Jugoszlávia, 1991. Új arénát nyit a történelem. Ebben a küzdelemben nincs semmi heroikus, csak menekülés, elfojtás és árulás. Mészárlásba belekényszerített emberek, hirtelen felnőtt gyerekek, csatatérré vált otthonok. A szétszakadó országban még a győztesek is áldozatok, hiszen a jövő értelmét veszti, ha halállal kívánják megváltani. Az állampolgárok itt csak torzók maradhatnak. Torzók, akik lábjegyzeteket írnak az elhazudott valósághoz. Ugyanúgy széthullnak, mint az őket körülvevő világ: a barátságok és a családok felbomlanak, a mesterséges identitás ráég a bőrre, a félelem megeszi a lelket. Ez már nem csupán a szétszakadt Jugoszlávia, hanem a jelenünk, amivel éppúgy képtelenek vagyunk szembenézni, mint a múlt gondosan takargatott bűneivel. És amíg ezt nem vesszük észre, addig szemlesütve bukdácsolhatunk át újra meg újra a saját magunk teremtette kataklizmákon.

Vid napja a szerb nemzet egyik legrégebbi ünnepe.

Európa háborúinak gyújtó- és nyugvópontja évszázadokon át:

-1389. június 28. Rigómezei csata

-1914. június 28. Merénylet Ferenc Ferdinánd főherceg ellen Szarajevóban

-1919. június 28. Versailles-i békeszerződés

-1948. június 28. Jugoszlávia kilép a Kominformból

-1989. június 28. Slobodan Milosevic beszéde a rigómezei csata a 600. évfordulójának alkalmából