Ez nem holmi tévedés, vagy álhír, valóban erre jár a vámpír, tanú minden nézőben végződő szempár: vérszívóra koncentrál a Centrál.” – írta a szerző online bemutatónkra. S valóban, az ellenállhatatlan humorú, zenés rímdrámában mindenki egy vámpírtól vár megváltást, s ahogyan a mesében illik, mindenki meg is kapja, ami jár. Aztán boldogan halnak amíg élnek!

Vérszipoly

magyar

A világszerte ismert Kossuth-, Liszt- és Unesco-díjas előadóművész, Sebestyén Márta öt évtizede képviseli a magyar népzenei hagyományokat, amelyek iránti elkötelezettsége nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is ismertté tette őt. A hagyományos népzenei elemeket sajátos, különleges hangzású előadásmódjával szólaltatja meg, ezzel is hozzájárulva a magyar zenei kultúra nemzetközi elismertségéhez. A Bartók Béla és Kodály Zoltán által teremtett zenei örökség, fontos alapot képez munkásságában. A két zeneszerző szemlélete, amelyek a népzene gyűjtésére és autentikus bemutatására építenek, meghatározó hatással vannak előadásaira. Ő nemcsak a népzenei hagyományokat őrizte meg, hanem e hagyományok új formákban való színpadi megjelenítésével egyedi stílust teremtett.„Fúvom az énekem...” című koncertjén gazdag és sokrétű zenei anyagot mutat be, egyaránt merítve világi és egyházi dallamokból. Az előadásban egyaránt jelen vannak a szájhagyományból és írott forrásokból származó dalok, mindkettő tükrözve a magyar zenei örökséget.A koncert egy időutazás, amelyben az előadók elkalauzolják a közönséget a kódexek világából a 20. század lírájáig.Ebben az időutazásban Sebestyén Márta segítségére lesz többek között, a régizene nagyasszonya, a Liszt-díjas Andrejszki Judit, továbbá a népzene jeles képviselői is: Havasréti Pál nagybőgőn, Gombai Tamás hegedűn, ifj. Szerényi Béla tekerőlanton, valamint Szabó Dániel cimbalmon.A koncert felvétele 2025. április 27. (vasárnap) a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Jx0ynalk1rY' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Sebestyén Márta: “Fúvom az énekem…”

Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni? Mi a közös a múzeumi teremőrben és a kísérleti majomban? Mi köti össze a négy fal közé szorult primadonnát, és a férfit, aki egy nap arra ébred, hogy nővé változott? A Katona József Színház társulata közösen hoz létre egy zenés és vizuális kompozíciót. Szereplői egymástól és a világtól elszigetelt alakok. Történetüket az európai kultúra archetipikus alakjai, valamint az elmúlt időszak közös traumája inspirálta. Párhuzamos magány-életek, prózában és énekben elbeszélt monológok. Egyszereplős magányszínházak, amelyeknek a valóságban nincs közönsége. Folyton mozgásban lévő hús-vér zene-klip.„Az embernek tehát az a legmélyebb szükséglete, hogy legyőzze elkülönültségét, hogy kiszabaduljon magánya börtönéből.” (Erich Fromm: A szeretet művészete) <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/fQqtmS52Iz8' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Melancholy Rooms

A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak. Becsületről, barátságról és hűségről szól. No meg árulásról és öncsalásról. Arról, hogy végre kell-e hajtani a parancsot bármilyen őrült is vagy mindent feláldozva szembeszállni vele. Áruló-e az, aki az emberségében leli meg hazáját, vagy eleve bukásra van ítélve.„Látod ezután is Jönnek őrültek és őrült helyzetek. Sosem lesz úgy , hogy ránk ne kényszerítsék Latorságuk a latrok, tébolyuk A tébolyultak – mert e nyomorult faj Sajnos mindenre kényszeríthető. Csakhogy gondold meg: mentség is a kényszer, Míg főnököd van, van mentséged is.” - mondják a darabban. De valamennyien tudjuk, hogy minden mentség öncsalás...Székely János Caligula helytartója című drámája 1972-ben íródott és mind a mai napig a huszadik századi magyar drámaírás egyik kiemelkedő alkotása. A keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől felbomlásáig. Arról beszél milyen világban élünk, mi változott körülöttünk, és mi maradt ugyanaz. Mindezt ráadásul olyan történelmi személyek sorsában beszéli el, akik képesek voltak az áldozathozatalra, akár az önkéntes mártírhalálra is. A Caligula helytartója világunk valóságtartalmát boncolgatja. Arra keresi a választ, mikor, miért mondunk igazat. Mit gondolunk igaznak, bár lelkünk mélyén tudjuk, hogy hazugság. Ez a gondolat az, amely a Caligula szobrát hozó és azt Jeruzsálemben felállítani akaró Petroniust is hosszasan kínozza: szabad-e a császár nyilvánvalóan őrült parancsát akár véráldozat árán végrehajtani, megmentve így az egész római birodalmat? Vagy hallgatva a lelkiismeretre, meg kell tagadni a parancsot, kockáztatva akár a római birodalom egységét is?„Az embernek tehát az a legmélyebb szükséglete, hogy legyőzze elkülönültségét, hogy kiszabaduljon magánya börtönéből.” (Erich Fromm: A szeretet művészete) <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/qMLGNcZ29NI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Caligula helytartója

