A képzőművészetet, irodalmat és színházat izgalmasan ötvöző Textúra 2022 őszén ismét beköltözött a Magyar Nemzeti Galéria falai közé. A múzeum felkérésére nyolc kortárs magyar szerző írt szöveget a Galéria egy-egy művéből inspirációt merítve, melyeket színművészek tolmácsoltak az ihlető műalkotások társaságában. A hazai kulturális élet innovatív képző- és előadóművészeti produkciójában ismét megelevenednek a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményének festményei és szobrai. A formák, karakterek, témák egy-egy jelenetet hívnak életre, melyek révén a művek új értelmezéssel, történettel, asszociációval gazdagodnak. A 2022-es Textúra rendezője a nemzetközi hírű Sardar Tagirovsky, aki munkáiban a képzőművészet, a pszichológia és a mozgásművészet kapcsolódásait, a zenei, a rituális és a filmes elemek egymásra hatásait, a nyelveken és a verbalitásokon túli kifejezési eszközöket keresi.A kiválasztott művek átfogják a magyar művészet évszázadait, átvezetve a közönséget térben és időben a középkori szárnyasoltároktól a kortárs alkotásokig. A felkért írók köre és az általuk alkotott szövegek világa épp olyan sokszínű és izgalmas, mint a kiválasztott műalkotások sora: tragédia, humor, melankólia, szakralitás és hétköznapiság váltja egymást a jelenetekben. A színészek rövid szünetekkel tíz alkalommal játsszák el az epizódokat, a közönség ekképpen mindegyik színt meg tudja tekinteni. A jelenetek sorrendjét és az útvonalat azonban a látogatók maguk határozzák meg, így azok egyedi élménnyé sűrűsödnek végül össze. A Textúra során a néma mű megszólal, a befejezett megelevenedik, a statikus kimozdul keretei közül. Az online elérhető felvétel különlegessége, hogy a nézők több szereposztásban megtekinthetik ugyanazt a jelenetet. Jelenetek / képzőművészeti alkotások:Halász Rita: Szent Anna harmadmagával Szent Anna-oltár a leibici Szűz Mária mennybevétele templomból, 1515-1520Kemény István: Vita Bortnyik Sándor Zöld szamár című képéről Bortnyik Sándor: Zöld szamár, 1924Kemény Zsófia: Barátom, Felicián Orlai Petrics Soma: Zách Felicián, 1860László Noémi: Mocorgás Rippl-Rónai József: Nő fehér pettyes ruhában, 1889 vagy 1892Szeifert Natália: Gyalogprím Galántai György: Lépésváltás, 1989Ugron Zsolna: Egy másik poros út Munkácsy Mihály: Poros út II., 1874Vida Gábor: Zakuszka Lakner László: A konzervgyártás kezdetei, 1961Zalán Tibor: Huszárok vonulása Boszniába, 1878 Pap Henrik: 1878-ból, 1893 <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/HoJ_KJEbSmE' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

TEXTÚRA 2022

<div>Képzőművészet, irodalom és színház találkozása egyazon térben és időben: kortárs magyar szerzők írtak új irodalmi szövegeket a múzeum gyűjteményének egy-egy inspiráló, kiemelt alkotásáról. Az elkészült műveket a Szépművészeti Múzeum kiállítótereiben színművészek mutatják be.</div>Székely Kriszta rendezői koncepciója szerint ezúttal a Textúrán múzeumi dolgozók bőrébe bújva kerülnek bemutatásra az irodalmi alkotások és a múzeum műtárgyai. Az előadásokon egyrészt betekintést nyerhetünk az intézményben dolgozók mindennapjaiba, másrészt megismerhetjük személyes történeteiket és gondolataikat.Az este során találkozhatunk a gazdag fantáziával bíró takarítóval, a sikeres, de magánéleti problémákkal küzdő projektvezetővel, a filozofikus gondolkodású teremőrrel, részt vehetünk egy múzeumpedagógus tárlatvezetésén, aki saját veszteségeit éli újra egy festmény láttán. A műtárgytechnikus a nőkkel való kapcsolatát osztja meg a szerelem istenével, a restaurátor szájából megszólalnak egy festmény gondolatai. Részesei lehetünk a híres luxemburgi performanszművész projektjének és szemtanúi lehetünk annak is, ahogy a biztonsági őr éjszakai ügyelete alatt átéli saját félelmeit és küzdelmeit.Az egész estét keretbe foglalja a Textúra várva várt „megnyitója”, ahol a luxemburgi performanszművész felfedi, hogy mit üzen számunkra a művészet múzsája.A program célja, hogy a képzőművészeti alkotások irodalmi/színházi parafrázisai újra ráirányítsák a figyelmet a klasszikus művekre, hangsúlyozva fontosságukat és megmutatva, milyen új jelentést hordoznak a 21. század hazai közönsége számára.

