A Hangadó a Magyar Zene Házában futó, nagy sikerű zenetörténeti előadássorozat, amelyben Tóth Árpád karnagy és zenetanár közérthetően, szórakoztató történeteken és zenei példákon keresztül hozza közelebb a klasszikus zenét a közönséghez.Az egyes alkalmak külön témát járnak körül, így a részek egymástól függetlenül is élvezhetők, ugyanakkor együtt egy izgalmas zenetörténeti kaland részletei. Az előadás eredetileg a Magyar Zene Házában hangzott el élőben; az eSzínház közönsége most a felvételen keresztül kapcsolódhat be ebbe a különleges zenei utazásba.Ebben az epizódban a zenetörténet egyik legismertebb tragikus szerelmi története kerül a középpontba: Dido és Aeneas legendája. Vergilius történetére operák mellett számos költemény, önálló ária és dal is reflektál. Melyek a téma legismertebb feldolgozásai? Miben különböznek egymástól és milyen részletekben hatottak egymásra?Az est során a hallgatók nemcsak egy legendás történetet ismerhetnek meg, hanem azt is, miként képes a zene érzelmeket és sorsokat megjeleníteni. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/DC7Fv5hj0t0' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Didók és Éneászok - Hangadó - Tóth Árpád előadás-sorozata

magyar

A Hangadó a Magyar Zene Házában futó, nagy sikerű zenetörténeti előadássorozat, amelyben Tóth Árpád karnagy és zenetanár közérthetően, szórakoztató történeteken és zenei példákon keresztül hozza közelebb a klasszikus zenét a közönséghez.Az egyes alkalmak külön témát járnak körül, így a részek egymástól függetlenül is élvezhetők, ugyanakkor együtt egy izgalmas zenetörténeti kaland részletei. Az előadás eredetileg a Magyar Zene Házában hangzott el élőben; az eSzínház közönsége most a felvételen keresztül kapcsolódhat be ebbe a különleges zenei utazásba.Ebben az epizódban a mindennemű alkotóművészetek egyik legáltalánosabb szabályát fogjuk nyomon követni a zenetörténet vonatkozásában: A középkori dalok egyszerű formáitól kezdve a barokkban óriási teret nyert kéttagú formákon át egészen a XX. században kedvelt híd-formáig sok-sok komponálási modell játszik a két fogalommal. Az ismert és ismeretlen zeneművek kuszaságán át vizsgálódva igazolódik majd az általános tétel, miszerint a zenében minden kicsit másképp van.Tóth Árpád zenei példák segítségével mutatja meg, hogyan épülnek fel ezek a struktúrák a különböző korszakok zenéjében, és mi történik akkor, amikor a zeneszerzők szándékosan felborítják a megszokott arányokat. Az előadás egyszerre ad új nézőpontot a zenére, és segít más füllel hallgatni a már ismert műveket is. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/12GvukAJZlQ' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Szimmetria és aszimmetria - Hangadó - Tóth Árpád előadás-sorozata

A Hangadó sorozat egyik különleges típusa a „Nagyító alatt” című epizód, amelyben Tóth Árpád egyetlen műre vagy zenetörténeti jelenségre koncentrálva mutatja meg, milyen részletek és gondolatok rejtőznek egy kompozíció mögött. Az előadás eredetileg a Magyar Zene Házában hangzott el élő közönség előtt; az eSzínházban most ennek a különleges alkalomnak a felvétele látható.Ezúttal Heinrich Schütz Karácsonyi történet című műve kerül a középpontba. Karácsonyi oratóriuma a Szentírásnak Jézus születéséről szóló részleteit fűzi össze, miközben érzékletes zenei karakterekkel jellemzi a történet legfontosabb szereplőit. Az előadás során Tóth Árpád lépésről lépésre bontja ki a mű szerkezetét, szereplőit és zenei megoldásait, miközben azt is megmutatja, hogyan működik a történetmesélés a zenében. A „Nagyító alatt” így nemcsak elemzés, hanem egyfajta zenei felfedezés: lehetőség arra, hogy egy ismert vagy kevésbé ismert művet egészen új szemmel – és füllel – hallgassunk. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/0d5g9rLPw5A' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Nagyító alatt : az első karácsonyi remekmű - Hangadó - Tóth Árpád előadás-sorozata