A vígszínházi anziksz - Negyedik esteLukács Sándorral, Halász Jutkával, Radnóti Zsuzsával és Hegedűs D. Géza a régi Vígszínházba utazunk. Pontosabban abba a korszakváltó időszakba, amikor még színpadon voltak a régi nagyok, de megjelentek már azok a fiatalok is, akik akkor a jövőt, ma pedig a jelent képviselik. Halász Jutkával és Hegedűs D. Gézával megidézzük Tordy Géza zseniális alakítását Az ügynök halálában, Lukács Sándor és Radnóti Zsuzsa segítségével pedig a színdarabíró Esterházy Péter alakját vázolják fel. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/8g3o71oFxdU' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Vándorállat a libikókán 4.

Aldo Nicolaj darabja három idős ember történetét meséli el, a 'vasnemzedék' utolsó néhány élő képviselőjének nyugdíjas napjait. A leélt és végigküzdött XX. század vége egy zsúfolt lakótelepen éri őket. A nő szelíd és jókedvű maradt, de a két férfi, akik valaha erős fiúk, bátor katonák, szorgos munkásemberek, derék családapák, büszke, öntudatos férfiak voltak - most már emlékeken merengő, rozoga, mogorva úriemberek. Ki egyedül, ki a családjától éppen csak megtűrten, de mindenképpen magányosan éldegél... és lejár erre a kis térre, hogy a padon üldögélve várakozzon cél nélkül. És szót váltson azzal, aki hasonlóan járt.Nem ismerik egymást, de lassacskán, ahogy rendre összefutnak a padnál... barátok lesznek. A barátságuk pedig fokozatosan feltölti őket, a kiürültség érzetét felváltja a valahová tartozás biztonsága, az újonnan felvett szokások megnyugtató rutinja.A feleslegesség, a szeretet nélküliség, a céltalanság szürkesége alól kibomlik az életszeretet, az egymásba kapaszkodás, az örök szövetséges-keresés ezerszínű, derűs palettája. Ebből az újra megtalált biztonságból pedig új tetterő születik - így elhatározzák, hogy még egyszer, utoljára: belevágnak egy kalandba. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/IuU5894yAMk' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Hárman a padon

A ház indulása óta futó Dalszerzők köre eseményeinken a színpadon egymás mellett ritkán, vagy soha nem látható dalszerző-előadók zenélnek, akár közösen is, és közben mesélnek is a munkájukról, munkásságukról, a dalszerzés minden árnyalatáról. Mindig izgalmas, titkos világokba betekintést engedő beszélgetések alakulnak ki népszerű dalszerző-előadók között, és a sok zenélés közben akár új dalokat is hallhatunk tőlük esetenként.Ezúttal Bérczesi Róbert a hiperkarma frontembere, és Müller Péter Sziámi a magyar újhullám egyik meghatározó alakja, az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi és az AndFriends frontembere a két vendég, Csepelyi Adrienn kulturális-újságíró a beszélgetőtárs-moderátor. Miközben amúgy közös lemezeket is jegyző hőseink műhelytitkokat osztanak meg, a nézők kicsit betekinthetnek a színfalak mögé. Eltérő módszerek alapján láthatjuk, hogyan lesz dallamtöredékből, szövegrészletből egész, mitől működik egy ötlet, mi lobbantja fel az ihlet szikráját. Spontán reakciók, improvizatív helyzetek, váratlan felismerések és örömteli megismerések egyszeri estéje ez – hiba lenne kihagyni!<pBérczesi Róbert Bérczesi Róbert gitáros-énekes immáron több mint harminc éve foglalkozik dalszerzéssel. A HIPERKARMA frontembere regénybe illően kalandos pályafutása során sokakra volt, van és még lesz is óriási hatással. Az a senki máséval össze nem téveszthető zene- és szövegvilág, ami Robi sajátja, tökéletesen tükrözi az élethez való teljesen egyedi hozzáállását és gondolkodásmódját. Hogyha érdekel egy különös, mégis élhető és szerethető látásmód és szereted a kellemes melódiákat is, akkor mindenképpen nézd meg Robit ezen az esten!<pMüller Péter Sziámi Müller Péter Sziámi hároméves kora óta ír verseket és dalszövegeket – „tehát költőnek és dalszövegírónak mondom magam.” Korán a zene bűvkörébe került, aztán a Színművészeti Egyetemen film- és televízió rendező szakon végezett, majd tanulmányai vége felé, 1980-ban tért vissza a zenéléshez, előbb az URH, majd a Kontroll Csoport, aztán a Sziámi tagjaként volt a nyolcvanas évek egyik kulcsszereplője, utóbbi zenekarral a kilencvenes éveket is végigzenélte, miközben a Sziget fesztivál egyik alapítójaként is tevékenykedett. 2009 után AndFriends néven szervezett zenekart és nagyon sok más tevékenysége mellett – például Bérczesi Róberttel közös dalok, albumok – ezzel a formációval koncertezik és ad ki lemezeket azóta is.<pA koncert felvétele 2025. április 17. (csütörtök) a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/OsN71YxjbT4' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Bérczesi Róbert, Müller Péter Sziámi – Dalszerzők köre #6 (Moderátor: Csepelyi Adrienn / Dalszerzők köre)

