A világszerte ismert Kossuth-, Liszt- és Unesco-díjas előadóművész, Sebestyén Márta öt évtizede képviseli a magyar népzenei hagyományokat, amelyek iránti elkötelezettsége nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is ismertté tette őt. A hagyományos népzenei elemeket sajátos, különleges hangzású előadásmódjával szólaltatja meg, ezzel is hozzájárulva a magyar zenei kultúra nemzetközi elismertségéhez. A Bartók Béla és Kodály Zoltán által teremtett zenei örökség, fontos alapot képez munkásságában. A két zeneszerző szemlélete, amelyek a népzene gyűjtésére és autentikus bemutatására építenek, meghatározó hatással vannak előadásaira. Ő nemcsak a népzenei hagyományokat őrizte meg, hanem e hagyományok új formákban való színpadi megjelenítésével egyedi stílust teremtett.„Fúvom az énekem...” című koncertjén gazdag és sokrétű zenei anyagot mutat be, egyaránt merítve világi és egyházi dallamokból. Az előadásban egyaránt jelen vannak a szájhagyományból és írott forrásokból származó dalok, mindkettő tükrözve a magyar zenei örökséget.A koncert egy időutazás, amelyben az előadók elkalauzolják a közönséget a kódexek világából a 20. század lírájáig.Ebben az időutazásban Sebestyén Márta segítségére lesz többek között, a régizene nagyasszonya, a Liszt-díjas Andrejszki Judit, továbbá a népzene jeles képviselői is: Havasréti Pál nagybőgőn, Gombai Tamás hegedűn, ifj. Szerényi Béla tekerőlanton, valamint Szabó Dániel cimbalmon.A koncert felvétele 2025. április 27. (vasárnap) a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/Jx0ynalk1rY' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Sebestyén Márta: “Fúvom az énekem…”

magyar

A ház indulása óta futó Dalszerzők köre eseményeinken a színpadon egymás mellett ritkán, vagy soha nem látható dalszerző-előadók zenélnek, akár közösen is, és közben mesélnek is a munkájukról, munkásságukról, a dalszerzés minden árnyalatáról. Mindig izgalmas, titkos világokba betekintést engedő beszélgetések alakulnak ki népszerű dalszerző-előadók között, és a sok zenélés közben akár új dalokat is hallhatunk tőlük esetenként.Ezúttal Bérczesi Róbert a hiperkarma frontembere, és Müller Péter Sziámi a magyar újhullám egyik meghatározó alakja, az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi és az AndFriends frontembere a két vendég, Csepelyi Adrienn kulturális-újságíró a beszélgetőtárs-moderátor. Miközben amúgy közös lemezeket is jegyző hőseink műhelytitkokat osztanak meg, a nézők kicsit betekinthetnek a színfalak mögé. Eltérő módszerek alapján láthatjuk, hogyan lesz dallamtöredékből, szövegrészletből egész, mitől működik egy ötlet, mi lobbantja fel az ihlet szikráját. Spontán reakciók, improvizatív helyzetek, váratlan felismerések és örömteli megismerések egyszeri estéje ez – hiba lenne kihagyni!<pBérczesi Róbert Bérczesi Róbert gitáros-énekes immáron több mint harminc éve foglalkozik dalszerzéssel. A HIPERKARMA frontembere regénybe illően kalandos pályafutása során sokakra volt, van és még lesz is óriási hatással. Az a senki máséval össze nem téveszthető zene- és szövegvilág, ami Robi sajátja, tökéletesen tükrözi az élethez való teljesen egyedi hozzáállását és gondolkodásmódját. Hogyha érdekel egy különös, mégis élhető és szerethető látásmód és szereted a kellemes melódiákat is, akkor mindenképpen nézd meg Robit ezen az esten!<pMüller Péter Sziámi Müller Péter Sziámi hároméves kora óta ír verseket és dalszövegeket – „tehát költőnek és dalszövegírónak mondom magam.” Korán a zene bűvkörébe került, aztán a Színművészeti Egyetemen film- és televízió rendező szakon végezett, majd tanulmányai vége felé, 1980-ban tért vissza a zenéléshez, előbb az URH, majd a Kontroll Csoport, aztán a Sziámi tagjaként volt a nyolcvanas évek egyik kulcsszereplője, utóbbi zenekarral a kilencvenes éveket is végigzenélte, miközben a Sziget fesztivál egyik alapítójaként is tevékenykedett. 2009 után AndFriends néven szervezett zenekart és nagyon sok más tevékenysége mellett – például Bérczesi Róberttel közös dalok, albumok – ezzel a formációval koncertezik és ad ki lemezeket azóta is.<pA koncert felvétele 2025. április 17. (csütörtök) a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/OsN71YxjbT4' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Bérczesi Róbert, Müller Péter Sziámi – Dalszerzők köre #6 (Moderátor: Csepelyi Adrienn / Dalszerzők köre)