Bartók: A kékszakállú herceg vára, op. 11, BB 62, Sz. 48 A BDZ Kamaraműhely a Budafoki Dohnányi Zenekar művészeiből létrejött formáció, amely egyedi felállásának köszönhetően sajátos, újszerű hangszerelésben képes bemutatni jól ismert zeneműveket. Ez alkalommal Bartók Béla remekműve, A kékszakállú herceg vára öltözik általuk új köntösbe: a híres misztériumjáték zenekari anyagából Szüts Apor, az együttes művészeti vezetője készített átiratot, amely egyszerre testesíti meg a kamarazenélés bensőségességét és a szimfonikus hangzás grandiozitását. A darab előadásában két kiváló énekes szólista működik közre: a címszerepben Cser Krisztián, Judit szerepében pedig Mester Viktória lesz hallható. Az opera ikonikus helyszínei – a Kínzókamra, a Kincsesház, Birodalom és a többi – különleges fényhatásokon keresztül fognak megjelenni.Cser Krisztián Szegeden született muzsikus családban. A szegedi egyetem magánének szakán tanult, énekmestere Andrejcsik István volt, majd a Zeneakadémia opera szakán Marton Évánál képezte magát tovább. Az évek során emblematikussá vált alakítása A Kékszakállú herceg várának címszerepében, többek között 2013-ban Bartók művének első kínai előadásán, majd Rouenban a Normandiai Őszi Fesztiválon, 2019-ben pedig a New York-i Carnegie Hallban; valamint 2018-ban, a mű 100 éves évfordulóján kiadott CD-n is őt hallhatjuk. 2025-ben ismét több európai helyszínen, így a Müpában, a londoni Royal Albert Hallban, valamint Bukarestben is énekelte Kékszakállú szerepét a Budapesti Fesztiválzenekarral.Mester Viktória Mezőtúron született, énektanulmányait a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte. 1996-ban felvételt nyert Toldy Mária musicalstúdiójába, ahol énektanára Kővári Judit volt. Egy évvel később bekerült a Magyar Rádió Énekkarába, majd a Nemzeti Énekkarba, ez utóbbi társulatban olyan nagyszerű karmesterek keze alatt dolgozott, mint Kobajasi Kenicsiró, Kocsis Zoltán és Solti György. 1998-ban vették fel a Zeneakadémiára, mesterei Andor Éva és Kovalik Balázs voltak. Négy évadon keresztül a Miskolci Nemzeti Színház állandó vendége volt, énekelte többek között a Carmen címszerepét és Miklóst a Hoffmann meséiből. A Magyar Állami Operaházban 2006 októberében debütált a Rigoletto Maddalenájaként.A koncert felvétele 2025. november 8-án a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült.

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára

A Lev Tolsztoj karakteréről elnevezett Platon Karataev 2016-ban alakult Budapesten, hamar a hazai gitárzenei színtér egyik legjobb, legnépszerűbb formációja lett a kvartett. Már For Her című folkos, folkrockos 2017-es első lemeze feltette a zenekart a nemzetközi térképre is, dalaikat azóta is több milliószor streamelték a világ minden tájáról. Az együttes második, Atoms (2020) című lemezével ellépett az addigi akusztikus iránytól egy hangosabb, grandiózusabb hangzás felé. Az album a legbelsőbb énünk kereséséről és minden megkérdőjelezéséről szól, a dalokban hol önmagunk felé zuhanunk, hol éppen attól távolodunk. Ezen a spirálon kering tovább az együttes 2022 elején megjelent, Partért kiáltó című harmadik albuma, amely a víz, a hegy és az erdő szemével néz az emberre, és tovább bolyong a létezés magja körül. A Partért kiáltó az Artisjus összesítése szerint a kritikusok egyik kedvenc lemeze volt, emellett Fonogram-díjjal is jutalmazta a szakma. A zenekar következő, Napkötöző című nagylemeze nemsokára érkezik, a Zene Házában a tavasz folyamán egy egészen különleges, a Hangdóm terére, vásznára és hangrendszerére álmodott klipfűzér vezette fel a kiadványt. Ezen a koncerten is az új dalok szerepelnek majd a fókuszban. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/LsLQIo0clso' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Platon Karataev