Egy fiatal fiú mesél a gondolatairól, érzéseiről, a családjával lévő ellentmondásos kapcsolatáról, és arról, hogyan kezdett drogozni, s milyen kínlódások árán sikerült leszoknia. És egy apa, aki mindezt végignézi, hallgatja és éli. Zavarbaejtően személyes párbeszédek és belső monológok, humoros és keserű helyzetek az élet rendhagyó sorsfordulatai közé ékelve. Hol csúszhatnak el a szándékok? Miért választjuk a „könnyebb” utat, ha úgy érezzük, az életünk zsákutcába ért?Az előadás elnyerte a 2011-es évi, VI. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle fődíját valamint a 2012-es ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé legjobb ifjúsági előadásnak járó Üveghegy-díját. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Hq-YPfYy1aw' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A gyáva

Hogy a lakás milyen mocskos, hogy a gyerek itt nem tudott megmaradni, hogy itthon nem volt maradása. Csak azt akarom bebizonyítani, hogy nem vagyok én olyan mocskos asszony! Azt az egyet akarom bebizonyítani, hogy milyen anya vagyok én! Hogy én milyen anya vagyok! Hát melyik szülő az, ha valamit elkövet a gyereke, nem bocsát meg neki?! Hát melyik szülő az?! Melyik?! <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/_b0qI4rnVrI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Pedig én jó anya voltam

A Vad Fruttik 2025 tavaszi országos, speciális áthangszereléseket bemutató Mély Turné című koncertsorozatát a Zene Házában zárja egy tripla koncerttel, amelyek közül a pénteki első napon két ülős, szombaton pedig egy állós eseményre kerül sor.A színház, mozi és hangversenytermekben közös, hogy várakozással ülünk a székünkbe. Azt érezzük, itt valami abszolút pozitív dolog fog velünk történni, hiszen ezek a helyszínek magukban hordoznak egy korszakot, esztétikusak, az akusztikájuk természetes, sőt intim, bensőséges. A hallgatónak közeli, realisztikus élményt adnak. Az áthangszerelt dalokban pedig ott a kapcsolódási lehetőség, mivel olyan részletek és finomságok kerülnek előtérbe, amelyek bemutatására hagyományos koncerten nincs lehetőségünk. Közelebb kerül a hallgató ahhoz a bizonyos első akkordmenethez, az első dallamhoz, ami az általa már jól ismert zeneszámot táplálja. Visszatérünk az inspirációkhoz, a legmélyebb gyökerekhez. A művek belső lényege bontakozik ki, kinyílnak, kiszélesednek: szabaddá válnak.A koncert felvétele 2025. május 2. (péntek a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/wQ4kJyXsamU' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Vad Fruttik: Mély Turné Záró koncert

Egy nő története. Egy nő lányának a története.Egy nő anyjának története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története.Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el és amit cserébe ad az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/4dZWxvFpmPs' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A lány, aki hozott lélekből dolgozott

George Orwell örökösei Magyarországon első alkalommal a Szegedi Nemzeti Színháznak engedélyezték Horgas Ádám adaptációjának színpadra állítását. Az 1984 egy szerelmi történetet helyez egy olyan disztópikus világba, ahol az állam a legszélsőségesebb módon manipulálja az emberek mindennapjait és gondolatait. A Nagy Testvér mindig figyel. Orwell a halálos ágyán adott interjúban így beszél világhírűvé vált klasszikusáról: „Azt hiszem, tekintve, hogy a könyv végül is paródia, valami hasonló dolog tényleg megtörténhet. Jelenleg ebbe az irányba tart a világ. Világunkban nem lesz más érzelem, csak félelem, harag, diadalmaskodás és megalázkodás. A nemi ösztönöket eltörlik. Az orgazmust betiltjuk. Hűség nem lesz, csak párthűség, de mindig ott lesz a győzelemittasság. Minden pillanatban ott lesz a győzelem mámora, annak az érzése, hogy eltiporjuk az ellenfelet, aki gyámoltalan.Ha el szeretnék képzelni a jövőt, képzeljenek el egy csizmát, miközben örökké egy ember fejét tapossa. Ebből a veszélyes rémálomból egyszerű tanulság vonható le. Ne hagyják megtörténni. Önöktől függ.” <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/EyW7_LG3Q20' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

