Facebook pixel

Schumann, Debussy, Kurtág, Ravel – a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenye

Thumbnail
Az együttes neve: Budapesti Fesztiválzenekar
A koncert helyszíne: Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Időtartam: kb. 2,5 óra
Időpont: 2021. november 30. 19:00 CET
A megváltott jeggyel a koncert 2021.11.30. 19:00 és 2021.12.06. 23:59 (CET) között tekinthető meg, felvételről!
Mennyiség:
Kuponbeváltás
A koncertre jegyet vásárolni december 07. 19:00-ig van lehetőség.
PROGRAM

Robert Schumann: Versenymű négy kürtre és zenekarra, Op. 86 a-moll csellóverseny, Op. 129 (Tabea Zimmermann brácsaátirata)

SZÜNET

Claude Debussy: Tavasz
Kurtág György: Tétel brácsára és zenekarra
Maurice Ravel: Daphnis és Chloé – 2. szvit

A német tájaktól a római és magyar vidékeken át egészen egy görög szigetig ível Tabea Zimmermann és a Fesztiválzenekar közös koncertjének programja. A hangverseny Schumann két nem mindennapi versenyművével kezdődik: az elsőt a szokatlan szólóapparátus, a csellóversenyt az egyedi, sokféleképpen értelmezhető zenei újítások teszik különlegessé. A Berlini Filharmonikusok 2020–21-es évadának rezidens művésze, a zenei kommunikációjáról világhírű német brácsaművész átiratában és szólójával elhangzó mű után a fiatal Debussy római atmoszférameséje szólal meg az ébredő tavaszról. Az ugyancsak a saját hangját keresgélő Kurtág György bartóki brácsaversenytétele folytatja a színes műsort, amelynek végére Ravel grandiózus balettjének kivonata tesz pontot.

Schumann különleges, mégis elhanyagolt művében négy – akkoriban kialakult – modern kürt játszik a zenekar előtt, két natúrkürt pedig a zenekarban. A háromtételes hangversenydarab szignáljai azonnal német erdőkbe és vidékekre kalauzolják a hallgatót. A nyitótétel és a szomorkás románc után ritmikus finálé zárja az alkotást.

Konzertstück – áll a négy kürtre írt mű és a csellóverseny kottájának élén is. Utóbbi esetében Schumann hozzátette: „Koncertdarab csellóra zenekari kísérettel”. A sokáig egy zavarodott elmének tulajdonított, ma már sokkal inkább Schumann kései stílusához kötött műben a virtuozitás helyett a lírai monológok dominálnak. Magas fekvése miatt a csellószólam szinte ordít a brácsaátiratért, ami 2018-ban el is készült.

1885-ben Debussy négyéves római tanulmányi ösztöndíjat nyert, ahonnan minden évben egy-egy művet volt köteles küldeni a párizsi Szépművészeti Akadémiának. A Tavaszt (1887) a bizottság színesnek, de túl modernnek találta – ekkor illették Debussyt először az „impresszionista” jelzővel. A szimfonikus szvit dallamok nélkül, csupán hangulatokkal zenésíti meg a természet ébredezését és kivirulását.

Kurtág Györgyöt zenei miniatűrjeinek összetéveszthetetlenül egyedi stílusáról ismeri a világ. A kortárs nyugati zene párizsi megismerését azonban egy itthoni alkotói korszak előzte meg. Ennek záróköve volt a Brácsaverseny, amellyel Kurtág Bartók kései stílusa előtt tiszteleg, és amelyért 1954-ben Erkel-díjat kapott. Nyugodt, lírai első tétele önálló koncertdarabként is gyakran megszólal.

Ravel három évet töltött egyik főműve, az ókori pásztorregényt feldolgozó Daphnis és Chloé című balett megírásával. A hatalmas zenekart, sok ütőművészt és kórust alkalmazó „koreografált szimfónia” ma leginkább a szerző által összeállított szvitek formájában népszerű. A 2. szvitben hallható a híres Napkelte-jelenet, a Pán és Syrinx történetét elmesélő Pantomim és a darabot záró önfeledt tánctétel.