Egyedülálló improvizációs készség, kimeríthetetlen játékkedv, vitathatatlan szakmai háttér, Bach és egymás iránt szeretet és tisztelet – ez köti össze Fassang Lászlót és Tálas Áront, akik arra vállalkoznak, hogy közös koncertjükön újragombolják Bachot, azaz megfessék saját Bach-portréjukat. A mainstream régizenei gyakorlattal ellentétben a Bach által használt csembaló, klavikord és orgona helyett a főszerepet ezúttal a Hammond orgona, a zongora, a Fender Rhodes és különböző elektronikus billentyűs hangszerek játsszák. A két előadó a legkülönbözőbb Bach-művekből válogat a szóló daraboktól a zenekari versenyművekig. A kotta azonban csak kiindulási alapként szolgál, a Fassang-Tálas duó szabad teret enged a kreatív zenei megoldásoknak és az improvizációnak. Folyamatosan változó, a pillanatban születő játékukba avatják be a közönséget: billentyűkön játszva mesélik el, mi mindent találnak izgalmasnak, magával ragadónak Bach zenéjében. Építőkockákra szedik szét a műveket, hogy aztán új szabályok szerint, új megvilágításban alkothassák újra őket. Nem törekszenek tökéletességre, de annál inkább céljuk, hogy olyan erős zenei pillanatokat teremtsenek, amivel hatással vannak mindazokra, akik hallgatóként elmerülnek velük a szabad, kreatív játékban.A koncert felvétele 2025. március 29. (szombat) a Magyar Zene Háza Koncertteremben készült. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/8ZUbNo0DXI0' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Bach újragombolva – Fassang László és Tálas Áron koncertje

magyar

Ezen az estén két nagyon hasonló energiájú, napjainkban is aktív falusi cigányzenekar lép színpadra. Az egyik az erdélyi Vízmelléken található Szászcsávásról való, a másik a Szlovákia szívében elhelyezkedő Feketebalog zenekara – előbbi a Szászcsávási zenekar, utóbbi a Šukovci. További közös pont bennük, hogy a dinasztiális alapon szerveződő, apáról-fiúra öröklődő tudás jellemzi őket. Minkét formáció híres a kárpát-medencei revival-színtéren, de a világ színpadait is meghódították, a Szászcsávás Band egyik legismertebb lemeze egyenesen egy chicagói koncert felvétele. Garantáltan felrobbantják a színpadot, ellenállhatatlan, átütő színpadi jelenléttel adják elő tájegységük repertoárját – a Tájak és zenéik programsorozatunk keretében. A Koncertterem elrendezése féli ülős-állós lesz, így kiemelten várjuk a táncolni vágyókat, és itt úgyis táncra akar majd perdülni mindenki!Szászcsávási ZenekarA Szászcsávási Zenekar azon kevés erdélyi vonós cigányzenekarok közé tartozik, akik a mai napig megőrizték a szüleiktől, nagyszüleiktől hagyományosan örökölt és megtanult népzenei repertoárt és játékmódot. Bár szűkebb hazájukban, a Kis-Küküllő mentén már kevés igény mutatkozik a tradicionális népzenére, a táncházmozgalom hazai és külföldi rendezvényein, folklórfesztiválokon, nyári néptánctáborokban és táncházakban gyakran meghívott és ünnepelt vendégek. Játékuk dinamizmusa, virtuozitása és kötetlen előadásmódja mindenkit lenyűgöz, aki csak meghallja őket. Szászcsávás egy kis magyar falu Erdély szívében, Maros megyében. A huszadik század elején cigányzenészeket telepítettek ebbe a viszonylag gazdag faluba, ami egyébként a többszólamú egyházi énekért is híres. Szászcsáváson több zenekar működött, de a Jámbor István “Dumnezeu”, id. Csányi Sándor “Cilika”, Mezei Ferenc “Csángáló”, Mezei Matyi formáció vált igazán híressé. A régi zenekar prímásai közül már csak Csányi Sándor muzsikál. Ő a zenekarunk vezéralakja. Egyik fia ifj. Mezei Sándor a második prímás, kisebbik fia Mezei Alin az állandó brácsás. Csányi Sándor unokái is egyre jobban zenélnek. Gyakran Alin fiát viszik magukkal bőgőzni.ŠukovciFeketebalog a mai Szlovákia mértani középpontjában, a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásának területén található. Feketebalog kialakulása a 17. század elejére datálható és a bányászati tevékenység fejlődésével, illetve az ezt kiszolgáló fakitermeléssel függ össze. A feketebalogi szlovákok hagyományos kultúrája a Felső-Garam mente jellegzetes, a környezettől jól elkülöníthető egységet alkot. Ez az egység a népviselet, a népi építészet, de a folklór gazdag örökségében, így a zenei-és tánchagyomány területén is megmutatkozik. A falu cigányzenészei ebből a sokrétű hagyomány-anyagból kívánnak ízelítőt adni, elsősorban a hangszeres népzene jellegzetes, feketebalogi dallamainak bemutatásán keresztül. A zenekar neve – „Šukovci” – a koncert zenészeinek (illetve azok többségének) édesapja, Július Bartoš „Šuko” (1933-2006) ragadványnevéből keletkezett.

Felvételről sugárzott

Időpont

Bach újragombolva – Fassang László és Tálas Áron koncertje

Tájak és zenéik - Szászcsávási zenekar (ROU), Šukovci (SVK)