<p>Karanténfeszültség (ugye ismerős?): a férj és a feleség - relatív hétköznapi szabadságból - közös lakásukba kényszerül. A feleség totális felhatalmazást kér az életközösség igazgatására a járvány idejére. A férj súlyos katonai diktatúrában érzi magát. A takarítónő feltűnése a házaspárnál családon belüli erőszakra enged következtetni. Milyen hatással van a karantén az emberi kapcsolatokra? Erősíti az összetartozást vagy szétzilálja a szálakat? A szereplők kétségbeesetten keresik a kiutat. Az érzékek persze legyőzik a papírforma szerint makacsul újra és újra feltámadó szabadságvágyat. Valóban megoldjuk a problémáinkat vagy csak átlendülünk rajtuk? Erről mesél görbe tükröt tartva a Gordiusz.</p>

Gordiusz

magyar

<p>Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. </p><p>A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában.</p><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/c6ibneqyWgs' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 1. rész

<p>Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. </p><p>A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában.</p><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/PSwpEF9-MLk' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 2. rész

<p>Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. </p><p>A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában.</p><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/exRzb35cCUw' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 3. rész

<p>Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. </p><p>A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában.</p><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Ram7DNMzNF0' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 4. rész

<p>Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. </p><p>A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában.</p><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/M-ALl-zfn34' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 5. rész

<p>Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. </p><p>A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában.</p><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/TJ9FHpl73gc' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 6. rész

<p>Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. </p><p>A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában.</p><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/tC7MX26mBCc' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 7. rész

<p>Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. </p><p>A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában.</p><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/6D2OQYG4ntQ' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 8. rész

<p>Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. </p><p>A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában.</p><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/ITDpIp7Ky54' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 9. rész

<p>Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató csapata azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. </p><p>A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, most az online térben is garantálja a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat ezúttal Erkel Ferenc Bánk bán című művét elemzi a Magyar Zene Házában.</p><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/9GgkmIIote8' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Operabeavató: Bánk bán, 10. rész

<p>A Budapest Sound Collective Haydn-sorozatának harmadik része a kezdetekre fókuszál: Haydn, mintha egy műhelyben lenne, kísérletezi ki a szimfónia műfaját. Ez a korszak is tele van váratlan megoldásokkal, éreződik a fiatalos lendület, az útkeresés. A zenekarhoz ezúttal Kemenes András zongoraművész is csatlakozik, aki korabeli zongoraszonátákból játszik néhány művet, mélyebb betekintést adva Haydn gondolataiba, hogyan is alakult ki a klasszikus szimfónia.</p><p>Műsor:<br/><br/>Joseph Haydn:<br/>4., D-dúr szimfónia, Hob. I/4<br/>1., G-dúr zongoraszonáta, Hob. XVI/8<br/>12., A-dúr zongoraszonáta, Hob XVI/12<br/>2., C-dúr szimfónia, Hob. I/2<br/><br/>*****<br/><br/>11., Esz-dúr szimfónia, Hob. I/11<br/>11., B-dúr zongoraszonáta, Hob. XVI/2<br/>25., C-dúr szimfónia, Hob. I/25<br/></p><p>A felvétel 2024. január 26-án, a Budapest Music Centerben megtartott koncerten készült.</p><p><br/><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/XO9IdRQ3lKI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe></p>

