Az előadás során elhangzó művet Joseph Haydn a dél-spanyol város, Cadiz felkérésére komponálta 1785-ben. A templom belső terét fekete kendőkkel fedték be, csak középen világított egy lámpa. Haydn: Krisztus hét utolsó szava a keresztfán (Die sieben letzten Worte unseres Erlösers am Kreuze) című műve a cadizi püspök prédikációjával hangzott el, amelyet a hét szóhoz adott elő a húsvéti liturgia részeként. Esterházy Péter pedig a prédikációk helyére írt emlékezetes és magával ragadó szöveget a darabhoz.Dubóczky Gergely karmester ötlete és koncepciója alapján 2014. április 16-án a Budapest Music Centerben jött létre az ősbemutató lesz: ezt láthatja és hallhatja most a széles közönség a BMC koncertterméből, ahol maga Esterházy Péter is részt vett a próbákon, majd a premieren is.A Haydn mű a Budapest Sound Collective előadásában hallható, Dubóczky Gergely vezényletével. Esterházy Péter szövegét Mácsai Pál és Kerekes Éva adja elő.Az előadó zenekar, a Budapest Sound Collective 2013 ősze óta működik ezzel a névvel, az alapító karmester, Dubóczky Gergely művészeti vezetésével. A zenekarban kiemelkedő művészek dolgoznak rangos magyar szimfonikus zenekarokból, a tapasztalt és a fiatal művészek folyamatosan inspirálják egymást a közös munka során, hiszen itt nem a saját, állandó zenekarukkal dolgoznak, hanem olyanokkal, akikkel esetleg nem is volt még alkalmuk közös muzsikálásra.Joseph Haydn élete meghatározó részében az Esterházy család szolgálatában állt, évtizedeken át komponált és zenélt Eisenstadtban (Kismartonban) és Fertődön, a művészi alkotómunkája szorosan összefonódott az osztrák-magyar kultúrával. Az, hogy Haydn ciklusához most Esterházy Péter írt mai szöveget, a közös örökség továbbvitelének a szép példája. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/5Xue0IImQTI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Hét utolsó szó

Az előadás a Budapest Sound Collective zenekar Haydn-sorozatának 2 része.Ezen az estén Boldizsár Ildikó mesekutató segítségével feltárulnak az ősi bölcsességben rejlő népmesei szimbólumok, megjelenik az ég és a föld, a nap és a hold, a beavatások és próbatételek. Dubóczky Gergely karmester és a Budapest Sound Collective zenekar közreműködésével felcsendülnek Haydn kedélyes áramlatokat rejtő, fényes és sötét, szelíd és kecses dallamai, miközben mindannyiunkat élni tanít, és közelebb visz a saját mesénkhez.Műsor: Boldizsár Ildikó és Dubóczky Gergely beszélgetése a mesék jelentőségéről, szimbólumairól, erejéről. Joseph Haydn: 92., G-dúr szimfónia („Oxford”) Joseph Haydn: 95., c-moll szimfónia <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/QEAPIsyLAqg' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A mesélő Haydn - Boldizsár Ildikó mesekutató közreműködésével

Vajon antiszemita darab-e Shakespeare ’A velencei kalmár’ című vígjátéka? Vagy a vígjáték csupán a meglévő antiszemita előítéletek felerősítésére alkalmas? A darab szereplője, Shylock, a zsidó uzsorás úgy ad kölcsönt Antonionak, a velencei kalmárnak, hogy a szerződésben kiköti: ha időben nem kapná meg a kölcsönt, úgy kivághat egy font húst Antonio testéből.Vajon mindezt minek szánta Shakespeare? Ismerte- e egyáltalán zsidókat, hisz az akkori Angliából már 300 éve kiűzték őket? Shakespeare szelleme egyszer csak megjelenik a Spinoza Színházban és Lackó Gábor, a monodráma írója szellemes ajánlatot tesz az angol drámaírónak arra, miként kellene kettejüknek együtt átírni a híres vígjátékot ahhoz, hogy ’A velencei kalmár’ megszabaduljon az antiszemitizmus – talán félreértésből rátapadt – vádjától. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/DpX1xkk3CgA' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Írd újra, Shakespeare!