1984

Két egykori osztálytárs története. Az egyikük dörzsölt ügyvédnő lett, a másikuk műszaki fordító. Az egyiknek három gyereke és rengeteg pénze van, a másiknak nincs pénze, és egyedül neveli az örökbe fogadott fiát. Az egyik ingatlanok értékesítésével foglalkozik, a másik épp új helyre szeretne költözni...„2017 január végén hallottam egy megtörtént esetet. Úgy éreztem, alkalmas lehet arra, hogy bemutassam, hogyan működik mostanában a mindenkit legázoló pofátlan pimaszság ott, ahol a dolgok eldőlnek, a mindennapi életben. Elkértem a sztorit, két hónap múlva kész lett a darab. Izgalommal várom, mi lesz belőle a színpadon.” (Spiró György)

Széljegy

Mozart bűvöletében Szolnokon - Ötödik este június 16. hétfő 19:00 óra Mozart bűvöletében Szolnokra utazunk a legendás Schwajda-féle színházi műhelybe. Itt mutattuk be napra pontosan 200 évvel az eredeti bemutató után a Legenda a Varázsfuvoláról című színdarabot, amely arról fantáziált, hogyan születhetett ez az opera. Mucsi Zoltánnal és Malek Andreával idézzük majd fel ezeket a mozgalmas napokat. Alföldi Róberttel pedig egy másik produkcióról beszélgetve eredünk Mozart nyomába: ez volt az Amadeus, Darvas Iván utolsó színpadi szereplése amit a Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködése és Rolla János tették felejthetetlenné.

Vándorállat a libikókán 5. - Mozart bűvöletében Szolnokon 

Karácsonyi, ünnepi koncert ad rengeteg extrával, könyvbemutatóval, filmvetítéssel, kiállítással, közönségtalálkozóval az idén húszéves Anna and the Barbies a Magyar Zene Házában. Akusztikus hangulatok, meghittség, egész estés program.Az Anna and the Barbies zenekar december 13-án pénteken, ezen a különös napon, különös koncerttel, eseménysorral zárja huszadik születésnapi évét és a 2024-es évet a Magyar Zene Házában. Pásztor Anna szavaival a következő várható: „ezt az évet szeretnénk becsomagolni a Zene Házában egy meseszerű, varázslatos estével. Mindig vannak karácsonyi koncertjeink, amikre a próbateremből, vagy otthonról szoktunk bejelentkezni, és úgy gondoltuk, hogy idén ezt ebből a csodálatos manólakból tesszük meg, a kivilágított fákkal, a gyönyörű architektúrával, ami a Zene Háza. Szeretnénk igazi ünnepet, ahová az emberek a legszebb ruháikat vehetik fel, szégyen nélkül a nagymama fukszait, a kicsi, vagy nagyobb kalapot, a hálót a szemek elé, a kis ridikült, a kissé dohos szmokingot. Ez most egy olyan forralt borozós, remélhetőleg havas hátteres akusztikus koncert lesz, amikor a régi idők ünneplését ölthetjük magunkra, ebben a turbulens 21. században. Szeretnénk egy meseszerű, gyönyörű, lelassult karácsonyi eseményre meghívni az embereket, ahol a koncert mellett még mindenféle meglepetésekben is gondolkozunk..”Az egész éves jubileumi ünneplés megkoronázása lesz ez az este.

Anna and the Barbies – karácsonyi koncert

A 2020. október 21-i előadás felvétele

"Mi lenne, ha Örkény István egy nap újra megjelenne, egy színészben, egy színházban, egy este, leülne, venne egy lélegzetet, mesélni kezdené - olykor felállna - az életét, azután megint eltűnne?"Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.

Azt meséld el, Pista!

