző életkorokban fogalmazzák újra a viszonyukat a múlthoz és egymáshoz is, és egyre többet megtudunk a kőről is, amit egykor bedobtak a ház ablakán.</p><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/EWf5UK8wglM' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A kő

<p>A Nagyvárad Táncegyüttes fiatal alkotói ezúttal egyszemélyes produkcióikban mutatják meg tehetségüket. A repertoárra tűzött három szóló táncelőadásban az őket leginkább foglalkoztató témák, kérdések kerülnek előtérbe, mindeközben pedig a közönség a kortárs mozdulatművészet különböző műfajaival ismerkedhet meg.</p><p><strong>Miközben engem néztek</strong> - Szőcs Anita előadása, r. Györfi Csaba</p><p>A körülöttünk lévő dolgok, mint a természet, az egészségünk, az embertársaink, olyan kulcsfontosságú tényezők az életben, melyek lételemünké váltak. A szóló három közelmúltbeli jelenség és természeti katasztrófa feldolgozására vállalkozik, a teljesség igénye nélkül. Célja, hogy sajátos eszközökkel a művészet által felkeltse a figyelmet és egyfajta véleményt alkosson, azokról az emberi megnyilvánulási formákról, melyeknek rendkívül súlyos következményei lehetnek a jövőt illetően.</p><p><strong>Láthatatlan?</strong> - Kerekes Dalma előadása, r. Joó Renáta</p><p>Látás. Hallás. Tapintás. Érzés. Érzékelés.</p><p>Felgyorsult életritmusunk során elfelejtünk figyelni az érzékeink, érzékszerveink természetesnek vélt folyamatos munkájára, ahogyan hozzájárulnak a mindennapjainkhoz. Gondolok itt az olyan köztünk élő korlátozott emberek hétköznapi nehézségeire is, akik életét az általunk formált környezet hatásai teszik próbára. A „Láthatatlan?” című táncszínházi kísérlet ezen a gondolati síkon formálódott, amely a test ösztönszerűen működő érzékeléseit felszínre hozza, kutatja és tanulmányozza.</p><p><strong>What the f**k?</strong>  - Kányádi György előadása, r. Györfi Csaba<p>Az előadás egy műfaji kísérlet a pantomim, bohócjáték, burleszk és a táncszínházi elemek elegyítésére. Tematikájának alapja a művész nyomora, esendősége, esetlenségéből adódó játéka, táncszínházi stand up ez, mely a tánc kifulladására tesz kísérletet. Halandó hősünk a saját humorába roskad bele, teszi ezt az önök szórakoztatására. A szóló során az „itt és most” és a „bármi megtörténhet”, vagyis a színházi jelen idő kerül előtérbe.</p>

Szólótáncok

<p>Nyikoláj Gogol 1832-ben kezdett a Kérők című darab megírásába. A mű lényege ekkor még egy választani képtelen menyasszony és körülötte felvonuló férfiak karikaturisztikus megjelenítése volt. A darab elkészült, Gogol fel is olvasta pétervári irodalmi körökben. A hallgatóságot zavarba ejtette, hogy Gogol a színpadokon addig még meg nem jelenő kisembert, az orosz társadalom alsó-középosztályát vitte színre.</p><p>A pályatársak nagyra értékelték Gogol jellemrajzait, de többen hiányolták a cselekményből azt a mozgatórugót amely a történet eseményeit és a tűpontos karikatúrákat összeköti. Gogol a krititika hatására a karakterek mélyebb kidolgozásába kezd és a cselekményt is átírja, a darab címét pedig Háztűznézőre változtatja. Az átírás munkálatai 1841-ig húzódnak. </p><p>A vígjáték új verziójában jelent meg Padkaljoszin és Kacskarjov alakja, akik a darab főszereplőivé lettek - Padkaljoszin beteges félelme a házasságtól és a döntéstől válik azzá a koherens lelki folyamattá, amely a menyasszony, Agafja házasodási pánikjával egyesülve a cselekményt mozgatja.</p><p>Így vált egy szellemes műből a lélek sötét bugyrait, titkos félelmeit és kétségbeeséseit is megmutató komédia.</p><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/IRhvcTWCWWw' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Háztűznéző - teljességgel valószínűtlen történet két részben