Nádas Péter, a magyar és kortárs világirodalom kiemelkedő alakja, a hazai szellemi élet egyik legmeghatározób egyénisége idén októberben lett 80 éves. Ez alkalomból a szerző élete inspirálta Nádas Péter Budapestje eseménysorozat részeként valósult meg a Budapest Sound Collective koncertje, Nádas Péter közreműködésével „Hiány két hang között - Haydn, Nádas és az Esterházyak“ címmel. Hang és szó, szünet és jelentés, hézag és hiány, hangzás és nyelvzene. Haydn újszerű, hirtelen átmenetekkel és hangnemváltásokkal tűzdelt zenei megoldásai, sajátos, sokszor formabontó akkordjai Nádas Péter írói világára is hatottak. „Az az igazság, hogy ifjú emberként Haydn mesterhez jártam kontrapunktra” – írja Haydn a panelban című esszéjében Nádas, amellyel barátjától, Esterházy Pétertől búcsúzik. A szöveget ezen az estén maga az író olvassa fel két zenemű között. Budapest Sound Collective fiatal zenészekből Dubóczky által meghatározott alkalmakra összehívott csapat. Most egy klasszikus méretű kamarazenekar állt fel a két szimfónia előadásra, amelyeket a karmester a zeneszerző érettebb korszakára olyannyira jellemző zenei elemeknek akkurátus kihangsúlyozásával vezényelt. (...) Irodalom és zene kettősének ily módon is kifejeződő egysége adta az est kimagasló értékét. - Varga Péter, Rosznáky Varga Emma / NépszavaProgram: Joseph Haydn: 45. fisz-moll ,,Búcsú” szimfónia Nádas Péter: Haydn a panelban – felolvasás Joseph Haydn: 46. H-dúr szimfónia A program a Budapest Brand, a Jelenkor Kiadó és az Esterházy Magyarország Alapítvány közreműködésével valósult meg. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/9eysaxOghKE' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Hiány két hang között - Haydn, Nádas és az Esterházyak

Ismert hazai alkotó-, és előadóművészek összefogásában, kisebbségi és többségi társadalom tagjainak együttműködésével született meg az első gypsy musical, a Somnakaj, melyet a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutattak be 2014 áprilisban a Művészetek Palotájában.A produkció 2015-ben 10 állomásos országos turnéra indult, hogy megmutassa; a közös munka, és együttgondolkodás révén hogyan épül „híd” a nemzetiségek és a többségi társadalom tagjai között.Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés valamint modern kifejezési formák találkozása. A Somnakaj igazi cross over. Valóságos örömzene.A produkció életre hívásának legfőbb célja a roma kultúra bemutatása volt, mint a nemzeti és az európai kultúra része, illetve olyan magas művészi színvonalú kulturális élmény biztosítása, mely alkalmas lehet a diszkrimináció terén történő szemléletváltás beindítására a társadalomban. Ezzel egy időben elkészült a darab koncertverziója is, amely az előadás csökkentett létszámú, de ugyanolyan zenei élményt biztosító változata.Az előadást és a koncertet is, a romákra jellemző sokszínűség és kirobbanó érzelmi gazdagság jellemzi. A különböző kulturális közegekből, színterekről érkező alkotók, előadók jól tükrözik a roma kultúra sokszínűségét. A darab sorra veszi azokat az érintkezési pontokat, ahol a kulturális befogadás társadalmi attitűdje gazdag kölcsönhatásokat eredményez. A fellépők itthon és világszerte elismert énekesek, zenészek. Közös vonásuk, hogy fáradhatatlanul keresik a zenei fúzió lehetőségét és a zenei hagyományokat a kortárs művészet szerves részeként értelmezik. A megszólaló dallamok számos zenei műfajt érintenek, széles panorámát mutatva a cigány folklórtól egészen a közelmúlt zenei hatásait is integráló átdolgozásokig, stílusbeli újításokig. Első helyen kell említeni a cigány folklórból merítő népdalokat, de megjelenik az úgynevezett “kávéházi”, avagy városi cigányzene is modern feldolgozásban. Egy roma lány, Somnakaj meséli el családja és saját történetét. Sorsának állomásai elevenednek meg, reális képet festve a cigányságról. A lány, családja ellenkezése ellenére elindul szerencsét próbálni a fővárosba. Példát mutat arra, hogy a hovatartozás vállalása mellett is megvalósítható a tanulás általi kitörés. A darab az identitás vállalásának, az egyén saját útjára való rátalálás és követés kérdéseit járja körbe, miközben általános emberi kérdéseket feszeget, egyéni sorsokon próbál rámutatni a személyes felelősségre, sorsunk irányíthatóságát tekintve. Megkérdőjeleződnek az általánosításokban megmutatkozó előítéletek, sztereotípiák. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/U8N_r54NgVw' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Somnakaj