Falusi Mariann új, önálló esttel lép fel a Zene Házában, amelynek Törvénytisztelő tolvajok a címe, és a klasszikus zenéből merítő popdalokat veszi sorra sokszínű zenekarával. Ahogy mondani szokás: nincs könnyű és komoly, csak jó és rossz zene.„Olyan dalok szólalnak meg az este során, amelyek tetten érhetően a komolyzenéből merítettek ihletet, akár konkrét módon a klasszikus zenéből nyúlták a popdalt. Az egész világon számos ilyen dal akad, akarva, vagy akaratlanul. Ez egy nagyon jó játék, felidézni, megkeresni ezeket a műveket” – mondja az estéről Falusi Mariann. A koncert társszerkesztője, Fáy Miklós pedig így járja körbe a koncepciót:Motoszkál a dallam a szerző fejében, vagy lehet, hogy nem is motoszkál, épp ez a baj, valamit írni kellene, lehetőleg egy nagy slágert, amire ezrek és milliók sírják tele a párnájukat. És nem jön a megoldás, és hiába a telefonos segítség. De ott van az a mérhetetlen dallamkincs, a sok szép zene, amit a komponisták évszázadok alatt felhalmoztak. Abból lehet meríteni.Mielőtt valaki tolvajt kiáltana: nem tilos. Változnak a szabályok, de a szerző halála után néhány évtizeddel a művek köztulajdonba mennek át, egy szépen és jó szöveggel megírt sláger éppenséggel kincsmentés is lehet, írt egy 18 századi komponista egy gyönyörű dallamot, és annak a 21. században is lehet örülni. És azt sem szabad hinni, hogy a folyamat feltétlenül egyirányú, Bach is, Beethoven is, de később Stravinsky vagy Richard Strauss is azt hitte, hogy egy dallam már mindenkié, aztán jöttek a boldog és büszke szerzők, és kérték a részüket az alkotásért járó jogdíjakból. Minket azért inkább a másik irányú kincsmentés és kölcsönzés érdekel. Azt szeretnénk megmutatni, hogyan szivárognak vissza az elfelejtett dallamok a hétköznapjainkba, hogyan lesz Csajkovszkij country-dal, mi köze van Rachmaninovnak Bridget Joneshoz, Tárregának a telefoncsengéshez. Ahogy mondani szokás: nincs könnyű és komoly, csak jó és rossz zene van. De leginkább jó.A koncert felvétele 2024. december 21. (szombat) a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/JxpAqLktmrI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Falusi Mariann – Törvénytisztelő tolvajok

„A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam.” – A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Hogy színt vigyen az életébe. Beleveti magát Budapest – és a Vásárcsarnok – sűrűjébe. Egy darabig minden jól alakul…Gerlóczy Márton regényét Ötvös András eleveníti meg, a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével.

A csemegepultos naplója

Szabad András már gyermekkorában eldönti, hogy fotográfus lesz. A vége az ő objektívjén keresztül tekint vissza egy szerelem, egy család és egy ország egymást keresztül-kasul átfonó történetére. Egy történetre, amelyben veszteség és boldogság, szeretet és fájdalom úgy csap át egymásba, ahogy csak akkor szokott, amikor valaminek vagy valakinek képesek vagyunk mindenestül átadni teljes valónkat – legyen az egy szeretett másik, az alkotás vagy egy világjobbító gondolat. A vége szereplői sodródnak és döntenek, örökölt családi mintáikkal és traumáikkal mint démonokkal küzdenek, miközben a huszadik század második felének bezártságában egymás és egy szabadabb élet reménye felé nyújtóznak. Bartis Attila 2015-ös nagyregényének színpadi adaptációja Nagy Péter István rendezésében egy nagy szerelem érzékeny lélektanisággal kibontott története, mely mögött felsejlik a huszadik század forgatagában generációkon át öröklődő életstratégiák leltára – olykor húsba markolóan, máskor allegorikusan felrajzolva. Szabad Andrást, a több évtizeden átívelő cselekmény főhősét különböző életszakaszaiban három színész alakítja: László Zsolt, Porogi Ádám és Katona Péter Dániel.Bartis Attila író és fotográfus. Prózai művei mellett, melyek közül a legismertebb a színházban és filmen is feldolgozott A nyugalom, drámaíróként is bemutatkozott már a magyar színpadokon. A vége című regényét, amelynek színpadi adaptációját Mikó Csaba jegyzi, 14 éven át írta. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/LnQeV5Axa1k' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

A vége

A Lev Tolsztoj karakteréről elnevezett Platon Karataev 2016-ban alakult Budapesten, hamar a hazai gitárzenei színtér egyik legjobb, legnépszerűbb formációja lett a kvartett. Már For Her című folkos, folkrockos 2017-es első lemeze feltette a zenekart a nemzetközi térképre is, dalaikat azóta is több milliószor streamelték a világ minden tájáról. Az együttes második, Atoms (2020) című lemezével ellépett az addigi akusztikus iránytól egy hangosabb, grandiózusabb hangzás felé. Az album a legbelsőbb énünk kereséséről és minden megkérdőjelezéséről szól, a dalokban hol önmagunk felé zuhanunk, hol éppen attól távolodunk. Ezen a spirálon kering tovább az együttes 2022 elején megjelent, Partért kiáltó című harmadik albuma, amely a víz, a hegy és az erdő szemével néz az emberre, és tovább bolyong a létezés magja körül. A Partért kiáltó az Artisjus összesítése szerint a kritikusok egyik kedvenc lemeze volt, emellett Fonogram-díjjal is jutalmazta a szakma. A zenekar következő, Napkötöző című nagylemeze nemsokára érkezik, a Zene Házában a tavasz folyamán egy egészen különleges, a Hangdóm terére, vásznára és hangrendszerére álmodott klipfűzér vezette fel a kiadványt. Ezen a koncerten is az új dalok szerepelnek majd a fókuszban, vendégként pedig Hegedűs Józsi és a Vadvirág Együttes működik közre.

Platon Karataev - vendég: Hegedűs Józsi és a Vadvirág Együttes

Jegy- és bérletvásárlással a színházakat támogatja, ugyanis a jegybevétel több mint 50%-át az eSzínház a társulatoknak, színházaknak fizeti meg.

