Tóth Péter - Baranyi Ferenc: Isteni pokol
A Tóth Péter-kantáta jó példa a költészet és a vokális zene szoros kapcsolatára. Baranyi Ferenc librettójának alapja az Isteni színjáték új fordítása, és egyes Dante-korabeli középkori versek. A mű megírásának és előadásának apropója a 2021-ben esedékes Dante évforduló, halálának 700. évfordulója. A történet Francesca da Rimini és Paolo Malatesta tragikus szerelmi drámája, amely kettős érzelmeket vet fel Dantéban: Egyfelől ugyan a bűnös szerelem méltó büntetését igazságosnak tartja, de emellett mélységesen megrendül a szerelmesek egymás iránti érzéseit látván. Az erkölcs parancsa és az emberi szenvedély közötti feszültség, valamint az ember szabad akaratából következő döntés következményeire világít rá Francesca és Paolo sorsa. Tóth Péter zenei eszközei nagyszerűen kifejezik a szövegkönyv drámai lehetőségeit, többször operaszerű jeleneteket hallhat a közönség. Erkölcs, bűn, bűnhődés és keresztény irgalom – e kérdések vetődnek fel a műben, mely morális tartalmát tekintve szinte ritkaságszámba megy napjaink zeneirodalmában.

Arthur Honegger - Paul Claudel: Johanna a máglyán (Jeanne d’Arc au bûcher)
“Az a Jeanne d’Arc, akit itt a máglyán látunk, nem az ifjú hősi alak, ahogyan a roueni perről szóló iratok lerajzolják szenvedésében. Egy másik pernek a hőse inkább, azé, aminek befejezése előttünk történt, a világháború után. A szenttéavatási peré. Ez az örök Jeanne d’Arc, aki az új idők küszöbén adatott a francia nemzeti egység őréül és pártfogójául. Mielőtt véglegesen elfoglalná a reá váró koronás helyet, megengedett talán Jeanne-nak, hogy tudomást vegyen az isteni tervről, és számot adjon magának - Domrémytől Rouenig és Rouentől Domrémyig - az útról, amelyet bejárt s ahová ellenállhatatlan hangok szólították. Ez a tanulatlan parasztlányka, aki nem tudott más jelet írni, csak a keresztét, de vér és arany betűivel, írt egy könyvet s ez a könyv megszolgálta, hogy ő vesse rá először tekintetét.”
Paul Claudel

A meglehetősen bonyolult szerkezetű dráma zenei megjelenítésére Paul Honegger vállalkozott. Ő korábban rengeteg filmzenét is írt, és ez a gyakorlat jól jött az egyes jelenetek hol látványos, hol lírai megfestéséhez. Zenei világában megjelenik a dzsessz, a francia népdal és táncdallam, a stilizált gregorián.
Érdekessége a műnek, hogy a főszereplő, Johanna szinte végig prózai szerep, egyedül a gyermekkort felidéző Trimazo jelenetben énekel, egy francia gyerekdalt megszólaltatva.

Az előadás Raics István fordításában magyar nyelven hangzik el.