<p>A Vándorkutya egy ártatlan plüssállat. Üvegszemében felvillannak a felnőttek nagy élethazugságai. Egy játék, mely azokat a szülőket köti össze, akiknek gyermekei egy óvodába járnak. Vándorol családról családra, és közben minden titkot kiszimatol. Edina (Petrik Andrea), a femme fatale vacsorát rendez gyermeke édesapjával, Vilmossal (Hirtling István) az ovis szülőknek. A plüsskutya nem várt vendégként érkezik az alkoholtól fűtött társasághoz a kissé demens nagymama (Halász Judit) kíséretében. A vendégek rémülten fordulnak el a plüssállattól. Hiszen a Vándorkutya mindent tud róluk. Rettegésben tartja őket, amíg meg nem harap valakit! </p><p>Az előadás világa Hitchcock filmjeit idézi, egyszerre pszicho-thriller és krimi. Szórakoztató, de kíméletlen, meglepő és merész, fantasztikus színészek előadásában.</p><p>Az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk.</p>

A vándorkutya

magyar

<h3 class='text-danger'>A megváltott jeggyel az előadás 2021.01.20. 19:00 és 2021.01.21. 19:00 (CET) között bármikor megtekinthető, felvételről!</h3>

<p>Nyikoláj Gogol 1832-ben kezdett a Kérők című darab megírásába. A mű lényege ekkor még egy választani képtelen menyasszony és körülötte felvonuló férfiak karikaturisztikus megjelenítése volt. A darab elkészült, Gogol fel is olvasta pétervári irodalmi körökben. A hallgatóságot zavarba ejtette, hogy Gogol a színpadokon addig még meg nem jelenő kisembert, az orosz társadalom alsó-középosztályát vitte színre.</p><p>A pályatársak nagyra értékelték Gogol jellemrajzait, de többen hiányolták a cselekményből azt a mozgatórugót amely a történet eseményeit és a tűpontos karikatúrákat összeköti. Gogol a krititika hatására a karakterek mélyebb kidolgozásába kezd és a cselekményt is átírja, a darab címét pedig Háztűznézőre változtatja. Az átírás munkálatai 1841-ig húzódnak. </p><p>A vígjáték új verziójában jelent meg Padkaljoszin és Kacskarjov alakja, akik a darab főszereplőivé lettek - Padkaljoszin beteges félelme a házasságtól és a döntéstől válik azzá a koherens lelki folyamattá, amely a menyasszony, Agafja házasodási pánikjával egyesülve a cselekményt mozgatja.</p><p>Így vált egy szellemes műből a lélek sötét bugyrait, titkos félelmeit és kétségbeeséseit is megmutató komédia.</p><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/IRhvcTWCWWw' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Háztűznéző - teljességgel valószínűtlen történet

<p>Szerző: Lackfi János - Alpár Balázs</p><p><strong>A Magyar kultúra napja alkalmából a Zsolnay Örökségkezelő NKFT bemutatja:</strong></p><p>Fugato Orchestra: Hibrid Dalok - Verses koncert Lackfi Jánossal  - online közvetítés a Kodály Központból</p><p>Művészi és könnyed, hagyományos és innovatív, értelmes és érzelmes… Kibékíthetetlennek tűnő ellentétek egységgé formálása, stílusok és kultúrák találkoztatása éppúgy jellemzi Lackfi János költészetét, mint a 13 fős Fugato Orchestra hangzásvilágát. Az elektronikával, dobbal, basszusgitárral és énekesekkel kiegészített szimfonikus kamaraegyüttes vezetője, Alpár Balázs a különböző műfajok lényegi energiáit egyesíti hibrid zenéjében.</p><p>A Hibrid dalok műsora Lackfi János kifejezetten a Fugato Orchestra számára írt új szövegeire és a hibrid tematika mentén válogatott korábbi verseire épül. A zeneszámokat összefűző szövegeket maga a szerző adja elő.</p>