Mikor ezeket a sorokat írom, a Tíz eszkimó három változatán is túl vagyunk már, éppen pár nappal ezelőtt ültünk a lakásomban hármasban, a szerző, a dramaturg és a rendező, és adtuk be az utolsónak vélt injekciót az íródó anyagnak. A lakhelyemhez ragaszkodtunk, mert a Cigányok írásakor is volt egy meghatározó meetingünk ugyanitt és ennyi kabala úgy véltük, garancia lehet a majdani előadáshoz.A pandémia, a háborús helyzet, az infláció, a honi társadalmi állapotok olyan együttállás, amelyre a színháznak reagálnia kell, nyilvánvaló, hogy nem íródott még színdarab, ami magán viseli ezeket az impulzusokat. Én viszont itt, ma, Magyarországon erről akartam előadást készíteni. Török Tamara dramaturggal végiggondoltuk a lehetőségeinket és úgy határoztunk, hogy új magyar művet íratunk. Több mint tíz évvel ezelőtt rendkívül inspiráló időszakot éltünk meg a Cigányok készítése alatt Grecsó Krisztiánnal és újra vágytunk hasonló együttműködésre.A mai Budapesten játszódik a történet, az író tudja, kik lesznek a produkció szereplői, az egyszerűség kedvéért a színészek saját keresztnevükön szerepelnek majd, kivéve Szikét, az onkológus professzort és egy Futárt, akinek a nevét nem kell, hogy ismerjük. Szike testvére Ági, valamikori úszóbajnok, felesége Andrea, gyerekeik külföldön élnek. A család itthon maradt része meglehetősen jó körülmények között, egy budai kertes házban lakik. Egyetlen este lesz számunkra érdekes, mikor majd betoppan Kata és Béla, azután váratlanul Anna és Bence. Dávid, Szike szolgája pedig sűrűn töltögeti a jobbnál jobb italokat.Máté Gábor <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/sjO5WTPihuY' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Tíz eszkimó

Egy negyvenes házaspár párterápiára jár, szeretnék megmenteni kihűlt, örömtelen és gyermektelen házasságukat. Az egyik alkalmon felszínre kerül egy titok: a nőnél, aki régebben hivatásos táncos volt egy együttesnél, nagy tekintélyű mestere durván átlépett egy határt a próbateremben, 13 évvel ezelőtt. Kettesben, éjszaka, tanúk nélkül. A férj, feldühödvén azon, hogy egy olyan korai trauma mérgezi meg a házasságát, aminél ő maga a közelben sem volt (hiszen nem is ismerték még egymást), elhatározza: ha már akkor nem tudta megvédeni a nőt, akit szeret, majd most kezébe veszi a dolgokat, és bosszút áll a számára ismeretlen férfin.Az ügy nyilvánosságot kap, a sztorira rávetődő médiamunkások által felkorbácsolt hullámok pedig elsodornak mindent, ami az útjukba kerül...Hogyan fonódik össze hatalom és intimitás? Hogyan lehet tovább élni az abúzus traumájával? Létezhet-e hierarchia nélküli emberi kapcsolat? Ha a közvetlen környezetünkben testi-lelki erőszakot látunk (vagy fordítva: ha egy zaklató környezetéhez tartozunk, és ő ott él velünk-mellettünk évtizedekig) - mit tehetünk?Légrádi Gergely új darabját, mely az emberi és családi kapcsolatoknak ezt a sok szégyen és elhallgatás miatt szinte teljesen feltérképezetlen tartományát vizsgálja, Göttinger Pál állította színpadra. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Ja515dzRNKw' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Énis, teis

Mikor nem írok verset: nem vagyok – írta Petri György, költőként, ahogy a színész sem színész, ha nem játszik épp, csak úgy, mint a csellista, ki hangszere nélkül csupán a sarokban fészkelődő ujjpercegés. Legyen már egy este, ahol Petri is van, meg az összes többi nő, nem csak Mari, van egy élő színész, s hangra pendül a csellista is. Legyen egy este, ahol az ember is nézővé válhat, ülhet és figyelhet egy asztalnál, annak két oldalán, és mindezt azért, hogy eljussunk az est végére, mikor elmondhatjuk, hogy volt egy este, ahol Petri is volt.Pál András és Rozs Tamás párbeszédében szólal meg Petri ezen az estén, színész és zenész közös játékában.Az előadás az Ördögkatlan Fesztivál közreműködésével jött létre. Bemutató: 2017. november 14. MOST Fesztivál – Legjobb monodráma előadás | 2018Kaleidoszkóp Versfesztivál – Kaleidoszkód-díj | 2021<iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/lA3muVvph3c' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Kezdhetek folytatódni – Pál András és Rozs Tamás Petri György-estje