<p>Nehézgépkezelő vagyok. Közérthetőbben: markológépes. Itt Londonban: digger driver. A nyelvtudásom alig haladja meg az alapfokot. Nem szerencsét próbálni jöttem, hanem jövőt biztosítani a nyolcéves gyerekemnek, és tisztességes fizetést találni magamnak. Elvegetálhattam volna a hátralévő életemet a nyugdíjig, végül is biztos állásom volt. A szakmában elértem a csúcsra. Aztán ahogy teltek az évek, egyre kevesebb jutott a bevásárlókosárba és egyre többet kellett fizetni érte, az országra meg valami olyan kilátástalanság és letargia telepedett, hogy szabályosan fojtogatott. Amikor az ember elhagyja a hazáját, az olyan, mint amikor elválik attól a nőtől, akinek elrebegte a ’boldogító igen’-t, aztán a válás után valahogy egy hülye kurva lett. Vannak jó válások, és örök-harag válások. Aztán ugye szeretjük magunkat a válás után kihasznált, átvert áldozatnak tekinteni és szeretjük ezt mindenkinek elmesélni…</p>

Diggerdrájver

<p><em>Reggel nem tudtak kimenni az ajtón. Az ablakpárkányig be voltak havazva. Szakadt a hó, megállás nélkül szakadt napokon át. A Gyerek, a viharlámpát maga előtt tartva, hajnalban kimászott az ablakon. Ment havat lapátolni. Semmit nem látott, csak a lámpafényt és a hófüggönyt, semmit nem hallott, csak a csendet. Azt a csendet, ami már soha nem jön vissza. Ahogy nem jön vissza az a hó sem, ami éjjel, vaksötétben, egy apró lámpafénnyel megvilágítva pustol. Pustol a hó. Folyosókat kellett vágni: a kúthoz, a farakáshoz, a disznó- és a csirkeólhoz, a budihoz, a kukoricadarálóhoz és a bekötőúton, ki egészen a dűlőútig. Aztán abbamaradt a hóesés. Kisütött a nap, nagyot reccsent. Mínusz húsz fok. Reggel, kakaskukorékolás után a Gyerek felöltözött, kapcával-papírral becsomagolta a lábát, és jól beöltözve, gumicsizmában kilépett az ordító hidegbe. A hatalmas kék égben, verőfényes napsütésben, a hófedte ágakkal földig hajolt fák között kiment pisilni – el egész a budiig, mert nem volt szíve összesárgázni azt a csodát, azt a kék-fehér gyönyörűséget…</em> (részlet az előadásból)</p><p>Egy hatvanéves férfi egy pillanatra megáll, visszanéz, hogy találkozzon önmagával. Találkozzon a tanyasi kisfiúval, a debreceni henteslegénnyel, a Csokonai Színház segédszínészével, a „fekete vonaton” jövő-menő színészhallgatóval, a Vígszínház, Kaposvár, majd az új Nemzeti Színház színészével, a viszáki Tündérkert és Kaszás Attila Pajta Színház gazdájával… Egy pillanatra megáll, aztán indul, folytatja útját. Például ezzel az előadással.</p><p><em>Könnyű neked, Szarvas Józsi…</em> címmel közösen írt könyvet Szarvas József és Bérczes László. A 2018 nyarán megjelent életregény nyomán készítették el a <em>Pustol a hó</em> című színházi előadást.</p>

Pustol a hó, avagy könnyű neked, Szarvas Józsi…

<p style='color: red'><em>Felvételről!</em></p>

<p style='color: red'><em>Felvételről!</em></p><p>A folyton teltházas Operabeavató ezúttal az online térbe költözik. Az utolsó nézők előtt felvett alkalom otthonról is élvezhető minőségben várja a Önöket. A sorozat ezúttal egyetlen Mozart operáról, a Don Giovanniról szól, olyan formában, amire egy szokványos operaelőadás során nem nyílna lehetőség. Hogyan legyen a zene MINDENKIÉ? Hogyan legyen a színház MINDENKIÉ? Aki megnéz egy Operabeavatót, mindkét kérdésre választ kaphat. A csapat nem állít kevesebbet, mint hogy e két dolog - zene és színház - egyesülése, az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. Jöjjön el és tesztelje magát: vajon ön MINDENKI?</p>