Fugato Orchestra: Hibrid Dalok - Verses koncert Lackfi Jánossal

Felolvasás egy későbbi bemutatónk szövegéből

<p>Felolvasás egy későbbi bemutatónk szövegéből.</p><p>1989-ben, több mint harminc év elhallgatás után sírok és történetek tárultak fel a nyilvánosság tekintete előtt. Az özvegyek és gyermekeik napokig tartó rituálé során nézték végig a 301-es parcellában, ahogy férjeik és szerelmeik maradványait, csontjait és elfoszlott ruhadarabjait szakszerű orvosszakértői vizsgálat során kiemelték a föld mélyéről, azokból a jeltelen sírokból, amelyeknek pontos helye évtizedekig titkos volt. Ez a rendszerváltást közvetlenül megelőző történelmi helyzet adta az inspirációt A nemzet özvegye című ősbemutatóhoz, amely fikciós keretben mutatja be két nő történetét. Ugyanannak a férfinak két özvegye áll a sír mellett, és kényszerül szembesülni a saját múltjával.</p><p>Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján a stream-nézők részleteket hallhatnak a jövőbeli bemutatónk szövegéből, továbbá a szerző tolmácsolásában, archív felvételek és különböző dokumentumok segítségével betekintést nyerhetnek az írási folyamatot megelőző kutatásba is.</p>

A nemzet özvegye

<p>Vizi és Ecsédi találkozott. És itt kezdődött minden. Az ő történetüket írta meg Bereményi Géza és adta elő Cseh Tamás két részletben, két Magyarországon: 1979-ben (Frontátvonulás) valamint 1992-ben (Nyugati pályaudvar). A történetet egybe olvasztotta, és most új köntösbe bújtatva adja elő három fiatal színész: Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi előadás teljes mértékben az alkotók műhelymunkája, a szerző dramaturgiai segítsége mellett.<br>Hogyan boldogul Vizi és Ecsédi ’79-ben, és ’89-ben Magyarországon, milyen akadályokkal kell megküzdeniük, milyen választ kapnak, vagy adnak arra a kérdésre, ami a legfontosabb: Ki vagyok? Hol vagyok? És amit még ők sem mertek megkérdezni: „Mivégre vagyok?”.<br>Az előadás Bereményi Géza és Cseh Tamás Frontátvonulás, Nyugati pályaudvar valamint Bereményi – Cseh –Másik János Levél a nővéremnek 2. albumairól tartalmaz dalokat, valamint egyes részekhez Zoltán Áron írt plusz zenéket a műhelymunka során.</p>

Kelet-nyugati pályaudvar – CSEH TAMÁS-EST

<p style='color: red'><em>A december 1-i élő adás felvétele!</em></p>

<p>Csoda és Kósza egy gödöllői tanyán élnek. Első ránézésre közönséges lovak, Sajó bácsi és Gyöngyi néni lovai. De szokott-e egy normális ló pizzát sütni a miniszternek, vagy épp a Marsra utazni, ha úgy tartja kedve? Czigány Zoltán meséje a két ló, a csacska Kósza és a megfontoltabb Csoda figurájában az örök párost teremti újra, akit a mostani szülők számára Lolka és Bolka, a nagyszülőknek pedig Stan és Pan jelenthetett. Az előadást 7-15 éves gyerekeknek ajánljuk.”</p>

Csoda és Kósza - Élő Hangjáték

<p style='color: red'><em>Felvételről!</em></p>

<p style='color: red'><em>Felvételről!</em></p><p>„Rossz időket érünk,<br>Rossz csillagok járnak:<br>Isten ója nagy csapástól<br>Mi magyar hazánkat!”</p><p>Nem csak hommage, sokkal több mint szavalás. 12+1 Arany-ballada elevenedik meg a színpadon 4 színésznő és 1 zenész előadásában. Mindegyik egy önálló tragédia, külön történettel és szereplőkkel. Ami összeköti a szövegeket: Magyarország. Mindegyik vers itt játszódik és mindegyik a történelmünk egy fontos eseményéhez köthető. Arany egy mindenkor érvényes tükröt tart elénk, nem a múltra fókuszál.</p><p>Az előadás a nőket állítja középpontba. Olyan balladák kerültek bele az előadásba, amelyeknek főszereplője nő, vagy amiben az éppen mellékszereplőnek tűnő nő történetét érdemesnek tartottuk kiemelni. Az ő szempontjukból nézünk rá a magyar történelem kiragadott eseményeire. Az előadás: variációk sora női sorsokra. Ártatlan és kevésbé ártatlan áldozat, szökött lány, hirtelen megözvegyült anya, apácának álló menyasszony, bosszút álló szerető vagy a királyt megszégyenítő hadvezér.</p><p>Arany élete során közel harminc történelmi verset írt ebben a műfajban, mi kiválasztottunk erre az alkalomra tizenkettőt: nagykőrösit és késeit, ismertebbeket és alig ismerteket egyaránt. Elsősorban az ún. történeti balladákat részesítettük előnyben, amelyeket a magyar történelem eseményei inspiráltak, hogy azok tanulságait levonva végül a jelenkorba érkezzünk meg. És nemcsak időben, térben is bejárjuk a történelmi Magyarországot: a versek helyszínei többek között Visegrád, Eger, Debrecen, Bécs, Galambóc vagy Drégely, hogy végül az előadás végén Budapestre jussunk el.</p><p>Az előadásban elhangzó versek:<br> Zách Klára, Bor vitéz, Tetemre hívás, Rozgonyiné, Az egri lány, Szondi két apródja, Rákócziné, Ágnes asszony, Éjféli párbaj, A honvéd özvegye, A kép-mutogató, Híd-avatás</p><p>Színházi premier: 2017. október 27.</p>