Egyedülálló improvizációs készség, kimeríthetetlen játékkedv, vitathatatlan szakmai háttér, Bach és egymás iránt szeretet és tisztelet – ez köti össze Fassang Lászlót és Tálas Áront, akik arra vállalkoznak, hogy közös koncertjükön újragombolják Bachot, azaz megfessék saját Bach-portréjukat. A mainstream régizenei gyakorlattal ellentétben a Bach által használt csembaló, klavikord és orgona helyett a főszerepet ezúttal a Hammond orgona, a zongora, a Fender Rhodes és különböző elektronikus billentyűs hangszerek játsszák. A két előadó a legkülönbözőbb Bach-művekből válogat a szóló daraboktól a zenekari versenyművekig. A kotta azonban csak kiindulási alapként szolgál, a Fassang-Tálas duó szabad teret enged a kreatív zenei megoldásoknak és az improvizációnak. Folyamatosan változó, a pillanatban születő játékukba avatják be a közönséget: billentyűkön játszva mesélik el, mi mindent találnak izgalmasnak, magával ragadónak Bach zenéjében. Építőkockákra szedik szét a műveket, hogy aztán új szabályok szerint, új megvilágításban alkothassák újra őket. Nem törekszenek tökéletességre, de annál inkább céljuk, hogy olyan erős zenei pillanatokat teremtsenek, amivel hatással vannak mindazokra, akik hallgatóként elmerülnek velük a szabad, kreatív játékban.A koncert felvétele 2025. március 29. (szombat) a Magyar Zene Háza Koncertteremben készült.

Bach újragombolva – Fassang László és Tálas Áron koncertje

Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy, ha minden másképp alakul az életében. Az előadás alkotói ezúttal ezt a játékot veszik komolyan és ezen keresztül vallanak magukról, tévedéseikről és vágyaikról. Öt fiktív élettörténet jelenik meg, és ezekben találkoznak egymással az alkotók valós vagy elképzelt alteregói. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/HQ0HqFjMIkI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Second Life avagy kétéletem

Tudtad, hogy a legtöbb betegség hiánybetegség, és nem valami okozza, hanem valaminek a hiánya? Egy apa jelenléte vagy távolsága hosszú távú hatással van fejlődésünkre. Olyan nyomokat, sebeket hagy az emberben, ami lehet soha nem derül ki, de soha nem forr be. Mit változtat az ember, ha szülő lesz, és mi az, ami tovább kísérti?Az előadás az apa-fiú kapcsolat boldogságait, problémáit, dilemmáit és kérdéseit feszegeti. Hogy tanulják el a gyerekek a szüleik fájdalmait és hol van ennek az ördögi körnek a vége?A darab nem ad választ ezekre a kérdésekre, de megmutatja, amit mi gondolunk erről. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/__jsiQJRObo' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Hiánybetegség

És mi van, ha Eurüdiké akarja, hogy Orpheusz visszanézzen? Hogy álljon meg végre, nézzen a szemébe, még egyszer, utoljára, aztán huss, menjen! Csá! Szevasz!Mi van, ha Eurüdiké azt szeretné, hogy Orpheusz végre lásson – lássa, hogy mi az, ami volt, és ami elmúlt?Lehet, hogy nem az örök szerelemről szól a mítosz, hanem az örök szakításról?Zsolt negyvenhat éves, gyermektelen. Bonyolult és zűrzavaros múlt kavarog mögötte. Egy hatalmas szerelem és válás. Egy szenzációs zenekar, melynek széthullása előtt a frontembere volt. Réges régen volt mindez. Zsolt ma fuvarozik, és épp Gdanskból száguld hazafelé, ahol várja őt fiatal, mindenórás barátnője.Éjszaka van a hegyek közt, a szlovák autópályán. Zsolt tapossa a pedált, és egy pillanatra elalszik…Az előadás szövege a színészek improvizációinak felhasználásával készült. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/SUQ9h9lpYYA' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Szaturnusz Gyűrűje

