itthon nagyon ritkán átélhető élményben volt része a közönségnek. Egy wayang kulit, azaz egy jávai árnybábjáték elevenedett meg a Zene Házában monumentális, nemzetközi gamelán zenekar kíséretében. Az egyszeri alkalmon az árnyjáték egyik legnagyobb, a világszerte is az egyik legismertebb mestere, az Indonéziából, Jáva szigetéről származó Purbo Asmoro Dhalang, bábmester vezetésével az Arjuna mély meditációja című ősi jávai történet vetül vászonra, de úgy, hogy közben láthatjuk azt is, hogy a bábos hogyan kelti életre a gyönyörűen kidolgozott bábokat. És az sem csak ráadás, hogy a budapesti Indonéz Nagykövetség támogatásával működő, magyar tagokból álló Surya Kencana A nevű gamelán zenekar mellett a prágai Indonéz Nagykövetségről itt lesz Agus Prasetyo a Surya Kencana A zenekar jelenlegi tanára, gamelán zenész, zeneszerző, valamint a bábos, Purbo Asmoro is hoz még hat zenészt, énekest Jáváról – pazarrá téve a zenekari felállást.

Purbo Asmoro Pacitanból, Kelet-Jáváról származik, és családjában legalább hat generáció már a dhalang mesterséget űzte. Purbo Asmoro nemcsak Jáván, de a világszerte is az egyik legismertebb árnyékbábjátékos, így igazi szenzáció, hogy az ő előadásában láthatjuk és hallhatjuk az Arjuna mély meditációja című történetet. Az árnyjátékban a bábos irányítja az őt kísérő, többnyire fém ütőhangszereken játszó gamelán zenekart is. Az eredeti nyelven előadott darabot pedig egy fordító, a gamelánt és a wayangot (a jávai árnyékszínházat) 1991 óta kutató Kathryn Emerson tolmácsolja angolul. Purbo Asmorót egy kis, jávai mesterzenészekből és énekesekből álló csapat fogja kísérni Solo városából, Jáváról, Wakidi Dwidjomartono vezetésével, és őket egészíti ki a budapesti gamelán társulat.

A budapesti Indonéz Nagykövetség támogatásával működő Surya Kencana A nevű hazai gamelán zenekar egy 2010 óta működő, változó, illetve formálódó együttes, melynek tagjai közül többen hosszabb-rövidebb időt töltöttek Darmasiswa ösztöndíjas (indonéz állami ösztöndíj) hallgatóként Indonéziában. A zenekar elsősorban tradicionális közép-jávai gamelán muzsikát játszik. Ezúttal a tizenegy magyar zenész, az őket tanító Agus Prasetyo és a hat jávai mester a koncert előtt Asmoro vezetésével egy közös, egyhetes próbafolyam során csiszolja össze az est során elhangzó darabot. Az Arjuna mély meditációja című közkedvelt történet főszereplője Arjuna herceg, aki mély meditációba merül, hogy választ találjon a körülötte lévő világ egyre növekvő problémáira. A mennyei istenek úgy döntenek, hogy próbára teszik, mint a világ erényeinek potenciális védelmezőjét. Arjuna szellemi, intellektuális és fizikai erőpróbákon megy keresztül ebben a 11. századi jávai irodalomból származó, de Purbo Asmoro által újszerű drámai technikával elmesélt felnőtté válási történetben.

A wayang egy ősi történetmesélő forma, melyben a bábos, a dhalang mozgatja a gyönyörűen kidolgozott bábokat, melyet gamelánzenekar kísér. A wayang tradíció Jáva szigetéről terjedt át Indonézia más területeire. A wayangban használt báboknak két formája vált népszerűvé: a háromdimenziós, fából készült bábok (wayang golek) és a kvázi kétdimenziós, bőrből készült wayang kulit bábuk, amiket az árnyjátékhoz használnak. A wayang kulit előadások alatt a dhalang (bábos) egy lámpás és egy vászon között ülve mozgatja a bábokat, így a bábok árnyékot vetnek a vászonra, s annak túloldalán nézhető az árnyjáték. Érdekes azonban, hogy manapság a közönség leginkább a bábos mögött foglal helyet, így nem az árnyakat figyeli, hanem a dhalang játék technikáját. A látható és hallható történetek, melyek a Mahábhárata és Rámájana eposzokból, valamint más ősi jávai történetekből táplálkoznak hagyományosan erkölcsi és kulturális értékeket közvetítenek. A kortárs wayang kulit előadás ötvözi a spirituális és szórakoztató elemeket; a mély filozófiai üzenetet, aktuális politikai kommentárokkal, valamint humorral vegyíti.

A gamelán a világban elsősorban Dél-Kelet Ázsiában elterjedt bizonyos fém (többnyire bronz vagy vas) hangszerek csoportját (különböző méretű gongok és fémlapok) jelöli, melyek sokféle formában jelennek meg. Indonézián belül leginkább a Jáván, Balin, Lombok és Kalimantan szigetén megtalálható hangszeregyütteseket értik ezen átfogó kifejezés alatt. Fontos megjegyezni, hogy a különböző kultúrtájakban más és más névvel rendelkeznek mind a hangszeregyüttesek, mind az azokon megszólaló zenék. Jáva szigetén a gamelán zenekar kiegészül egy vonós (rebab), fából készült (gambang), bambuszfurulya (suling) és pengetős hangszerrel (siter), valamint énekkel. Legfontosabb ismérve a ciklikusság, a speciális időfelfogás és tempókezelés, illetve a sajátos hangskálák (nem sztenderdizált skálák – kis túlzással élve, nem találni két egyformán hangolt gamelán együttest).

Az előadást a budapesti Indonéz Nagykövetség támogatja.