A Vad Fruttik 2025 tavaszi országos, speciális áthangszereléseket bemutató Mély Turné című koncertsorozatát a Zene Házában zárja egy tripla koncerttel, amelyek közül a pénteki első napon két ülős, szombaton pedig egy állós eseményre kerül sor.A színház, mozi és hangversenytermekben közös, hogy várakozással ülünk a székünkbe. Azt érezzük, itt valami abszolút pozitív dolog fog velünk történni, hiszen ezek a helyszínek magukban hordoznak egy korszakot, esztétikusak, az akusztikájuk természetes, sőt intim, bensőséges. A hallgatónak közeli, realisztikus élményt adnak. Az áthangszerelt dalokban pedig ott a kapcsolódási lehetőség, mivel olyan részletek és finomságok kerülnek előtérbe, amelyek bemutatására hagyományos koncerten nincs lehetőségünk. Közelebb kerül a hallgató ahhoz a bizonyos első akkordmenethez, az első dallamhoz, ami az általa már jól ismert zeneszámot táplálja. Visszatérünk az inspirációkhoz, a legmélyebb gyökerekhez. A művek belső lényege bontakozik ki, kinyílnak, kiszélesednek: szabaddá válnak.A koncert felvétele 2025. május 2. (péntek a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/wQ4kJyXsamU' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Vad Fruttik: Mély Turné Záró koncert

Karácsonyi, ünnepi koncert ad rengeteg extrával, könyvbemutatóval, filmvetítéssel, kiállítással, közönségtalálkozóval az idén húszéves Anna and the Barbies a Magyar Zene Házában. Akusztikus hangulatok, meghittség, egész estés program.Az Anna and the Barbies zenekar december 13-án pénteken, ezen a különös napon, különös koncerttel, eseménysorral zárja huszadik születésnapi évét és a 2024-es évet a Magyar Zene Házában. Pásztor Anna szavaival a következő várható: „ezt az évet szeretnénk becsomagolni a Zene Házában egy meseszerű, varázslatos estével. Mindig vannak karácsonyi koncertjeink, amikre a próbateremből, vagy otthonról szoktunk bejelentkezni, és úgy gondoltuk, hogy idén ezt ebből a csodálatos manólakból tesszük meg, a kivilágított fákkal, a gyönyörű architektúrával, ami a Zene Háza. Szeretnénk igazi ünnepet, ahová az emberek a legszebb ruháikat vehetik fel, szégyen nélkül a nagymama fukszait, a kicsi, vagy nagyobb kalapot, a hálót a szemek elé, a kis ridikült, a kissé dohos szmokingot. Ez most egy olyan forralt borozós, remélhetőleg havas hátteres akusztikus koncert lesz, amikor a régi idők ünneplését ölthetjük magunkra, ebben a turbulens 21. században. Szeretnénk egy meseszerű, gyönyörű, lelassult karácsonyi eseményre meghívni az embereket, ahol a koncert mellett még mindenféle meglepetésekben is gondolkozunk..”Az egész éves jubileumi ünneplés megkoronázása lesz ez az este.

