Mit hallunk ezen a koncerten? Közel 450 éves, veretes Shakespeare-szövegeket kortárs zenei bravúrokkal a WH formációtól, amely igazából egy szupergroup Senával, Márkos Alberttel, Gryllus Samuval és G. Szabó Hunorral, akik ezen az esten kiegészülnek további vendégekkel (Fábri Flóra, Eva Leonie Fegers, Bolcsó Bálint), és együtt a Shakespeare-korabeli kocsmák zenei hangulatát és a lehetséges jövőbeli Shakespeare-értelmezéseket is megkísérlik megidézni. Valamint Nádasdy Ádám nyelvész-költő-műfordító tart beavató előadást a koncert részeként a szövegek világáról, hogy még kerekebb legyen a történet.
A különböző zenei határterületeket érintő projektekkel kísérletező csapatot 2006-ban alapította Márkos Albert csellista-zeneszerző – számos színházi zene alkotója is – a hazai zenei élet legkülönbözőbb területeiről ismert, bőséges tehetségű figurákkal. Gryllus Samu penget, G. Szabó Hunor dobol és Sena Dagadu énekli az eredeti, több, mint négyszáz éves Shakespeare-szövegeket. A komoly képzettségű, játékos elméjű zenészekből álló WH azóta is folyamatosan koncertezik, és így tiszteleg állandó dalszerzője, a halhatatlan vers- és drámaíró előtt. Azzal, hogy megzenésítenek egy-egy eredeti szöveget, miközben egymásra reflektálnak, kiemelnek és elhagynak bizonyos elemeket, utánozhatatlan produktumokat, lemezeket, előadásokat hoznak létre. Érdemes megismerkedni velük, ha tudni szeretnénk, vajon mi lakozik bennünk, ami a befogadás nem is olyan misztikus képességeit illeti. A WH eleinte a szonettekből készített különös slágereket, most ehhez jönnek még a színművek szövegeiből született dalok – Szentivánéji álom, Vízkereszt, Ahogy tetszik és a többi. Ezzel együtt azt is lesz lehetőség megtapasztalni, hogy milyen zene szólhatott a Shakespeare-korabeli kocsmákban, ahol a dicsőséges szerző maga is mulatott és mulattatott. A kor hangulatának megidézéséhez két nagyon fiatal, a reneszánsz és barokk zenében viszont igen jártas zenészt: Eva Leonie Fegers Bécsben élő német furulyaművészt és Fábri Flóra csembalóművészt hívták segítségül. De vendége lesz az estnek Bolcsó Bálint zenész-zeneszerző, elektronikus zenei tudós is, aki azt hivatott bemutatni, milyen lesz a jövő Shakespeare ihlette zenéje, vagyis, hogy milyen lesz a világ a következő 400 évben, ha még lesz.
„To Mr. W. H” ez állt ajánlásként Shakespeare 1609-ben kiadott versgyűjteményének első lapján. A zenekar ettől, a több, mint négy évszázada az ismeretlenség homályába burkolt férfitől kölcsönözte a nevét. A név mögött rejlő személyről számos elmélet született, de mindhiába, és tulajdonképpen a zenekar is minden koncertjével a megfejtést keresi, ám előre megfontolt szándékkal sosem találja meg. A hallgatóság így hát szabadon értelmezheti a performatív zenét és a nagy író eredeti szövegeit is. Különleges alkalom, hogy a koncert előtt most kapunk egy kis segítséget ehhez Nádasdy Ádám nyelvész és műfordítótól. A beavató előadás persze nem csak W.H. személyéről, de leginkább – és milyen meglepő – Shakespeare szövegeiről szól. Azon kívül és belül a reneszánszról, a fordításról és a fordíthatatlanságról, a szójátékokról és a halhatatlanságról. Hiszen ezeken a szexualitással is átszőtt szövegeken a WH koncerteken tapasztaltak szerint sem fogott az idő.
Nádasdy Ádám előzetese a 2023. január 6-i Shakespeare-szonettkoncerthez: „A koncert előtt rövid bevezetőt tartok arról, hogy mit is fogunk hallani: mit jelent a reneszánsz kordivat, és hogyan illik a mai zenéhez. Aztán fejtegetem, hogy mik is ezek a Shakespeare-szonettek. Sokan úgy olvassák őket, mint szerelmes verseket, de ez nem nyilvánvaló (és ebből a szempontból mellékes, hogy fiúhoz vagy lányhoz írta őket). Valami kesernyésen józan intellektuális játék van bennük. Egyébként több Shakespeare-darabban vannak szonettek (híres például a Rómeó és Júlia-beli), de más versek, dalok is bőven előfordulnak a darabjaiban. Az egyik dalt, a Vízkereszt záródalát rekonstruált előadásban is fogják hallani, csembaló és blockflöte hangján. A fordítók számára (nem csak magyarra, minden nyelvre!) máig tartó izgalmas kihívást jelent Shakespeare szonettjeinek átültetése: Szabó Lőrinc, Justus Pál, Szabó T. Anna talán a legjelentősebbek. A szonetteket eredeti angol szöveggel adjuk elő; ne csodálkozzanak, nehezen érthetők.”