A kezdetek – Budapest Sound Collective Haydn sorozat, 3. rész

<p>Martin György a hazai, mi több, a nemzetközi néptánckutatás legnagyobb hatású alakja, akinek tevékenysége Bartók és Kodály munkásságához mérhető. Szerepe emellett megkerülhetetlen a magyarországi táncházmozgalom létrejöttében, hiszen őt tekinthetjük a hazai revival szellemi-szakmai alapjának lefektetőjének. A huszadik századi későparaszti társadalom eltűnőfélben lévő tánckincsét több évtizeden keresztül gyűjtötte, elemezte, rendszerezte. Kutatói munkássága nem állt meg a Kárpát-Medence határainál, különlegesen gazdag anyagot rögzített Európa több országában, valamint Etiópiában és Ghánában is. A nemzetközi néptánckutató közösség iskolateremtő aktív tagja a kezdetektől fogva. 1983-ban fiatalon, kutatói pályájának csúcsán 40 esztendővel ezelőtt hunyt el.</p><p>A Magyar Zene Háza és a Hagyományok Háza közös szakmai nappal tiszteleg Martin György emléke előtt. Ennek zárásaként különleges gálakoncert vezeti be a közönséget a néptánckutatás Bartókjának munkásságába, mely néptánc- és zenetörténeti ívre fűzve mutat be szemelvényeket Martin György táncgyűjtéseinek anyagából. Az est fellépői a Magyar Állami Népi Együttes táncosai és zenekara, Martin György nevelt fia, Éri Péter és gyermekei, Éri Katalin és Éri Márton, valamint zenésztársaik. Különleges vendégként a magyar tánckinccsel sok tekintetben rokon norvég tánchagyomány egyik legkiválóbb képviselője Ulf-Arne Johannessen is színpadra lép a műsoron.</p> <p><br/><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/MQD5kIDdOXE' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe></p>

Martin György, a néptánckutatás Bartókja - Tánctörténeti és népzenei utazás Martin György nyomdokában

<p> A Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciója.</p><p>Móricz Zsigmond 1898-ben játszódó regényének nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. Szereplői a magyar jómód komondorában bolhaként ugrálnak és pattintják le azt, akivel nem akarnak közösködni. Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol István nap van minden hétvégén és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok. Meddig tartható fent a látszólagos rend, ha a régi rendszerek kerekei elakadtak a sárban? Horváth Csaba rendezésében Móricz szövegeinek zeneisége és történetének örökérvényűsége erősödik fel a fizikai színház eszközeivel.</p><p>Színikritikusok Díj 2023.</p><p>A legjobb kőszínházi előadás</p><p>A legjobb rendezés: Horváth Csaba</p><p>A legjobb férfi epizódszereplő: Gyulai-Zékány István</p><p><br/><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/zRNQfzDqOeM' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe></p>

Kivilágos kivirradtig

<p>J. B. Bach: 1. (g-moll) ouverture<br/>Locatelli: f-moll concerto grosso, op. 1/VIII.<br/>W. F. Bach: F-dúr csembaló-kettősverseny, F. 10<br/>Händel: Armida abbandonata, HWV 105</p><p>Johann Sebastian Bach születésnapja az egész világon ünnep a zene kedvelői számára – ez természetesen a Magyar Zene Házában sincs másképp. Ezen az estén megidézzük Koncerttermünkben azt a legendás helyszínt – a lipcsei Zimmermann Kávéházat –, ahol Bach és zenekara éveken át minden héten előadta részben kifejezetten ezekre az alkalmakra komponált műveit. Koncertünkön ezekből a művekből hallhatnak válogatást a Spányi Miklós vezette Concerto Armonico Budapest előadásában, az est házigazdájaként pedig Bősze Ádám zenetörténész-műsorvezetőt köszönthetjük majd, aki többek között arról fog mesélni, milyen szerepet játszott a 18. századi társadalomban a kávéház, mint a zenehallgatás egyik fő helyszíne.</p> <p><br/><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/L3__p_COn94' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe></p>


Bach a Zimmermann Kávéházban

<p>Ennek a történetnek nincs hőse, csak főszereplője van. És nincsenek regényes vagy kalandos fordulatai sem, csak olyan epizódjai, amelyek akár ismerősek is lehetnek többünknek, akárcsak azok a hajléktalanok, akik mellett nap mint nap elmegyünk az aluljáróban... Olykor nehéz elképzelni, hogy azok a kéregető, italozó, rongyokba burkolózott lények is úgy kezdték az életüket, mint mi mindahányan. Csak aztán valami történt velük, és most ők ülnek a járdán és mi megyünk el mellettük, és nem fordítva.</p><p>A Rükverc egy hétköznapi ember, Vidra Zsolt életét meséli el, de ahogyan arra a cím is utal, az időben visszafelé haladva elevenednek meg élete emlékezetes eseményei, sorsfordító mozzanatai, a keserves hajléktalan évektől a felnőttkori csalódásokon, ifjúkori szerelmeken, gyerekkori tapasztalatokon át a szépreményű csecsemőkorig.</p><br/><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/vZqgeSxcvjs' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Rükverc