színArany - balladákra és zenére hangolva

<p style='color: red'>A december 10-i előadás felvétele.</p>

<p>ORESZTÉSZ SZERETI HERMIONÉT, AKI SZERETI PÜRRHOSZT, AKI SZERETI ANDROMAKHÉT, AKI SZERETI HEKTÓRT, AKI HALOTT.</p><p>Micsoda ökörség. Nem tűnt föl még soha senkinek, hogy az európai irodalom szerelmi történeteinek láttán, valójában el kéne mennie kedvünknek attól, hogy szerelmesek legyünk? Ám ennyi vereség és pusztulás láttán is kinek ment volna el a kedve a szerelemtől? Akkor minek mégis e roppant mennyiségű könny, vér, méreg, bosszú, gyilok, s mivégre a sok őrjöngés, téboly, sikoly, hisztéria? (...) Kedves szerelmi regényeink hősei miért taszigálják szerelmesüket a halálba? Ha nem ők, akkor meg ki? Sors? Mi az? Isten? Ki ő? (...) Aki szerelmes regényt olvas, halálra vágyik? Miért tekintettük annyi évszázadon át szépnek a boldogtalanságot, miért élvezzük mások szenvedésének látványát, ha egyszer úgy vélekedünk róla, hogy nem jó? (...) Lehet-e különbséget tenni egy ilyen világban a slágerek és a filozófiák között?</p><p>(Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről)</p>

Racine: Andromakhé

<p style='color: red'><em>Felvételről!</em></p><p>Senki nem beszéli úgy a huszadik század első felének magyar- és hamisítatlan pesti nyelvét, mint Szép Ernő, senki nem mesél olyan izzó és költői szenvedéllyel a fiatal szív botladozásairól, mint Szép Ernő, senki nem ébreszt bennünk annyi iróniával teli nosztalgiát, mint Szép Ernő. Csacsinszky Pali úgy csacsi, mint a mai napig bármelyikünk tud fiatalságában eltévedni: úgy fantáziál a szerelemről, úgy vágyakozik valami ideálisra, hogy nem veszi észre az ölébe pottyant igazi és valóságos szerelmet, az igazi vágyat, a természetes odaadást — nem veszi észre az elragadó és egyszerű varrólányt, Tóth Mancit. Mire ráébred mit veszíthet, igazi szerelmével már robog a vonat egy távoli város felé. És aztán? “Csak úgy lóg, szólóban, gyáván és nyomorultul a szívével az ember.”</p><video width='560' height='315' controls><source src='https://eszinhaz.hu/trailers/lila_akac/lila_akac.mp4' type='video/mp4'></video>

Lila Ákác

<p style='color: red'>Az október 21-i előadás felvétele</p>

<p>"Mi lenne, ha Örkény István egy nap újra megjelenne, egy színészben, egy színházban, egy este, leülne, venne egy lélegzetet, mesélni kezdené - olykor felállna - az életét, azután megint eltűnne?"</p><p>Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.</p>

AZT MESÉLD EL, PISTA!

