Nyikoláj Gogol 1832-ben kezdett a Kérők című darab megírásába. A mű lényege ekkor még egy választani képtelen menyasszony és körülötte felvonuló férfiak karikaturisztikus megjelenítése volt. A darab elkészült, Gogol fel is olvasta pétervári irodalmi körökben. A hallgatóságot zavarba ejtette, hogy Gogol a színpadokon addig még meg nem jelenő kisembert, az orosz társadalom alsó-középosztályát vitte színre.A pályatársak nagyra értékelték Gogol jellemrajzait, de többen hiányolták a cselekményből azt a mozgatórugót amely a történet eseményeit és a tűpontos karikatúrákat összeköti. Gogol a krititika hatására a karakterek mélyebb kidolgozásába kezd és a cselekményt is átírja, a darab címét pedig Háztűznézőre változtatja. Az átírás munkálatai 1841-ig húzódnak. A vígjáték új verziójában jelent meg Padkaljoszin és Kacskarjov alakja, akik a darab főszereplőivé lettek - Padkaljoszin beteges félelme a házasságtól és a döntéstől válik azzá a koherens lelki folyamattá, amely a menyasszony, Agafja házasodási pánikjával egyesülve a cselekményt mozgatja.Így vált egy szellemes műből a lélek sötét bugyrait, titkos félelmeit és kétségbeeséseit is megmutató komédia.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/IRhvcTWCWWw' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Háztűznéző - teljességgel valószínűtlen történet

Az előadást 2000-ben mutattuk be, a felvétel minősége ennek megfelelő, nem éri el a HD felbontást.„Mi történik komédiai keretek között, ha egy ágrólszakadt ifjú olyan jótékonyan segítő készséghez jut, amely egy csapásra feltámasztja környezetének segítőkészségét, sőt őt magát is új készségekhez segíti el, jobbakhoz és rosszabbakhoz? A Katona József Színház premierje az érdem nélküli szerencsecsinálás, a rövid tündöklés visszásságait mutatja be. Az ámokfutássá váló gyors karrier persze éppúgy nem vehető halálos komolyan, amiként a végkifejlete, erkölcsi tanulsága sem: Titusz, a facér borbélysegéd olyannyira visszatapadhatna a (család)fára, hogy mindjárt a legerősebb ág lehetne, ám hirtelen támadt ön- és társadalomkritikája folytán ágról akar szakadni, visszautasítja a mesés örökséget […]. A minimum a középkor óta üldözött-rettegett-gyűlölt-kigúnyolt vörös hajzat a szín jelképessége révén a másság ironikusan kirajzolt problémájához az egész legújabb kori világtörténelem tragikomikumát képes hozzárendelni.Titusz […] neve másik értelmezése (vadgalamb) szerint röpdös ajkról ajkra, négy-öt nőt babonázva testközelből vagy tisztes távolból. Saját bevallása szerint milflőr neveltetésben részesült, azaz eddigi évei a tudás és az életismeret ezernyi virágából alighanem véletlenszerűen hímeztek bizonyos számút értelme kelméjére. Máté Gábor rendezése is ilyesfajta ezerszín-, ezerillat-technikával jött létre. Pointillista kidolgozású az előadás: sok benne a zeneiötlet-villanás […], a koreográfiai poén […], valamint a rendezői szándék pedagógiáját és humorát is megjelenítő, ismétlő-variáló színészi játékelem. Ez a hol sietős-cikázó, hol elidőző-nyomatékosító megoldás kiemeli a mindig aktuális karriertörténet lesújtóan nevetséges sztereotípiáit.” Tarján Tamás<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/vC3UCRJ_3iM' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A talizmán

A Radnóti Színház legfrissebb bemutatója, a <a href="https://radnotiszinhaz.hu/repertoar/csapodarok/" target="_blank" class="link-primary">Csapodárok</a> egy igazi olasz komédia, sok humorral és színészi virtuozitással. Az elmúlt időszak után jól esik majd nevetni, szórakozni és végre együtt lenni otthon, színházban!Hiába telt el a keletkezése óta csaknem ötszáz év, Ruzante komédiája, A csapodár madárka, a fiatal feleség és az őt körülügyeskedő és -udvaroló három férfi, a férj, a koma és a katona széles ecsetvonásokkal megfestett vígjátéka a mai napig a színpadok kedvelt darabja. Bár a maga korában nem egyszer illetlennek bélyegzett reneszánsz komédia korának jellegzetes paraszti és városi figuráit ábrázolja vaskos realizmussal, mégis olyan képet fest az emberi esendőségről, amely minden kor számára ismerőssé teszi. Szőcs Artur az embert gyarlóságában is szeretetteli humorral megmutató, szerkesztésében ízig-vérig ruzantei darabból készít magunkkal játékos szembenézésre késztető előadást.