Gryllus Vilmos-Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem Radványi Balázs-William Shakespeare: 75.szonett (Szabó Lőrinc fordítása) Gryllus Dániel-Samuel Daniel: Ha majd mások… (Szabó Lőrinc fordítása) Gryllus Dániel-Robert Burns: Ha mennél hideg szélben Gryllus Vilmos-Petőfi Sándor: Pató Pál Radványi Balázs-Arany János: A világ Gryllus Dániel-Arany János: Néma bú Gryllus Dániel-József Attila: Levegőt Gryllus Dániel-Kosztolányi Dezső: Boldog szomorú dal Radványi Balázs-Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani Gryllus Dániel-Kosztolányi Dezső: A játék Radványi Balázs-József Attila Tudod, hogy nincs bocsánat Gryllus Vilmos-József Attila: Jaj, majdnem Gryllus Vilmos-József Attila: Születésnapomra Radványi Balázs-Szabó Lőrinc: Kortársak Gryllus Dániel-Szabó Lőrinc: Különbéke Radványi Balázs-Szabó Lőrinc: SzeretlekRadványi Balázs-Weöres Sándor: Rock and roll Radványi Balázs-Weöres Sándor: Kupaktanács Gryllus Dániel-Weöres Sándor: Ó, ne vidd el Gryllus Dániel-Szergej Jeszenyin: A kék tűzeső (Weöres Sándor fordítása) Mikó István-Kiss Anna: Éjszaka, kéktollú Gryllus Dániel-Szabó T. Anna: Az ég zsoltára Gryllus Dániel-Kányádi Sándor: A két nyárfa Gryllus Dániel-Weöres Sándor: Rózsa-rózsa Gryllus Vilmos-Kányádi Sándor: Románc Gryllus Dániel-Kányádi Sándor: Kuplé a vörös villamosról Gryllus Vilmos-Kányádi Sándor: Távolodóban Gryllus Vilmos-Kányádi Sándor: Valaki jár Gryllus Vilmos-Kányádi Sándor: BékabúcsúztatóHa egy köznév (‘kaláka’) tulajdonévvé válik, akkor amögött mindig valamilyen izgalmas történet húzódik meg. Ha pedig többen ismerik a tulajdonnevet (Kaláka), mint az eredeti jelentését, akkor már csoda is. Ezt a csodát szeretnénk a Magyar Zene Háza színpadán bemutatni, amikor is egész nap ezelőtt a méltán nagyhírű zenekar előtt tisztelgünk. A délelőtti családi program, és a zenekarról szóló film levetítése – Kaláka: A Kárpátoktól a Karib-tengerig után az esti koncerten gyakran játszott slágerek és ritkán játszott csodadalok szólalnak meg. Felejthetetlen Kaláka-nap elé nézünk szeptember 27-én szombaton a Zene Házában!A Kaláka életműve felfoghatatlanul gazdag, legyen az kimagasló költők verseire írt csodálatos dalok hosszú sora, gyerekversek megzenésítései, a Magyar népmesék dallamvilága, egyéb filmes, tévés kísérőzenék, felejthetetlen koncertek, ismeretterjesztés és persze szeretet-áradás. A magyar emberek DNS-ében ott van a Kaláka. Több generációnak jelentették ők gyerekkorban az első belépőt a jó zene világába. Több generáció tudja kívülről a meghatározó magyar verseket, nekik köszönhetően. Több száz olyan daluk van, amely örökérvényű, fennmarad az előttünk álló évtizedekben, évszázadokban is. A Kalálka-nap zárásaként az esti koncerten ebből az életműből hallhatunk egy metszetet, kicsit mintájára a zenekar Ti akartátok! fellépéseinek, amikor a közönség szavazataiból áll össze a koncertműsor. Csak most a Zene Háza dobott be egy bő válogatást, amiből a Kaláka állított össze egy olyan műsort, amelyben a gyakran játszott népszerű dalok mellett hallhatunk majd ritkábban elhangzó szerzeményeket is.A koncert felvétele 2025. szeptember 27-én a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült.

Felvételről sugárzott

Időpont

Didók és Éneászok - Hangadó - Tóth Árpád előadás-sorozata

Szimmetria és aszimmetria - Hangadó - Tóth Árpád előadás-sorozata

Nagyító alatt : az első karácsonyi remekmű - Hangadó - Tóth Árpád előadás-sorozata

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára

Platon Karataev

Kaláka – Gyakran játszott slágerek, ritkán játszott csodadalok