<p>Miért ilyen népszerűek Magyarországon ezek a fél évezredes francia balladák? A páratlan szövegeken túl nyilván azért, mert Villont épp magyar nyelvre fordították legtöbbször és legtöbben, épp a huszadik században, és épp a magyar irodalom legjelesebbjei. Ezeket a verseket sokan kívülről fújják: nemzedékek önmeghatározásának állomása a minden ellen lázadó, törvényen kívüli, mélybe hulló és felfelé törő, vaskos, mégis éteri villoni személyiség és az azt magyarra ültető szövegek iránti elfogult szeretet. A műsor sok fordítást használ: József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Mészöly Dezső, Orbán Ottó és Vas István szövegein túl Faludy közismert átirataiból is elhangzik jónéhány.</p><p>A zenei szövet alapja a Kaláka együttes Villon- lemeze, de Huzella Péter új dalokat is komponált az előadáshoz. A két hangszer és az ének eredeti jogaiba helyezi vissza a verseket, hiszen Villon a maga korában közismert dallamokra írt. A dalok is, a mai értelemben vett versként, zene nélkül megszólaló szövegek is kortársunknak mutatják őt: a korszakos szerzők nem avulnak.</p><p>A „Befogad és kitaszít a világ” című műsort huszonöt évvel ezelőtt állította össze Huzella Péter és Mácsai Pál. Azóta több, mint kétszázötven előadást ért meg, egyetemi klubokban, színházakban, művelődési házakban országszerte, Budapesten pedig több mint százszor a Komédium színházban, telt házat vonzott Franciaország Nagykövetségének Washingtoni színháztermében, és színre került New York és Párizs magyar közönsége előtt is.</p><p><br/><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/zmiXT51j0SY' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe></p>

Befogad és kitaszít a világ – Mácsai Pál és Huzella Péter Villon-estje

<p>A képzőművészetet, irodalmat és színházat izgalmasan ötvöző Textúra 2022 őszén ismét beköltözött a Magyar Nemzeti Galéria falai közé. A múzeum felkérésére nyolc kortárs magyar szerző írt szöveget a Galéria egy-egy művéből inspirációt merítve, melyeket színművészek tolmácsoltak az ihlető műalkotások társaságában.</p><p> A hazai kulturális élet innovatív képző- és előadóművészeti produkciójában ismét megelevenednek a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményének festményei és szobrai. A formák, karakterek, témák egy-egy jelenetet hívnak életre, melyek révén a művek új értelmezéssel, történettel, asszociációval gazdagodnak.</p><p> A 2022-es Textúra rendezője a nemzetközi hírű Sardar Tagirovsky, aki munkáiban a képzőművészet, a pszichológia és a mozgásművészet kapcsolódásait, a zenei, a rituális és a filmes elemek egymásra hatásait, a nyelveken és a verbalitásokon túli kifejezési eszközöket keresi.</p><p>A kiválasztott művek átfogják a magyar művészet évszázadait, átvezetve a közönséget térben és időben a középkori szárnyasoltároktól a kortárs alkotásokig. A felkért írók köre és az általuk alkotott szövegek világa épp olyan sokszínű és izgalmas, mint a kiválasztott műalkotások sora: tragédia, humor, melankólia, szakralitás és hétköznapiság váltja egymást a jelenetekben. A színészek rövid szünetekkel tíz alkalommal játsszák el az epizódokat, a közönség ekképpen mindegyik színt meg tudja tekinteni. A jelenetek sorrendjét és az útvonalat azonban a látogatók maguk határozzák meg, így azok egyedi élménnyé sűrűsödnek végül össze.</p><p> A Textúra során a néma mű megszólal, a befejezett megelevenedik, a statikus kimozdul keretei közül.</p><p> Az online elérhető felvétel különlegessége, hogy a nézők több szereposztásban megtekinthetik ugyanazt a jelenetet.</p><br/><p>Jelenetek / képzőművészeti alkotások:</p><p>Halász Rita: Szent Anna harmadmagával<br/>Szent Anna-oltár a leibici Szűz Mária mennybevétele templomból, 1515-1520</p><p>Kemény István: Vita Bortnyik Sándor Zöld szamár című képéről<br/>Bortnyik Sándor: Zöld szamár, 1924</p><p>Kemény Zsófia: Barátom, Felicián<br/>Orlai Petrics Soma: Zách Felicián, 1860</p><p>László Noémi: Mocorgás<br/>Rippl-Rónai József: Nő fehér pettyes ruhában, 1889 vagy 1892</p><p>Szeifert Natália: Gyalogprím<br/>Galántai György: Lépésváltás, 1989</p><p>Ugron Zsolna: Egy másik poros út<br/>Munkácsy Mihály: Poros út II., 1874</p><p>Vida Gábor: Zakuszka<br/>Lakner László: A konzervgyártás kezdetei, 1961</p><p>Zalán Tibor: Huszárok vonulása Boszniába, 1878<br/>Pap Henrik: 1878-ból, 1893</p> <br/><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/HoJ_KJEbSmE' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