<p>Az Art-grUp zenekar 2016-ban alakult, örömzenélés céljából. Motiválta két ember kíváncsi természete, és az alkotás iránti vágya: Auguszta, mint szövegíró, Tibor, mint zeneszerző.<br>Izgalmas és számunkra értékes, jókedvű, közös munka és szórakozás eredményeként született meg a 2016-ban megjelenő első lemezünk, melynek címe: Érzések lett, majd folytatásként a most megjelenő második lemezünk, melynek a címe: ÉBREDÉSEK. Az alkotók szerint, a dalok önmagukért beszélnek majd, nem szorulnak magyarázatra, reményeink szerint, minden egyes hallgató pontosan azt fogja kihallani belőlük, ami számára a legfontosabb. Az Ébredés lemezünk anyaga még erőteljesebb lett mind mondanivalóját és zeneiségét tekintve, maga a lemez címe is erre utal.<br>Bízunk abban, hogy ahogy nekünk, úgy a kedves hallgatóknak is sok lelki és zenei örömöt fog okozni ez a koncert és a lemez.<br>Ezúton szeretnénk megköszönni a Nemzeti Színháznak, hogy lehetőséget és helyet adott a koncert létrehozásához, valamint az EMMI-nek, hogy anyagilag támogatta az Ébredés lemez megszületését.</p>

Ébredések – Tóth Auguszta és az Art-grUp zenekar lemezbemutató koncertje

<p>2042-ben az Újorosz Birodalomban dúl az ellenállás. Elégedetlen emberek tízezrei fognak össze, hogy véget vessenek a féldiktatórikus, elnyomó vezetésnek. Vágyaik sokfélék, szövetségük ingatag, de indulatuk közös, ezért ijesztő. Egyetlen kormányzóság akad csak, ahol rend van és nyugalom, egy félreeső kis tartomány: Vengrija, azaz Magyarország. Kormányzója egy asszony, aki minden erejével igyekszik elhitetni a moszkvai vezetéssel, hogy Vengrija-tartományban is dúl az ellenállás, tehát Moszkva küldjön neki még pénzt, pénzt és még több pénzt. Nagy igyekezetében észre sem veszi, hogy a káosz már tényleg ott kopogtat az ajtaján... Káosz, zűrzavar, vagy ahogy az oroszok mondják ezt a furcsa magyar szót: zsűrzsavjar.</p>

Zűrzavar 2045

<p>Színmű Prosper Mérimée elbeszélése alapján.</p><p>Carmen, a szemrevaló cigánylány csak a végzetnek engedelmeskedik, melyet előre lát, s melyet ő maga idéz elő. Szabadsága abban nyilvánul meg, hogy dönthet: vagy beleolvad a labirintusban céltalanul sodródó embertömegbe, vagy kezébe veszi és felgöngyölíti saját „Ariadné-fonalát” és megtervezi halálát. A szenvedélyes, magával ragadó történet táncban, szóban elmesélve látható a Vörösmarty Színház színpadán.</p>

Carmen

<h3 class='text-danger'>Jegyek korlátozott számban kaphatók!</h3><h3 class='text-danger'>A már megváltott jeggyel az előadás 2021.01.31. 10:00 és 2021.02.01. 10:00 (CET) között utólag is megtekinthető, felvételről!</h3>

<p>Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.</p>

A dzsungel könyve – 25 éves jubileumi előadás

<p style='color: red'><em>Felvételről!</em></p><p>Valahol egy keleteurópai tengerparton áll egy földszintes társasház, háttal a tengernek. A középszerűsítési program keretében lakógyűlést hív össze Iván Vasziljevics, a házmester. Az egyik lakó, Tyimofejev időgépnek nevezett koholmánya egy véletlen folytán működésbe lép. Négyszáz évet repülünk az időben, összekeverednek történelmi korok és szerepek, végül Iván, a rettenet udvarában kötünk ki. S míg a lakók vissza akarnak jutni a jövőbe, mi már abban sem lehetünk biztosak, hogy mi látszat és mi valóság.</p><p>„Mit is mondhatnék? Ha nem csapjuk be saját magunkat, sürgősen becsapnak minket mások. És egyáltalán, ha sikerül becsapnod azt, amit úgy hívsz ’saját magad’, az már egy nagyon szép eredmény. Mert rendszerint fordítva van, az csap be minket.” (Viktor Pelevin)</p><video width='560' height='315' controls><source src='https://eszinhaz-prod-trailers.s3-eu-west-1.amazonaws.com/trailers/ivan-a-rettenet/trailer.mp4' type='video/mp4'></video>