Csapodárok

Az idős Annamari vendégségbe várja barátait, az egykori ciszter-diákokat, de még az öregurak előtt egy végrehajtó érkezik hozzá, hogy lefoglalja vagyontárgyait. A fiatalember többszöri kérés ellenére sem hajlandó távozni, így tanúja lesz annak a furcsa vendégségnek, amiről lassan kiderül, hogy nem a nosztalgiázásról szól: az öregurak párbaj céljából gyűltek össze barátnőjük lakásán.Spiró György így ír nagysikerű komédiájáról: „A keresztény középosztály legjobbjairól írtam meg a Honderűt, és nagyon szeretem. Jó volt árnyaltan és pontosan fogalmazó szereplők lelkéből megszólalni az általános szellemi romlásban, jó volt elidőzni e bölcs és tapasztalt emberek között.”<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/i2jEvudvS50' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Honderű

„Heinrich von Kleist darabjának Katona-féle feldolgozása a magyar nézők fantáziáját különös erővel mozgatja meg épp ma, amikor olyan sokaknak kell tisztára mosniuk szocialista „cégérüket” a piacgazdaság kívánalmainak megfelelően. A magyar előadás arról a hatalomról, ill. a hatalommal való visszaélésről szól, amely nálunk is szinte naponta felborzolja az átlagpolgár érzelmeit. A kis-stílű tolvajok börtönbe jutnak, de a milliós szélhámosok megússzák a számonkérést. A Zsámbéki Gábor rendezte darab épp erről szól rendkívül precíz, élvezetes, a dolog lényegéből cseppet sem engedő, hiteles színészi játékkal. A Katona József Színház épp ettől világhírű, ettől a lélekemelő színészi játék iskolapéldája. (…) Ritkán látni olyan előadást, amely a tréfálkozó komédia kifakadásaitól a komoly, megindító értelmezésig egyaránt olyan kiváló, mint a Katona József Eltört korsója. (…) A Katona-féle feldolgozásban nyoma sincs annak a kifinomult unalomnak, mellyel gyakran találkoztam az Eltört korsó német előadásaiban. (…) A magyarok, talán éppen tapasztalataik révén, hisznek az előadás kritikus világképében, s az értelem és érzelem szimbiózisában hús-vér embereket csinálnak a szereplőkből. (…) A Katona József Színház Eltört korsója a téli idény vendégjátékainak legjobbjai közé tartozik.” Helsingin SanomatAz előadást 1996-ban mutattuk be, a felvétel 2000-ben készült, minősége ennek megfelelő, nem éri el a HD felbontást.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/TU9Eidpzmps' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Az eltört korsó

A darabot megtörtént eset ihlette: 2016 augusztusában két idősödő hölgy magát NAV ellenőrnek álcázva próbált póthajhoz jutni egy belvárosi fodrászszalonban.A valós tényeken alapuló, fiktív előadás egy budapesti road movie; miközben végigszáguldunk Terikéékkel a mai Budapesten, megpróbáljuk megérteni, mi vezetett el ehhez az abszurd bűncselekményhezA történet egyszerre szürreálisan mulatságos és rendkívül drámai; azt mutatja be, mi vitt rá két tisztességes, javakorabeli nőt 2016-ban, Magyarországon egy látszólag értelmetlen, törvénybe ütköző cselekedetre. Az előadásban Irén egy középiskolai igazgató(67) jobb napokat látott gyermektelen özvegye, Terike (55) pedig jól karbantartott nagymama, aki próbál állást szerezni, hogy anyagilag segítse a családját, és megvalósítsa önmagát.„A KV Társulat sziporkázóan szellemes és szívszorító előadása megtörtént esetet visz színpadra. A humor mellett viszont mélyebb témák is megjelennek. Az öregedés ábrázolása amilyen szórakoztató, olyan őszinte. Mindketten a társadalom peremére szorultak, eltévedve bolyonganak egy egyre furcsábbá és idegenebbé váló világban, ahol csak egymásba kapaszkodhatnak. Vak-vezet-világtalant párosuk tabuk nélkül szembesít az öregedés stigmájával és a kilátástalan helyzet humorával. Nemzetközi viszonylatban is ritka ennyire őszinte darabot látni női barátságról. Itt nincsenek macskaharcok és pasibajok, csak két barátnő, aki bátorítja és felemeli egymást, és jóban-rosszban kitart egymás mellett a különbségek ellenére. Ez pontosan az a lélekemelő, de töprengésre késztető előadás, amire szükségünk van 2021-ben.”Székelyhidi E. Johanna (prea.hu Terike& Irén kritika 2021.03.09)