Ezen az estén két nagyon hasonló energiájú, napjainkban is aktív falusi cigányzenekar lép színpadra. Az egyik az erdélyi Vízmelléken található Szászcsávásról való, a másik a Szlovákia szívében elhelyezkedő Feketebalog zenekara – előbbi a Szászcsávási zenekar, utóbbi a Šukovci. További közös pont bennük, hogy a dinasztiális alapon szerveződő, apáról-fiúra öröklődő tudás jellemzi őket. Minkét formáció híres a kárpát-medencei revival-színtéren, de a világ színpadait is meghódították, a Szászcsávás Band egyik legismertebb lemeze egyenesen egy chicagói koncert felvétele. Garantáltan felrobbantják a színpadot, ellenállhatatlan, átütő színpadi jelenléttel adják elő tájegységük repertoárját – a Tájak és zenéik programsorozatunk keretében. A Koncertterem elrendezése féli ülős-állós lesz, így kiemelten várjuk a táncolni vágyókat, és itt úgyis táncra akar majd perdülni mindenki!Szászcsávási ZenekarA Szászcsávási Zenekar azon kevés erdélyi vonós cigányzenekarok közé tartozik, akik a mai napig megőrizték a szüleiktől, nagyszüleiktől hagyományosan örökölt és megtanult népzenei repertoárt és játékmódot. Bár szűkebb hazájukban, a Kis-Küküllő mentén már kevés igény mutatkozik a tradicionális népzenére, a táncházmozgalom hazai és külföldi rendezvényein, folklórfesztiválokon, nyári néptánctáborokban és táncházakban gyakran meghívott és ünnepelt vendégek. Játékuk dinamizmusa, virtuozitása és kötetlen előadásmódja mindenkit lenyűgöz, aki csak meghallja őket. Szászcsávás egy kis magyar falu Erdély szívében, Maros megyében. A huszadik század elején cigányzenészeket telepítettek ebbe a viszonylag gazdag faluba, ami egyébként a többszólamú egyházi énekért is híres. Szászcsáváson több zenekar működött, de a Jámbor István “Dumnezeu”, id. Csányi Sándor “Cilika”, Mezei Ferenc “Csángáló”, Mezei Matyi formáció vált igazán híressé. A régi zenekar prímásai közül már csak Csányi Sándor muzsikál. Ő a zenekarunk vezéralakja. Egyik fia ifj. Mezei Sándor a második prímás, kisebbik fia Mezei Alin az állandó brácsás. Csányi Sándor unokái is egyre jobban zenélnek. Gyakran Alin fiát viszik magukkal bőgőzni.ŠukovciFeketebalog a mai Szlovákia mértani középpontjában, a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásának területén található. Feketebalog kialakulása a 17. század elejére datálható és a bányászati tevékenység fejlődésével, illetve az ezt kiszolgáló fakitermeléssel függ össze. A feketebalogi szlovákok hagyományos kultúrája a Felső-Garam mente jellegzetes, a környezettől jól elkülöníthető egységet alkot. Ez az egység a népviselet, a népi építészet, de a folklór gazdag örökségében, így a zenei-és tánchagyomány területén is megmutatkozik. A falu cigányzenészei ebből a sokrétű hagyomány-anyagból kívánnak ízelítőt adni, elsősorban a hangszeres népzene jellegzetes, feketebalogi dallamainak bemutatásán keresztül. A zenekar neve – „Šukovci” – a koncert zenészeinek (illetve azok többségének) édesapja, Július Bartoš „Šuko” (1933-2006) ragadványnevéből keletkezett.

Tájak és zenéik - Szászcsávási zenekar (ROU), Šukovci (SVK)

Miért ilyen népszerűek Magyarországon ezek a fél évezredes francia balladák? A páratlan szövegeken túl nyilván azért, mert Villont épp magyar nyelvre fordították legtöbbször és legtöbben, épp a huszadik században, és épp a magyar irodalom legjelesebbjei. Ezeket a verseket sokan kívülről fújják: nemzedékek önmeghatározásának állomása a minden ellen lázadó, törvényen kívüli, mélybe hulló és felfelé törő, vaskos, mégis éteri villoni személyiség és az azt magyarra ültető szövegek iránti elfogult szeretet. A műsor sok fordítást használ: József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Mészöly Dezső, Orbán Ottó és Vas István szövegein túl Faludy közismert átirataiból is elhangzik jónéhány.A zenei szövet alapja a Kaláka együttes Villon- lemeze, de Huzella Péter új dalokat is komponált az előadáshoz. A két hangszer és az ének eredeti jogaiba helyezi vissza a verseket, hiszen Villon a maga korában közismert dallamokra írt. A dalok is, a mai értelemben vett versként, zene nélkül megszólaló szövegek is kortársunknak mutatják őt: a korszakos szerzők nem avulnak.A „Befogad és kitaszít a világ” című műsort huszonöt évvel ezelőtt állította össze Huzella Péter és Mácsai Pál. Azóta több, mint kétszázötven előadást ért meg, egyetemi klubokban, színházakban, művelődési házakban országszerte, Budapesten pedig több mint százszor a Komédium színházban, telt házat vonzott Franciaország Nagykövetségének Washingtoni színháztermében, és színre került New York és Párizs magyar közönsége előtt is. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/zmiXT51j0SY' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Befogad és kitaszít a világ – Mácsai Pál és Huzella Péter Villon-estje

Bianka egy módos kereskedő lánya, a lába előtt hevernek a kérők, és ő maga is szeretne férjhez menni. Csakhogy van egy bökkenő: addig nincs esküvő, amíg nővére, Kata nem talál párra. Kata azonban kemény dió, gunyoros modorával és kiállhatatlan természetével senki sem bír vele. Ekkor egy idegen érkezik a városba, aki nem ijed meg semmilyen eszköztől, ha arról van szó, hogy megszelídítse a vad amazont…A Kecskeméti Katona József Színház 2001-es előadása.

Vérszipoly

4790 Ft (€12.45)

5490 Ft (€14.27)

További előadások