Iván, a rettenet

<p>Ismét a BFZ vendége lesz a chilei svéd mezzoszoprán, Luciana Mancini, aki a tavalyi nagy sikerű Orfeo-produkcióban a Bachtrack szerint az opera egyik kulcsfigurájává varázsolta karakterét, a Herbert von Karajannal is együtt alkotó, több mint százharminc ősbemutatót jegyző svájci karmester, Michel Tabachnik pedig kerek két év után áll újra a Fesztiválzenekar elé. Megszólal a mélyen vallásos Messiaen krisztusi áldozatról szóló műve, Ravel keleti meséket idéző Seherezádéja, valamint Debussy világhírű Faunja és A tenger is, amivel a komponista új szintre emelte az impresszionista vízábrázolást. Egy közeg, sok kapcsolódás, megannyi szín: ez a francia zene!</p><p>A huszonkét éves Messiaen még jócskán honfitársai – Debussy, Ravel, Dukas – hatása alatt állt, de már kialakultak saját zenéjének legfőbb vonásai, köztük a katolikus hit igazságának hirdetése. A Les Offrandes oubliées (Az elfelejtett áldozatok) fő üzenete: „elfelejtettük, kedves Jézus, mennyire szeretsz minket”. Az első, lamentáló szakasz a kereszttörténetet meséli el, a dühös középső a bűnt, az áldozat elfelejtését jeleníti meg, míg a transzcendentális utolsó az eucharisztiát, vagyis az úrvacsorán keresztül történő emlékezést.</p><p>Egészen más hangulatot ígér a folytatás: az Ezeregyéjszaka meséihez gyerekkora óta vonzódó Ravel Tristan Klingsor három versét zenésítette meg Seherezádé című dalciklusában. A már-már beszédszerű énekszólam Debussy hatására utal. A sötét esz-mollban írt Ázsia mesélője egyre hevesebben vágyódik el messzi tájakra, A varázsfuvola a szerelme játékát távolról hallgató rabszolgalány keserédes meséje, míg A közönyös egy sikertelen hódítás története.</p><p>Fontos szerepet kap a fuvola Debussy „előjátékában” is, amely a szerző leírása szerint „Stéphane Mallarmé költeményének egészen szabad illusztrációja”. A magukat Apacsoknak nevező művészi társaság összejöveteleit (ahol Ravel is megismerte Klingsor verseit) Mallarmé lakásán tartották, így nem csoda, hogy Debussy közel került a költő munkásságához. A lustálkodó, nimfákról álmodozó faun történetében inkább érzések, improvizatív hangulatok jelennek meg, mintsem konkrét narratíva.</p><p>A hangverseny záródarabja hasonlóan absztrakt, A tenger három szimfonikus vázlaton keresztül jeleníti meg a szerző vízzel kapcsolatos személyes élményeit. A Hajnaltól délig a tengeren, a Hullámok játéka, valamint A szél és a tenger párbeszéde nemcsak lefesti a víz látványát, de asszociál, érzelmeket fejez ki. Debussyre jellemzően a műben a dallam nem mindig válik le tisztán a kíséretről, sokkal inkább egyetlen homogén textúrává alakul.</p>

Messiaen, Ravel, Debussy – a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje

<p style='color: red'><em>A december 6-i élő előadás felvétele</em></p>

<p style='color: red'><em>A december 6-i élő előadás felvétele.</em></p><p>Nehézgépkezelő vagyok. Közérthetőbben: markológépes. Itt Londonban: digger driver. A nyelvtudásom alig haladja meg az alapfokot. Nem szerencsét próbálni jöttem, hanem jövőt biztosítani a nyolcéves gyerekemnek, és tisztességes fizetést találni magamnak. Elvegetálhattam volna a hátralévő életemet a nyugdíjig, végül is biztos állásom volt. A szakmában elértem a csúcsra. Aztán ahogy teltek az évek, egyre kevesebb jutott a bevásárlókosárba és egyre többet kellett fizetni érte, az országra meg valami olyan kilátástalanság és letargia telepedett, hogy szabályosan fojtogatott. Amikor az ember elhagyja a hazáját, az olyan, mint amikor elválik attól a nőtől, akinek elrebegte a ’boldogító igen’-t, aztán a válás után valahogy egy hülye kurva lett. Vannak jó válások, és örök-harag válások. Aztán ugye szeretjük magunkat a válás után kihasznált, átvert áldozatnak tekinteni és szeretjük ezt mindenkinek elmesélni…</p>

Diggerdrájver

magyar nyelven, angol felirattal

<p>A zenés mesejáték egy magányos kisfiúról, Lackóról szól, aki elgurult üveggolyóját hiába keresve, elalszik. Az üveggolyó álmában is gurul, csak gurul…</p><p>Álombéli utazása során találkozik a szófacsaró Seregélyekkel, az izgő-mozgó-éneklő Nyulakkal, az igazmondó Vakondokokkal, a Scherlock Holmes-t idéző, kiérdemesült Sánta Kutyával, a csupaideg Pukkancs Egérrel és a titokzatos Keresztes Pókkal, mely figurák a természeti világot ötvözik mulatságos és költői módon az emberi természet esendő, ám mégis szerethető tulajdonságaival. Hősünket egy hűséges kísérő, a Hangya kíséri, akinek szeretete, tiszta barátsága, önfeláldozása katartikus szituációkba helyezi Lackót.</p>