„Nyolcunkat itt a Hátsó traktusban egy darabka kék égnek képzelem, melyet komor, fekete viharfelhők vesznek körül. És ez a körbefogott darabka kékség, ahol élünk, egyelőre még biztonságos, de a közelgő veszedelmek felhőgyűrűje egyre szorosabban bekerít minket. (…) Nézünk mindnyájan lefelé, ahol az emberek egymással harcolnak, nézünk fölfelé, ahonnan nyugalom és szépség árad, de se föl, se le nem juthatunk, egy nagy, sötét kolosszus állja utunkat (…) „Írja egy kislány a naplójába, miközben a II. Világháború viharfelhői egyre jobban gyülekeznek a feje fölött. Nyolc rejtőzködő életét tudósítja, szinte napi rendszerességgel, de a leginkább mégis saját magával ismertet meg bennünket. A Budapest Táncszínház előadása ennek a különleges, életszerető embernek a személyiségét próbálja kibontani, a tánc és az irodalom határán egyensúlyozva. A lánya naplóját először olvasó édesapa hangján, de Anne saját gondolatain keresztül jutnak el hozzánk a rejtőzködők életének apró zörejei, az élet lüktetése, a félelem és a bátorság dübörgése, a puha lépések neszében rejlő idegfeszültség.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/-WI1mLEbJT0' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Kislányom, Anne Frank

Csemer Boglárka Boggie 2018-ban indította el a Dohány utcai Magvető Caféban irodalmi szobakoncert sorozatát. Az est vendégei voltak többek között Simon Márton, Kemény Zsófi, Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián.A „Költőim” fantázianévre hallgató esteken a közönség ízelítőt kap a színvonalas zenészek játékából, gyönyörű énekhangból, költészetből.Csemer Boglárka egyedi kifinomult dalszerző, Fonogram-díjas előadóművész. Három nagylemezzel kápráztatta már el közönségét, saját produkciója mellett szívesen kísérletezget a francia sanzon műfajával is. Grecsó Krisztián író, költő, a kortárs magyar irodalom egyik ünnepelt alkotója, akit az írásai mellett már zenészként is megismerhetett a közönség többek között a Hrutka Róberttel közös estjéből.Az eszínház programjában ezúttal a szolnoki TISZApART moziban rögzített közös estet láthatja, hallhatja a közönség. A Grecsó Krisztián saját dalaival színesített koncertet, több személyes beszélgetés és számos vers felolvasása gazdagítja.

Boggie – Költőim – Vendég: Grecsó Krisztián

A folyton teltházas Operabeavató ezúttal az online térbe költözik. Az utolsó nézők előtt felvett alkalom otthonról is élvezhető minőségben várja a Önöket. A sorozat ezúttal egyetlen Mozart operáról, a Don Giovanniról szól, olyan formában, amire egy szokványos operaelőadás során nem nyílna lehetőség. Hogyan legyen a zene MINDENKIÉ? Hogyan legyen a színház MINDENKIÉ? Aki megnéz egy Operabeavatót, mindkét kérdésre választ kaphat. A csapat nem állít kevesebbet, mint hogy e két dolog - zene és színház - egyesülése, az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. Jöjjön el és tesztelje magát: vajon ön MINDENKI?

Zenei- és tánc produkciók