Operabeavató

<p>„Több mint negyvenöt fok, a levegő tele van finom szemű homokkal. Tizenkét órája megyek a sivatagban dombra fel és dombra le, hogy elérjem a várost, amit mindig megpillantok a dombtetőről. Egyre kevésbé hiszem, hogy eljutok odáig. Hiába gyalogolok lassan már fél napja, nem jutok közelebb. Persze lehet, hogy sokkal régebb óta gyalogolok. Az időt még Alexandriában veszítettem el. Nem tudom biztosan, hol. Talán a Tugaréja kávéházban a kornison, reggeli után, amikor a lapokat olvastam és még csípte a nyelvemet a kardamom. Nem néztem hátra, hogy mit hagyok az asztalon, amikor felálltam. Aztán lehet, hogy az ipari kikötőben történt a dokkoknál, amikor halat vettem. A gázolajszagú halásznál hagyhattam, miközben tegnapi lapokba csomagolta a tintahalat. Elhagyhattam az Omilos görög klub homokos tengerpartján is, az örökbérletemmel együtt, miközben könnyű söröket ittam a kék-fehér csíkos napernyők alatt. Az sem kizárható, hogy ő vitte el a gyerekkel együtt. Bekerült a bőröndbe a csomagolás során, két pelenka és a dobozos bébiételek közé. A lényeg, hogy elveszítettem az időt és hiába kerestem, a becsületes megtaláló nem jelentkezett. Azóta mindig csak most van.” „- Mióta is vagy a khilafában? - Már két éve. Bár imádkoztam érte, hogy szólítson magához, eddig megtartott az Isten. Te mióta vagy velünk, testvér? - Allah kegyelméből négy hónapja. Én is mártír szeretnék lenni, ha Allah engedi. - Mashallah. Hogy tetszik az élet a kalifátusban? - Csodálatos. Végre igazi testvérek között lehetek.” Jászberényi Sándor író, haditudósító. Dolgozott Irakban, Csádban, Jemenben, Líbiában, Nigériában, a Gázai övezetben, évekig élt Egyiptomban. Interjút készített többek között a palesztin Iszlám Dzsihád és a Muzulmán Testvériség tagjaival. 2016-ban megjelent novelláskötete, A lélek legszebb éjszakája elnyerte a Libri Irodalmi Díjat.</p>

A lélek legszebb éjszakája

<p>Micsoda ökörség. Nem tűnt föl még soha senkinek, hogy az európai irodalom szerelmi történeteinek láttán, valójában el kéne mennie kedvünknek attól, hogy szerelmesek legyünk? Ám ennyi vereség és pusztulás láttán is kinek ment volna el a kedve a szerelemtől? Akkor minek mégis e roppant mennyiségű könny, vér, méreg, bosszú, gyilok, s mivégre a sok őrjöngés, téboly, sikoly, hisztéria? (...) Kedves szerelmi regényeink hősei miért taszigálják szerelmesüket a halálba? Ha nem ők, akkor meg ki? Sors? Mi az? Isten? Ki ő? (...) Aki szerelmes regényt olvas, halálra vágyik? Miért tekintettük annyi évszázadon át szépnek a boldogtalanságot, miért élvezzük mások szenvedésének látványát, ha egyszer úgy vélekedünk róla, hogy nem jó? (...) Lehet-e különbséget tenni egy ilyen világban a slágerek és a filozófiák között?</p><p>(Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről)</p>

Racine: Andromakhé

<p style='color: red'><em>A november 8-i élő előadás felvétele.</em></p><p>Történetében először az Örkény Színház olyan előadásra készül, amelynek főszereplői nem színészek. A társulat tagjai mellett hétköznapi hősök lépnek színpadra. Elhivatott szakemberek, akik munkája nélkül pillanatok alatt leállna az ország. A gondoskodó szakmák képviselői, akik kitartóan, de láthatatlanul dolgoznak értünk - és legtöbbször helyettünk. Szociális munkások, gyermek- és idősgondozók, egészségügyi szakemberek, otthonápoló édesanyák. Végigkísérik életünket születésünktől a halálunkig, mégis, alig tudunk róluk valamit. Munkájuk létfontosságú, mégsem becsüljük őket eléggé. Olyan területekre merészkednek, ahova közülünk nagyon kevesen. Ki gondoskodik arról, aki nem tud saját magáról? A Kiváló dolgozók az ő történeteikre és a színészek alkotó közreműködésére épülő dokumentarista előadás, amely evidenciának vélt társadalmi működésekre kérdez rá: lokális és globális problémákra, a színház szerepére, a segítségnyújtás értékére és kollektív emberképünkre.</p>

Kiváló dolgozók – Igaz történetek a gondoskodásról (Felvételről)

<div><div>Mit csinál Edward király, angol király?</div><div>Mihez ne fogjon senki könnyelműen?</div><div>Mi történik őszi éjjel a galagonyával?</div><div>A válaszokat egyformán tudjuk. Ha valamiben, ebben egyek vagyunk. De jó! Egy versantológia van a fejünkben, kinél szűkebb, kinél bővebb, de a magja közös. Rágcsálja az idő, strófák, sorok, jelzők kihullnak, néha a szerző neve is. De makacsul mégis úgy képzeljük: valahol ott él bennünk az az antológia. A kályha, ahonnan elindulunk, ami megszabja viszonyunkat a nyelvünkhöz. Van, akiben folyvást bővül, van, akiben egyre kopik, de akkor is olyan parázs, ami lángra kap, ha ráfújnak. Idealisták volnánk? Tegyünk egy próbát! Legyen most a színpad ezé a közös versmemóriáé.</div><div>A műsorban mintegy 100 ismert magyar vers hangzik el, többek között:</div><br /><div></div><div>Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez</div><div>Kölcsey Ferenc: Himnusz</div><div>Vörösmarty Mihály: A vén cigány</div><div>Arany János: A walesi bárdok</div><div>Petőfi Sándor: Levél egy színész barátomhoz</div><div>Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet</div><div>Babits Mihály: Esti kérdés</div><div>Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal</div><div>Szabó Lőrinc: Dsuang Dszi álma</div><div>József Attila: Eszmélet</div><div>Radnóti Miklós: Nem tudhatom</div><div>Pilinszky János: Apokrif</div><div>Weöres Sándor: Az éjszaka csodái</div><div>Nagy László: Adjon az Isten</div><div>Orbán Ottó: A magyar népdalhoz</div><div>Petri György: 1956</div></div>