Utazás a szempillám mögött

<div><div>Mit csinál Edward király, angol király?</div><div>Mihez ne fogjon senki könnyelműen?</div><div>Mi történik őszi éjjel a galagonyával?</div><div>A válaszokat egyformán tudjuk. Ha valamiben, ebben egyek vagyunk. De jó! Egy versantológia van a fejünkben, kinél szűkebb, kinél bővebb, de a magja közös. Rágcsálja az idő, strófák, sorok, jelzők kihullnak, néha a szerző neve is. De makacsul mégis úgy képzeljük: valahol ott él bennünk az az antológia. A kályha, ahonnan elindulunk, ami megszabja viszonyunkat a nyelvünkhöz. Van, akiben folyvást bővül, van, akiben egyre kopik, de akkor is olyan parázs, ami lángra kap, ha ráfújnak. Idealisták volnánk? Tegyünk egy próbát! Legyen most a színpad ezé a közös versmemóriáé.</div><div>A műsorban mintegy 100 ismert magyar vers hangzik el, többek között:</div><br /><div></div><div>Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez</div><div>Kölcsey Ferenc: Himnusz</div><div>Vörösmarty Mihály: A vén cigány</div><div>Arany János: A walesi bárdok</div><div>Petőfi Sándor: Levél egy színész barátomhoz</div><div>Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet</div><div>Babits Mihály: Esti kérdés</div><div>Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal</div><div>Szabó Lőrinc: Dsuang Dszi álma</div><div>József Attila: Eszmélet</div><div>Radnóti Miklós: Nem tudhatom</div><div>Pilinszky János: Apokrif</div><div>Weöres Sándor: Az éjszaka csodái</div><div>Nagy László: Adjon az Isten</div><div>Orbán Ottó: A magyar népdalhoz</div><div>Petri György: 1956</div></div>

Anyám tyúkja (1.) – a magyar irodalom kötelező versei

<p>Az első „Tyúkot” azért neveztük el „1”-nek, mert a fele sem fért az előadásba annak, amit elmondani szerettünk volna. Az elsőnél kérdés volt, hogy érdekli-e nézőinket az, ha verseket mondunk. A másodiknál az a tét, hogy ne ugyanazt a bőrt húzzuk le másodszor is a rókáról.</div>

Anyám tyúkja (2.) – a magyar irodalom kötelező versei

<p>Azt mondják, az angyal mindenki életében eljön legalább egyszer.<br>Lót – Ábrahám unokaöccse és üzlettársa – a nagybátyjával való folyamatos rivalizálás miatt a gazdag és termékeny Szodomába költözik, noha a város erkölcse köztudottan romlott. Egyszerre igyekszik megtartani hitét és ősei törvényeit, miközben folyamatosan kompromisszumokat kell kötnie vagyonának gyarapítása és pozíciójának megtartása érdekében. Egy nap megjelennek nála az Úr angyalai, és tudtára adják, eljött a vég. Isten pusztulásra ítélte a bűnös várost, de ő és családja – Ábrahám közbenjárására – megmenekülhet. Indulniuk kell: elhagyni mindent, új életet kezdeni ismét, valahol. Isten kimenti Lótot a biztos halálból, de kegyelme mindenkit próbára tesz.<br>A Lót – Szodomában kövérebb a fű TÉREY JÁNOS utolsó drámája, melyet Kovalik Balázs és az Örkény Színház számára írt. A kézirat címoldalán egy Kierkegaard-idézet szerepel:<br>„Ha nem élne örök tudat az emberben, ha mindennek a mélyén nem volna egyéb, csak valami vadul forrongó hatalom, mely sötét indulatával mindazt előteremti, ami nagy és silány, ha mindennek alján egy tátongó, betelni soha nem képes üresség rejtőzne, mi más lenne akkor az élet, mint kétségbeesés?”<br><br>(Kierkegaard: Félelem és reszketés. Rácz Péter fordítása).</p>

A vándorkutya

2,900 Ft (€8.11)

4,900 Ft (€13.71)

További előadások