Anna and the Barbies – karácsonyi koncert

Falusi Mariann új, önálló esttel lép fel a Zene Házában, amelynek Törvénytisztelő tolvajok a címe, és a klasszikus zenéből merítő popdalokat veszi sorra sokszínű zenekarával. Ahogy mondani szokás: nincs könnyű és komoly, csak jó és rossz zene.„Olyan dalok szólalnak meg az este során, amelyek tetten érhetően a komolyzenéből merítettek ihletet, akár konkrét módon a klasszikus zenéből nyúlták a popdalt. Az egész világon számos ilyen dal akad, akarva, vagy akaratlanul. Ez egy nagyon jó játék, felidézni, megkeresni ezeket a műveket” – mondja az estéről Falusi Mariann. A koncert társszerkesztője, Fáy Miklós pedig így járja körbe a koncepciót:Motoszkál a dallam a szerző fejében, vagy lehet, hogy nem is motoszkál, épp ez a baj, valamit írni kellene, lehetőleg egy nagy slágert, amire ezrek és milliók sírják tele a párnájukat. És nem jön a megoldás, és hiába a telefonos segítség. De ott van az a mérhetetlen dallamkincs, a sok szép zene, amit a komponisták évszázadok alatt felhalmoztak. Abból lehet meríteni.Mielőtt valaki tolvajt kiáltana: nem tilos. Változnak a szabályok, de a szerző halála után néhány évtizeddel a művek köztulajdonba mennek át, egy szépen és jó szöveggel megírt sláger éppenséggel kincsmentés is lehet, írt egy 18 századi komponista egy gyönyörű dallamot, és annak a 21. században is lehet örülni. És azt sem szabad hinni, hogy a folyamat feltétlenül egyirányú, Bach is, Beethoven is, de később Stravinsky vagy Richard Strauss is azt hitte, hogy egy dallam már mindenkié, aztán jöttek a boldog és büszke szerzők, és kérték a részüket az alkotásért járó jogdíjakból. Minket azért inkább a másik irányú kincsmentés és kölcsönzés érdekel. Azt szeretnénk megmutatni, hogyan szivárognak vissza az elfelejtett dallamok a hétköznapjainkba, hogyan lesz Csajkovszkij country-dal, mi köze van Rachmaninovnak Bridget Joneshoz, Tárregának a telefoncsengéshez. Ahogy mondani szokás: nincs könnyű és komoly, csak jó és rossz zene van. De leginkább jó.A koncert felvétele 2024. december 21. (szombat) a Magyar Zene Háza Koncerttermében készült. <iframe width='560' height='315' src='https://www.youtube.com/embed/JxpAqLktmrI' title='YouTube video player' frameborder='0' allow='accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture' allowfullscreen></iframe>

Falusi Mariann – Törvénytisztelő tolvajok

A Lev Tolsztoj karakteréről elnevezett Platon Karataev 2016-ban alakult Budapesten, hamar a hazai gitárzenei színtér egyik legjobb, legnépszerűbb formációja lett a kvartett. Már For Her című folkos, folkrockos 2017-es első lemeze feltette a zenekart a nemzetközi térképre is, dalaikat azóta is több milliószor streamelték a világ minden tájáról. Az együttes második, Atoms (2020) című lemezével ellépett az addigi akusztikus iránytól egy hangosabb, grandiózusabb hangzás felé. Az album a legbelsőbb énünk kereséséről és minden megkérdőjelezéséről szól, a dalokban hol önmagunk felé zuhanunk, hol éppen attól távolodunk. Ezen a spirálon kering tovább az együttes 2022 elején megjelent, Partért kiáltó című harmadik albuma, amely a víz, a hegy és az erdő szemével néz az emberre, és tovább bolyong a létezés magja körül. A Partért kiáltó az Artisjus összesítése szerint a kritikusok egyik kedvenc lemeze volt, emellett Fonogram-díjjal is jutalmazta a szakma. A zenekar következő, Napkötöző című nagylemeze nemsokára érkezik, a Zene Házában a tavasz folyamán egy egészen különleges, a Hangdóm terére, vásznára és hangrendszerére álmodott klipfűzér vezette fel a kiadványt. Ezen a koncerten is az új dalok szerepelnek majd a fókuszban, vendégként pedig Hegedűs Józsi és a Vadvirág Együttes működik közre.

Platon Karataev - vendég: Hegedűs Józsi és a Vadvirág Együttes

Egyedülálló improvizációs készség, kimeríthetetlen játékkedv, vitathatatlan szakmai háttér, Bach és egymás iránt szeretet és tisztelet – ez köti össze Fassang Lászlót és Tálas Áront, akik arra vállalkoznak, hogy közös koncertjükön újragombolják Bachot, azaz megfessék saját Bach-portréjukat. A mainstream régizenei gyakorlattal ellentétben a Bach által használt csembaló, klavikord és orgona helyett a főszerepet ezúttal a Hammond orgona, a zongora, a Fender Rhodes és különböző elektronikus billentyűs hangszerek játsszák. A két előadó a legkülönbözőbb Bach-művekből válogat a szóló daraboktól a zenekari versenyművekig. A kotta azonban csak kiindulási alapként szolgál, a Fassang-Tálas duó szabad teret enged a kreatív zenei megoldásoknak és az improvizációnak. Folyamatosan változó, a pillanatban születő játékukba avatják be a közönséget: billentyűkön játszva mesélik el, mi mindent találnak izgalmasnak, magával ragadónak Bach zenéjében. Építőkockákra szedik szét a műveket, hogy aztán új szabályok szerint, új megvilágításban alkothassák újra őket. Nem törekszenek tökéletességre, de annál inkább céljuk, hogy olyan erős zenei pillanatokat teremtsenek, amivel hatással vannak mindazokra, akik hallgatóként elmerülnek velük a szabad, kreatív játékban.A koncert felvétele 2025. március 29. (szombat) a Magyar Zene Háza Koncertteremben készült.

