A pillanat, amikor még elkaphatnád az asztalról levert poharat. Figyeled mozdulatlan zuhanását. Most hagyja el a kritikus pontot. Önálló pályára áll, kikerül a szándékok és lehetőségek köréből. Percek, napok, évmilliók. Közeledés és soha meg nem érkezés. Végre egy kis csönd. Látok egy párt, két szerelmes embert, ahogy egy város fölött lebegnek. Ez a város a szépségéről volt híres, és most romokban áll.(Garaczi László)<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/THRTGZ0ZlP8' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Végre egy kis csönd

magyar

Jegyek csak Magyarországról érhetők el, korlátozott számban!

A Futótűz egy nyomozás története: Nawal a halála után végrendeletben adja gyermekei tudtára, hogy valahol él az apjuk, és van egy bátyjuk is. Azt a feladatot kapják, hogy találják meg a két elveszett családtagot, és adjanak át nekik egy-egy borítékot. Jeanne és Simon először tiltakoznak a feladat ellen, de végül nem hagyja őket nyugodni a múlt kérdése. Saját gyökereik nyomába erednek. A nyomozás során egyre jobban belemerülnek egy múltbéli háború borzalmaiba, és elkezdik tisztán látni, hogy az anyjuk miért burkolózott közös életük során titkokba és elhallgatásokba.Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró és rendező. Gyerek volt, amikor a családja Franciaországba menekült a libanoni háborúk elől, majd később átköltöztek Kanadába – ezzel összefüggésben a legfontosabb témák Mouawad munkásságában a történelmi traumák és azok családra gyakorolt hatásai. A kanadai szerző a kétezres évek közepén robbant be a nemzetközi színházi világba, Futótűz című darabjával pedig világhírűvé vált. A dráma számos színházi díjat elnyert, 2010-ben pedig film készült belőle, amelyet a legjobb idegen nyelvű alkotásért járó Oscar-díjra jelöltek.„Nekem az a legmegrázóbb ebben a darabban, hogy a különböző emberi sorsok mögött milyen történetek vannak, és hogy minden embernek van olyan története, amit nehezen mond el, mert fél attól, hogy szembenézzen vele – mert fél attól, hogy elhangozzanak ezek a történetek. A darabban erősen jelen van egy vonulat, amely a szóról, a szó mágiájáról, a beszéd létfontosságáról szól: arról, hogy mondani, és mondani, és mondani kell a történeteket. Mondani azt, ami történik velünk.” (Alföldi Róbert)„A színpad a könyörtelen vigasztalódás tere. A vigasz könyörtelenségéé. Ez volt számomra az első lépés az alagútban. Egy szikra. Egy érzés. És kezdtek elémbe jönni a szavak. Elindultam. Mentem előre a sötétben.” (Wajdi Mouawad a Futótűzről)Bemutató: 2017. január 7.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/4AM7_lB6nhk' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Futótűz

Néha rádöbbensz, hogy egyáltalán nem ezt akartad? Szorítást érzel a szíved körül? Mindig helytállsz, de olykor nem látod értelmét, máskor meg nem állsz helyt és szégyenkezel? Annyiszor szültél, ahányszor akartál? Kettővel többször vagy egyszer kevesebbszer? Olykor úgy érzed, öregszel? De azért még jól tartod magad? Fogyókúrázol? Vagy az embernek legalább ennyi öröme legyen? Felriadsz hajnalban? Vagy eleve el sem alszol? Elza és Em sem alszanak ezen az éjszakán, amely egy nemszeretem céges buliból egy nem túl sok vidámsággal kecsegtető másnapi családi eseményig vezet. Harmincéves barátságukból adódóan összeszokottan gyötrik egymást és önmagukat, miközben vonakodva szembesülnek múltuk és jelenük kísérteteivel. Az Egyformák vagytok című regény főhősei a mű streamelésre adaptált, rövidített változatában öt rövid jelenetben vezetik végig a nézőt huszonnégy óra történetén. (Szécsi Noémi)Az előadás végén hallgassa meg az előadás keletkezéséről szóló beszélgetést az alkotókkal! Kérdező: Ott Anna, résztvevők: Székely Kriszta, Szécsi Noémi, Jordán Adél, Pálos Hanna.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/_xiCYodh9Uo' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Egyformák vagyunk

Kevés olyan ikonikus figura van a színháztörténetben, mint III. Richárd. A sztereotípia: Richárd, a véreskezű zsarnok. De ki ez az ember valójában, és milyen az a közeg, amely engedi őt felemelkedni? „Ki torzult, félig-kész és idő előtt / Küldettem el e lélegző világba, / Bénán s idétlenül, hogy a kutyák / Megugatnak, ha bicegek előttük” – jellemzi önmagát Richárd, mégis: híres „torzsága” ellenére nincs akadály előtte – bárkit képes elcsábítani, manipulálni vagy legyőzni. Kegyetlenül és csillogó intellektussal szerzi meg magának a trónt, miközben szórakoztatja és egyben cinkosává teszi a mindenkori színházi publikumot. Igazi színházcsináló. Hamlet után övé a leghosszabb Shakespeare-szerep a maga 1124 sorával. E hálásan gyűlöletes figurának eljátszása mindig fontos állomás egy színész pályáján. III. Richárdot ezúttal Alföldi Róbert alakítja, akit színészként először láthatunk a Radnóti színpadán.Az előadás rendezője, Andrei Şerban nem ismeretlen a budapesti közönség számára: Alföldi Róberttel kétszer is dolgozott már a Nemzeti Színházban. A legendás román rendező fiatalon vándorolt ki Amerikába, ahol fényes karriert futott be. Amerika legfontosabb prózai színházaiban hozott létre előadásokat, a legjelentősebb operaházak (többek között a Metropolitan Opera és a londoni Covent Garden) hívták rendezni, és olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Meryl Streep vagy Liev Schreiber. Több mint két évtizede a Columbia Egyetem Színházi Tanszékének professzora, és három éven keresztül a Bukaresti Nemzeti Színházat igazgatta.Támogató: Zikkurat Színpadi ÜgynökségDíjak: – POSZT 2018 | Legjobb női mellékszereplő: KOVÁTS ADÉL – POSZT 2018 | Legjobb jelmez: NAGY FRUZSINA (a Katona József Színház A kaukázusi krétakör című előadás jelmezeiért is jutalmazták) – POSZT 2018 | Legjobb fényterv: BAUMGARTNER SÁNDOR – Színikitikusok Díja 2018 | Legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT – Színikitikusok Díja 2018 | Legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT Bemutató: 2017. január 7.