Terike és Irén

Karanténfeszültség (ugye ismerős?): a férj és a feleség - relatív hétköznapi szabadságból - közös lakásukba kényszerül. A feleség totális felhatalmazást kér az életközösség igazgatására a járvány idejére. A férj súlyos katonai diktatúrában érzi magát. A takarítónő feltűnése a házaspárnál családon belüli erőszakra enged következtetni. Milyen hatással van a karantén az emberi kapcsolatokra? Erősíti az összetartozást vagy szétzilálja a szálakat? A szereplők kétségbeesetten keresik a kiutat. Az érzékek persze legyőzik a papírforma szerint makacsul újra és újra feltámadó szabadságvágyat. Valóban megoldjuk a problémáinkat vagy csak átlendülünk rajtuk? Erről mesél görbe tükröt tartva a Gordiusz.

Gordiusz

Egy tér (falu: Irgács), melyben látszólag megtörténnek a dolgok jelentős amplitúdó nélkül. A hétfő hétfő, a nyár nyár, a kocsma – kocsma, s ez így lesz akkor is, ha elmúlik az élet, tehát a hétfő története hétfői, a nyár csúcspontja a céllövölde, szabadsága a strand, a kocsma, a sör, a foci, az ismétlődő dialógok szegényes változatai... stb. A fordulatos, nagyon mai vígjáték két évtizede tartozik a Katona és a magyarországi színpadok legsikeresebb előadásai közé.

Portugál

Márton partjelző – aki tizenkétszer lengetett az NB I-ben, sőt egyszer majdnem meccset is vezetett; a hetvenes évei végén járó újpesti lakos, aki ugyan a Nagy Világatlasz egy példányával a hóna alatt rója az utcákat, de a kerület határait alig néhányszor lépte át; mindennapi kocsmai törzsvendég, volt III/III-as ügynök, egykori lepkegyűjtő, állítása szerint harminchárom éve özvegy, aki úgy érzi, hogy „ott van a vállán a huszadik század” – tanácstalanul bolyong jelen idejű életének helyszínei és múltjának sötét bugyrai között. Gyengéd humorral megrajzolt sorsában a késői Horthy-kor és a szocialista időszak kisembereinek teljes reménytelensége összesűrűsödik. Vajon van-e számára megváltás, hiszen évtizedekig csak arra várt, hogy Isten szóljon hozzá, és ezzel igazolja, hogy létezik.

Hamvai Kornél díjnyertes darabját több mint húsz évvel ezelőtt mutatta be a budapesti Merlin Színház, címszerepben az élete egyik legkiemelkedőbb alakítását nyújtó Jordán Tamással, akinek most alkalma nyílik arra, hogy – életkorban szinte utolérve a szerepet – új mélységeit bontsa ki a lúzer taccsbíró figurájának.

Márton partjelző fázik

Valahol egy keleteurópai tengerparton áll egy földszintes társasház, háttal a tengernek. A középszerűsítési program keretében lakógyűlést hív össze Iván Vasziljevics, a házmester. Az egyik lakó, Tyimofejev időgépnek nevezett koholmánya egy véletlen folytán működésbe lép. Négyszáz évet repülünk az időben, összekeverednek történelmi korok és szerepek, végül Iván, a rettenet udvarában kötünk ki. S míg a lakók vissza akarnak jutni a jövőbe, mi már abban sem lehetünk biztosak, hogy mi látszat és mi valóság.

„Mit is mondhatnék? Ha nem csapjuk be saját magunkat, sürgősen becsapnak minket mások. És egyáltalán, ha sikerül becsapnod azt, amit úgy hívsz ’saját magad’, az már egy nagyon szép eredmény. Mert rendszerint fordítva van, az csap be minket.” (Viktor Pelevin)

Vígjátékok