Bach újragombolva – Fassang László és Tálas Áron koncertje

Ezen az estén két nagyon hasonló energiájú, napjainkban is aktív falusi cigányzenekar lép színpadra. Az egyik az erdélyi Vízmelléken található Szászcsávásról való, a másik a Szlovákia szívében elhelyezkedő Feketebalog zenekara – előbbi a Szászcsávási zenekar, utóbbi a Šukovci. További közös pont bennük, hogy a dinasztiális alapon szerveződő, apáról-fiúra öröklődő tudás jellemzi őket. Minkét formáció híres a kárpát-medencei revival-színtéren, de a világ színpadait is meghódították, a Szászcsávás Band egyik legismertebb lemeze egyenesen egy chicagói koncert felvétele. Garantáltan felrobbantják a színpadot, ellenállhatatlan, átütő színpadi jelenléttel adják elő tájegységük repertoárját – a Tájak és zenéik programsorozatunk keretében. A Koncertterem elrendezése féli ülős-állós lesz, így kiemelten várjuk a táncolni vágyókat, és itt úgyis táncra akar majd perdülni mindenki!Szászcsávási ZenekarA Szászcsávási Zenekar azon kevés erdélyi vonós cigányzenekarok közé tartozik, akik a mai napig megőrizték a szüleiktől, nagyszüleiktől hagyományosan örökölt és megtanult népzenei repertoárt és játékmódot. Bár szűkebb hazájukban, a Kis-Küküllő mentén már kevés igény mutatkozik a tradicionális népzenére, a táncházmozgalom hazai és külföldi rendezvényein, folklórfesztiválokon, nyári néptánctáborokban és táncházakban gyakran meghívott és ünnepelt vendégek. Játékuk dinamizmusa, virtuozitása és kötetlen előadásmódja mindenkit lenyűgöz, aki csak meghallja őket. Szászcsávás egy kis magyar falu Erdély szívében, Maros megyében. A huszadik század elején cigányzenészeket telepítettek ebbe a viszonylag gazdag faluba, ami egyébként a többszólamú egyházi énekért is híres. Szászcsáváson több zenekar működött, de a Jámbor István “Dumnezeu”, id. Csányi Sándor “Cilika”, Mezei Ferenc “Csángáló”, Mezei Matyi formáció vált igazán híressé. A régi zenekar prímásai közül már csak Csányi Sándor muzsikál. Ő a zenekarunk vezéralakja. Egyik fia ifj. Mezei Sándor a második prímás, kisebbik fia Mezei Alin az állandó brácsás. Csányi Sándor unokái is egyre jobban zenélnek. Gyakran Alin fiát viszik magukkal bőgőzni.ŠukovciFeketebalog a mai Szlovákia mértani középpontjában, a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásának területén található. Feketebalog kialakulása a 17. század elejére datálható és a bányászati tevékenység fejlődésével, illetve az ezt kiszolgáló fakitermeléssel függ össze. A feketebalogi szlovákok hagyományos kultúrája a Felső-Garam mente jellegzetes, a környezettől jól elkülöníthető egységet alkot. Ez az egység a népviselet, a népi építészet, de a folklór gazdag örökségében, így a zenei-és tánchagyomány területén is megmutatkozik. A falu cigányzenészei ebből a sokrétű hagyomány-anyagból kívánnak ízelítőt adni, elsősorban a hangszeres népzene jellegzetes, feketebalogi dallamainak bemutatásán keresztül. A zenekar neve – „Šukovci” – a koncert zenészeinek (illetve azok többségének) édesapja, Július Bartoš „Šuko” (1933-2006) ragadványnevéből keletkezett.

Felvételről sugárzott

Időpont