Anyám tyúkja (1.) – a magyar irodalom kötelező versei

<div>Az első „Tyúkot” azért neveztük el „1”-nek, mert a fele sem fért az előadásba annak, amit elmondani szerettünk volna. Az elsőnél kérdés volt, hogy érdekli-e nézőinket az, ha verseket mondunk. A másodiknál az a tét, hogy ne ugyanazt a bőrt húzzuk le másodszor is a rókáról.</div>

Anyám tyúkja (2.) – a magyar irodalom kötelező versei

<p>A hattyú mesterkomédia: bravúros humorú, szellemesen éleslátó, pestiesen gúnyos. Egy trónfosztott dinasztia feje, Beatrix, tűzön-vízen keresztül próbálja visszajuttatni családját a hatalomba. Ehhez egyetlen eszköz van a kezében: féltve őrzött lánya, Alexandra. Őt kell hozzáadni Albert herceghez, a Monarchia trónörököséhez. Albert azonban nem érdeklődik, és Beatrix okos asszonyként pontosan tudja: a férfi figyelmét egy nőre igazán csak egy másik férfi figyelme tudja felhívni.</p><p>„Egy uralkodó sohasem mondhat le. Trónjától megfosztani lehet, uralkodói jogait megvonni tőle lehet. Ez rendben van. Mert ez merő erőszak. De ez nem kötelezi arra, hogy elismerje: elvesztette uralkodói jogait. Engedhet az erőszaknak, attól függően, milyen időben és milyen körülmények közé kerül, de lemondani soha, soha, soha! És ha mindannyiunknak pusztulnia kell is, akad még Habsburg elegendő.”</p><p>(Bourbon-Pármai Zita, az utolsó magyar királyné)</p><p>Az előadás Molnár Ferenc örököseinek engedélyével jött létre.<p>www.hofra.hu</p><p>Az előadásban részlet hangzik el Fekete Sándor Így élt Napóleon című könyvéből.</p>

A hattyú

<p style='color: red'><em>Felvételről!</em></p><p>A gyermek születése csak az első megpróbáltatás… Az anyaság egy életre szól.</p><p>Végre hazánkban is látható a világhírű musical, Sue Fabisch legendás darabja!</p><p>Amy, a minden órás kismama babaváró bulit rendez. Az eseményre hamarosan megérkezik Barbara, az érzelmileg túlfűtött főállású háziasszony, Brooke, a munkamániás, folyton stresszes ügyvédnő és Tina, az elvált, megfelelési kényszeres anyuka, hogy együtt lássák el jótanácsokkal a várandós házigazdát, akinek igencsak naiv elképzelései vannak az anyaságról.</p><p>A három nőnek hála, már nem sokáig…</p><p>Az Anyatigrisek című előadás tabuk nélkül, rengeteg humorral mutatja meg, hogy valójában mit is jelent szülőnek lenni. Nem számít, hogy fekete öves anyuka, vagy fiatal kismama vagy, a másfél órás zenés komédia garantáltan jobb kedvre derít majd.</p><p>Kell ennél több egy anyának?</p><p>Az eredeti angol nyelvű előadást, amely eddig négy kontinensen aratott töretlen sikert, tíz éve játszák folyamatos teltházzal a világ minden táján. A Liliom Produkció jóvoltából a magyar közönség is végre megismerheti a világhírű musicalt, méghozzá koncertszínházi formában. Fergeteges érzelmi hullámvasút, amelynek minden pillanata élmény!</p><p>A koncertszínházi előadásban olyan zenei traktusok hangzanak fel híres musicalekből, amelyek mindenkinek ismerősen csengenek majd….és ez nem véletlen….</p><video width='560' height='315' controls><source src='https://eszinhaz-prod-trailers.s3-eu-west-1.amazonaws.com/trailers/elo/anyatigrisek/AnyatigrisekTRAILER+ujlogo.mp4?fbclid=IwAR2V2BwewUWPdIrFFJJ8khHyl2We5sdB__0EEllYQwMEOi2he1KWXFW480c' type='video/mp4'></video>

ELMARAD! A hattyú

További előadások