TEXTÚRA 2022

<p>A Levél nővéremnek lemezek dalai azt a világot idézik, ahol félszavakból is értjük egymást, lehunyt szemmel élvezzük az életet, és kinevetjük a halált. A 80 éve született Cseh Tamás alkotótársai, Bereményi Géza és Másik János egy igazán különleges műsorral állnak színpadra. Az esten elhangzanak dalok elsősorban a Levél nővéremnek lemezekről, új szerzeményekkel egyetemben. Megannyi történet, gondolat, emlékkép idéződik fel a színpadon. A vérbeli muzsikus Másik Jánosé az ének és a zene – olykor zongora, gitár vagy bandoneon –, míg Bereményi Géza a reflektorfényben is író, aki sorait most nem papírra, hanem a közönségre veti. Betekintést nyerhetünk Bereményi gyerekkorába, fiatalságába a már megjelent (Magyar Copperfield) és most készülő önéletrajzi regényének részleteivel.</p><p>A szerzőpáros szavaival ajánlva az előadást: „A regényrészletek és dalok fogaskerekekként lendítik egymást tovább és tovább a lélek száguldó országútján, amíg véget nem ér az egész műsor.” A műsor címe – Háború van – az 1994-es Levél nővéremnek 2. album Másik-Bereményi dalából ered: „csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szememre: háború van csillagok, a háború tart, szóljatok rá, hogy megálljon még a végén bűnös leszek.”</p><p>A felvétel a 2023. szeptember 30-án a Magyar Zene Házában megtartott koncertről készült.</p><br/><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/vqfXbBMddlE' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Háború van - Bereményi Géza és Másik János koncertje a Cseh Tamás 80 programsorozat keretében

<p>A Spinozától néhány csupán néhány méterre született Max Nordau és Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek alapvető szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül melyik 10 ország jött még akkor szóba, mint a zsidók otthona?</p><p><br/><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/qKmI4PWeowE' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe></p>

Herzl

<p> Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól a hatvanas évek elejéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, '56... és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik... A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg.</p><p>Az előadás nem ötven, hanem száz év történetét meséli el: Tasnádi István továbbírta Fejes Endre darabját, így egészen a kétezres évek elejéig nézhetünk 'alulnézetből', a család újabb és újabb generációinak életén keresztül a régmúlt és a közelmúlt Magyarországára, sorsfordító történelmi pillanataira, a rohanó huszadik századra.</p><p><i>Az előadásban a rádióban elhangzó hanganyagot az Országos Széchenyi Könyvtár Történeti Interjúk Tára, az archív híradós bejátszásokat pedig az RTL Klub Hírszerkesztősége bocsátotta rendelkezésünkre.</i></p><p><i>Az előadásban látható fotókat, és az ötvenhatos plakátot Dömölky Dániel készítette.</i></p><br/><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/OZODgzA0IF4' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>