TEXTÚRA 2020

Kertész a Kaddis gyönyörű, költői monológjában arra a felismerésre jut, hogy lehetetlen egy olyan világban gyermeket vállalni, ahol át kellett élni a holokauszt borzalmait. Így válik a saját múltunk mély és pontos elemzése a jövőnk lehetetlenségének felismerésévé. Lukács Sándor feledhetetlen alakítása és Kertész elképesztő szövege segít abban, hogy szembe tudjunk nézni az emberiség egyik legnagyobb tragédiájával, és egy új szemszögből tekintsünk a holokauszt tragédiájára és annak az utókorra gyakorolt hatására.Az előadás a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány fenntartásában működő Kertész Imre Intézet támogatásával valósul meg.<img src='https://eszinhaz.hu/kepek/szinhazak/kertesz_intezet_logo_neg_rgb.png'/> <div><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/HvlInBtfipU' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe></div>

Kaddis a meg nem született gyermekért

<div>Fenn nyilaló robogás. Lenn ellankadnak a léptek. Ó, mit akartam mondani ezzel? Mit tudom én már! Ködből kelnek a szók, gyorsabban a gondolatoknál; mondatok összeszövődnek, a semmit fogva az űrben.A Katona József Színház előadását Fekete Ernő hét éven át töretlen sikerrel játszotta a Sufniban. A Weöres Sándor versekből összeállított, különleges hangulatú produkciót 2010-ben mutatták be és a 101. előadást követően került le a műsorról. A felvétel rögzítésére 2021 tavaszán, egy nem mindennapi, külső helyszínen került sor, Tarnóczi Jakab és Török Marcell rendezésében.<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/dP5DKhd_aLU' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe></div>

Mennyekbe vágtató prolibusz. – Weöres Sándor-versek

„Rossz időket érünk, Rossz csillagok járnak: Isten ója nagy csapástól Mi magyar hazánkat!”Nem csak hommage, sokkal több mint szavalás. 12+1 Arany-ballada elevenedik meg a színpadon 4 színésznő és 1 zenész előadásában. Mindegyik egy önálló tragédia, külön történettel és szereplőkkel. Ami összeköti a szövegeket: Magyarország. Mindegyik vers itt játszódik és mindegyik a történelmünk egy fontos eseményéhez köthető. Arany egy mindenkor érvényes tükröt tart elénk, nem a múltra fókuszál.Az előadás a nőket állítja középpontba. Olyan balladák kerültek bele az előadásba, amelyeknek főszereplője nő, vagy amiben az éppen mellékszereplőnek tűnő nő történetét érdemesnek tartottuk kiemelni. Az ő szempontjukból nézünk rá a magyar történelem kiragadott eseményeire. Az előadás: variációk sora női sorsokra. Ártatlan és kevésbé ártatlan áldozat, szökött lány, hirtelen megözvegyült anya, apácának álló menyasszony, bosszút álló szerető vagy a királyt megszégyenítő hadvezér.Arany élete során közel harminc történelmi verset írt ebben a műfajban, mi kiválasztottunk erre az alkalomra tizenkettőt: nagykőrösit és késeit, ismertebbeket és alig ismerteket egyaránt. Elsősorban az ún. történeti balladákat részesítettük előnyben, amelyeket a magyar történelem eseményei inspiráltak, hogy azok tanulságait levonva végül a jelenkorba érkezzünk meg. És nemcsak időben, térben is bejárjuk a történelmi Magyarországot: a versek helyszínei többek között Visegrád, Eger, Debrecen, Bécs, Galambóc vagy Drégely, hogy végül az előadás végén Budapestre jussunk el.Az előadásban elhangzó versek: Zách Klára, Bor vitéz, Tetemre hívás, Rozgonyiné, Az egri lány, Szondi két apródja, Rákócziné, Ágnes asszony, Éjféli párbaj, A honvéd özvegye, A kép-mutogató, Híd-avatásSzínházi premier: 2017. október 27.

színArany - balladákra és zenére hangolva

A Nyugat indulásának éveiben, az irodalom megújulásával párhuzamosan, a magyar társadalomban megindult egy csendes forradalom. Polgári nők serege vágyott vagy kényszerült arra, hogy otthagyva a „privát mamuskaéletet”, egzisztenciát, sikert és megbecsülést vívjon ki magának – saját jogon. Ennek az átmeneti kornak emblematikus figurái a folyóirat körül íróként, múzsaként, feleségként, barátként szereplő nők, akiknek sorsa és munkássága ma már elhomályosult része kulturális emlékezetünknek.

A nőNYUGAT róluk szól. Szerelmeikről, házasságukról, sikereikről, kudarcaikról. Elhallgatott és kimondott, leírt és elfeledett szavaikról. Éleslátásukról, amellyel magukat és kortársaikat szenvedélyes elemzés alá veszik. A nőNYUGAT nem hangos irodalomtörténet, és nem kíván megkésett elégtételt nyújtani a nagy férfiak árnyékában élő és író nőknek. Legalábbis nem úgy. Ha van egy szóba sűríthető szándék, akkor az a beszéd: beszéljünk róluk, általuk magunkról, beszéljünk nőről és férfiról, beszéljünk arról, hogy miként éljünk teljes életet, és hogyan szembesüljünk ennek elborzasztó lehetetlenségével.

Verses, irodalmi produkciók

TEXTÚRA 2022

TEXTÚRA 2020

Kaddis a meg nem született gyermekért

Mennyekbe vágtató prolibusz. – Weöres Sándor-versek

színArany - balladákra és zenére hangolva

nőNYUGAT