III. Richárd

Fenn nyilaló robogás. Lenn ellankadnak a léptek. Ó, mit akartam mondani ezzel? Mit tudom én már! Ködből kelnek a szók, gyorsabban a gondolatoknál; mondatok összeszövődnek, a semmit fogva az űrben.A 2010-ben bemutatott produkció a 101. előadást követően, 2017-ben került le a műsorról. A felvételt 2021 tavaszán, egy különleges, külső helyszínen rögzítettük.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/zdooacBGGVE' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Mennyekbe vágtató prolibusz. – Weöres Sándor-versek

A felvétel 2001-ben készült, felbontása nem éri el a HD minőséget!Zenés uszítás Heinrich von Kleist elbeszélése nyomán.A Katona József Színház 1999-ben bemutatott előadása.„A tömörebb, megszerkesztettebb végső változatból Schilling Árpád a Kamrában lendületes, élvezetes, a formai játékosságot a megjelenített világkép keserűségével sikeresen ötvöző produkciót hozott létre. A színen két lerongyolódott (pontosabban két félig-meddig öltözött) ló fogad minket. Amikor azonban elkezdik mesélni a történetet, nemcsak külsőleg alakulnak át, hanem belülről is: felöltözvén showmanné (illetve show-womanné) válva mesélik el Kohlhaas kalandjait, s amikor néha megakadnak a történettel, saját kis betétszámaikat adják elő. Schilling tehát a kommentárokat teátrális keret-, illetve betétjátékká változtatja, s a teátrális prezentáció nyílt felvállalásával rögvest zárójelbe is teszi a narrálás és a kommentálás különbözésének irodalmi problémáját. A történet prezentálásakor pedig egyszerre erősíti a darab keserű iróniáját és jelzésszintű játékötleteit.[…]A színész: lendület, a játékban lelt látható öröm átragad az előadásra. Az önálló életet élő keret- és betétjátékok nemcsak a színház, de az élet teatralitását is eszünkbe juttatják. Az áthallásokból építkező 'politikai színház' kora régen lejárt, de kliséi élnek, s a velük való ironikus játék paradox módon eredeti igazságtartalmukra is figyelmeztet. Nem állítom, hogy Schilling és Tasnádi színháza alapvetően a társadalmi mondandót hordozó színház megújítására tenne kísérletet (nem is tartom valószínűnek, hogy ez volna szándékuk); az előadás mindenesetre a közérzetjelentés megkapó erején túl a Schilling-féle színházi nyelv alkalmazhatóságának sokféleségét, sokrétűségét is pregnánsan mutatja.”Urbán Balázs: A lovakat levágják, ugye? (Színház, 32. évf. 9. sz., 1999.).

Közellenség

Az előadást 2000-ben mutattuk be, a felvétel minősége ennek megfelelő, nem éri el a HD felbontást.

„Mi történik komédiai keretek között, ha egy ágrólszakadt ifjú olyan jótékonyan segítő készséghez jut, amely egy csapásra feltámasztja környezetének segítőkészségét, sőt őt magát is új készségekhez segíti el, jobbakhoz és rosszabbakhoz? A Katona József Színház premierje az érdem nélküli szerencsecsinálás, a rövid tündöklés visszásságait mutatja be. Az ámokfutássá váló gyors karrier persze éppúgy nem vehető halálos komolyan, amiként a végkifejlete, erkölcsi tanulsága sem: Titusz, a facér borbélysegéd olyannyira visszatapadhatna a (család)fára, hogy mindjárt a legerősebb ág lehetne, ám hirtelen támadt ön- és társadalomkritikája folytán ágról akar szakadni, visszautasítja a mesés örökséget […]. A minimum a középkor óta üldözött-rettegett-gyűlölt-kigúnyolt vörös hajzat a szín jelképessége révén a másság ironikusan kirajzolt problémájához az egész legújabb kori világtörténelem tragikomikumát képes hozzárendelni.Titusz […] neve másik értelmezése (vadgalamb) szerint röpdös ajkról ajkra, négy-öt nőt babonázva testközelből vagy tisztes távolból. Saját bevallása szerint milflőr neveltetésben részesült, azaz eddigi évei a tudás és az életismeret ezernyi virágából alighanem véletlenszerűen hímeztek bizonyos számút értelme kelméjére. Máté Gábor rendezése is ilyesfajta ezerszín-, ezerillat-technikával jött létre. Pointillista kidolgozású az előadás: sok benne a zeneiötlet-villanás […], a koreográfiai poén […], valamint a rendezői szándék pedagógiáját és humorát is megjelenítő, ismétlő-variáló színészi játékelem. Ez a hol sietős-cikázó, hol elidőző-nyomatékosító megoldás kiemeli a mindig aktuális karriertörténet lesújtóan nevetséges sztereotípiáit.” Tarján Tamás<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/vC3UCRJ_3iM' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Felvételről sugárzott

Időpont