Rozsdatemető 2.0 - A Hábetler család 100 éve - Dráma 1 + 1 részben

<p>'Ránézek és teljesen idegennek tűnik. Ijesztő, hogy fogalmam sincs, mi kavarog benne.'</p><p>Nem lehet rosszat mondani a vidéken elő Boros családról: konszolidált, értelmiségi, vegán étrendet követő emberek, még akkor is, ha a mai Magyarországon csak a kis csalások játékszabályai szerint tudnak boldogulni. Egy este, amikor áthívják vacsorára egykori barátjukat, az azóta befolyásossá vált vízilabdaedzőt, történetük nem várt fordulatot vesz. Az éjszaka közepén egy nyomozónő állít be hozzájuk, és közli, hogy a fiukat, és vele együtt az egész vízilabdacsapatot letartóztatták egy kiskorú lány bántalmazási ügyében. A kisvárosban hamarosan mindenki tudomást szerez az esetről, a szülők pedig harcba kezdenek a fiuk védelmében. A közvélemény azonban nem kíméletes — senkivel sem. A bűn és a felelősség kérdéseit feszegető történetben azt követhetjük végig, hogy ebben az extrém élethelyzetben a családtagok hogyan szembesülnek egymással, végeredményben pedig önmagukkal.</p><p>Az előadás írója és rendezője Schwechtje Mihály, akit filmrendezőként ismer a közönség, de másfél éve fut nagy sikerrel a Jurányiban Az örökség című színházi produkciója, amelyért elnyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat. 2018-ban került a mozikba első nagyjátékfilmje, a tinédzserek elleni internetes zaklatásokkal foglalkozó Remélem legközelebb sikerül meghalnod , amely a Magyar Filmkritikusok Szövetségének legjobb forgatókönyv és legjobb elsőfilm díját érdemelte ki. Schwechtje Mihály a saját módszerével dolgozott a Radnótiban: a szövegkönyvet a próbafolyamat alatt a színészekkel együttműködve, az ő improvizációik alapján írta.</p><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/lWrgOqrwDZI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Gina

<p>George Orwell örökösei Magyarországon első alkalommal a Szegedi Nemzeti Színháznak engedélyezték Horgas Ádám adaptációjának színpadra állítását. Az 1984 egy szerelmi történetet helyez egy olyan disztópikus világba, ahol az állam a legszélsőségesebb módon manipulálja az emberek mindennapjait és gondolatait. A Nagy Testvér mindig figyel. Orwell a halálos ágyán adott interjúban így beszél világhírűvé vált klasszikusáról: „Azt hiszem, tekintve, hogy a könyv végül is paródia, valami hasonló dolog tényleg megtörténhet. Jelenleg ebbe az irányba tart a világ. Világunkban nem lesz más érzelem, csak félelem, harag, diadalmaskodás és megalázkodás. A nemi ösztönöket eltörlik. Az orgazmust betiltjuk. Hűség nem lesz, csak párthűség, de mindig ott lesz a győzelemittasság. Minden pillanatban ott lesz a győzelem mámora, annak az érzése, hogy eltiporjuk az ellenfelet, aki gyámoltalan.</p><p>Ha el szeretnék képzelni a jövőt, képzeljenek el egy csizmát, miközben örökké egy ember fejét tapossa. Ebből a veszélyes rémálomból egyszerű tanulság vonható le. Ne hagyják megtörténni. Önöktől függ.”</p><br/><br/><iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/EyW7_LG3Q20' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

1984

<span style='color: orange'>2012-es felvétel</span>

<p>„A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek. Mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.” Örkény István</p><p>Az Örkény István Színház, a Gyulai Várszínház és az Esztergomi Várszínház közös produkciója.</p>

Gordiusz

További előadások