Történetek az őssejtgyógyászat rögös útjáról - áttörések és baklövések, úttörők és sarlatánok, csodavárás, misztikum, médiafelhajtás... Hol tart most és merre halad az őssejtkutatás? A regeneratív orvoslás hajnalát több évtizede várjuk, és egyre csak azt halljuk, hogy az őssejtek minden elképzelhető betegséget meg fognak gyógyítani, de beteljesülhetnek-e a reményeink? Ennek a lebilincselő könyvnek a két szerzője hihetetlenül érdekes kalandra viszi az olvasóját, az őssejtkutatás történetét ismerteti meg, miközben bemutatja a tudományág hőseit és gonosztevőit. Nagy Andrást, a Kanadában élő világhírű őssejtkutatót kérdezem a könyvről.

Min múlik, hogy milyen egy kamasz? Miként és hogyan befolyásolja őket a környezetük: a kortársaik és a felnőttek, a társadalmi trendek, a divatirányzatok, az influencerek? Lehet-e őket motiválni, és ha igen, hogyan? Balatoni József, azaz Jocó bácsi rengeteg kamaszt tanított, a mai napig tart kamasztréningeket, ismeri tehát ezeket a furcsa lényeket. Tudja, hogy a látszat ellenére mennyire kell nekik a figyelem, a közösség szimpátiája, mennyire elmagányosodottak az alfa és a Z generáció tagjai, hogyan tépázta meg legszenzitívebb éveiket a Covid. A Kamaszkór egy sokszínű használati útmutató kamaszokhoz, amely éppolyan sokféleképp világítja meg a kamaszok viselkedését, mint amilyen sokfélék ők maguk. A könyv számos témáját megbeszéljük ebben a podcastban, „a kamaszgyerekem a legjobb barátom” helyzet visszásságaitól, a tanárokkal szembeni elvárásokon át, Jocó álláspontjáig a mai kamaszok munkamoráljával és vállalkozókedvével kapcsolatban.

„Egy imádnivaló bajkeverő története, avagy így neveld a lagottódat” A Dolce Vito című könyvben remek humorral megírt, valós történeteket olvashatunk egy kutyáról, akire nagyon figyelnek, akit nagyon szeretnek, és mégis mindig történik vele valami. Leginkább olyasmi, ami miatt az állatorvoshoz kell menni: lenyeli a kavicsokat, vagy csak felugrik, de leérkezve eltöri a lábát, máskor meg egy toklász okoz majdnem végzetes galibát… Somogyi Dia – akit televíziós műsorvezetőként ismerünk – egy letehetetlen, sírós-nevetős kötetet ad az olvasónak, amely nagyon különbözik a megszokott kutyás könyvektől. Bár van benne számos hasznos tanács arról, hogyan célszerű nevelni, szoktatni a kutyát a családban, ez a szöveg mégis inkább arról szól, miként fedez fel önmagában egészen új képességeket és lehetőségeket egy nő, aki egyébként már úgy érezte, hogy családanyaként és munkájában kiteljesedett, túl nagy meglepetés nem érheti. Ezért szól a Dolce Vito kutyátlanoknak épp annyira, mint kutyásoknak.

Erzsébet királyné lovak iránt szenvedélye ismert volt, de mindaz, amit a falkavadászatok, a külföldi utazások, szabadon lovaglás lehetősége jelentettek neki, arról ilyen mélységben még nem olvashattunk. Martin Haller könyvére Rátki Emőke talált rá, ő fordította le, és szívesen mesél ebben az interjúban a könyvben megírt történetekről, Sisi egészen új arcáról, olimpikonhoz illő teljesítményéről. A lovassport szerelmesei és Erzsébet királyné rajongói számára is nagyszerű élmény ez a korabeli képekkel gazdagon illusztrált kötet.

Itt egy rövid részlet a fülszövegből:
Egy vasárnapi gyermek vagyok, kapcsolatban állok a másvilággal, szerencsét és szerencsétlenséget egyaránt tudok hozni... Az egész világot be akarom utazni, Ahasvérus legyen otthonülő hozzám képest. Át akarom szelni hajóval a tengereket, mint egy női Bolygó Hollandi - amíg majd egyszer elsüllyedek és eltűnök.

A Sisi irodalom könyvtárakat tölt meg, filmek tucatjaiban dolgozták fel rendkívüli életútját gyermekkorától a bécsi udvari életen át genfi tragikus haláláig. Foglalkoztak többek között a ruhatárával, kutatták titkos szépségreceptjeit, valamint verseit és sportos életmódját. A magyarokhoz fűződő szoros viszonya is több könyv és publikáció tárgya volt. Kifejezetten a lovaglóművészetét azonban idáig még senki nem tanulmányozta behatóan. Martin Haller osztrák újságíró, szakíró és hippológus, aki az Osztrák-Magyar Monarchia lovaséletét feldolgozó számos munkájáról ismert, pótolta ezt a hiányt.

Elgondolkodtató, motiváló, kedves és igazán szép kötet Az ifjú Bűvész és a bölcs Nyúl. Egy lelkes kisfiú és egy tapasztalt nyúl (a kalapból természetesen) beszélgetnek Hajnóczy Soma kétszeres bűvészvilágbajnok új kötetében. Szeretetről, barátságról, sikerről, kudarcról, kitartásról, őszinteségről, hazugságról, boldogságról, bűvészetről kérdez a fiú, és a könyvet olvasva a felnőttek számos témára rácsodálkozhatnak, a gyereknek pedig sok új megközelítéseket kapnak. A Könyvben utazom vendége tehát Hajnóczy Soma, aki elmondja, mi minden járt a fejében, amíg a kötet megszületett és melyek számára a legfontosabb felvetések.

Évek óta a legnépszerűbb külföldi írók közé tartozik itthon az örmény Narine Abgarjan. Csodálatos emberi történetei, mesélő tehetsége, az, ahogyan az ősi örmény hagyományok meghatározzák minden nemzedék életét - egészen különleges élményt adnak a regényeiben. Nemrég megjelent A szín hallgatása című könyvében számos érdekes, képeslapszerű úti beszámolót találunk. A szerző körbe utazta a világot és mindenhonnan hoz, mutat egy kis emléket, az összes érzékszervre hatóan megidézve az adott kultúrát, és számos személyes dolgot elárulva önmagáról. A kötet elején pedig a két varázslatos hangulatú kisregényt olvashatunk: hősei Berd lakói, például egy Levon nevű fiú, aki minden színhez számokat, egyedi hangokat, érzelmeket társít, és kiderül, hogy ezzel képes kommunikálni súlyos autizmussal élő bátyjával. És hősei a történetek asszonyok, gyerekesek és gyerektelen, és olyanok, akik a szívükhöz legközelebb álló apró tárgyakat használják amulettként, hogy azok teljesítsék legszentebb és legtitkosabb vágyaikat. Goretity József műfordítóval beszélgetünk ebben a podcastban a könyv izgalmas részeiről.

Ha kellett, elfogadták, hogy csak függöny mögé rejtve vehetnek részt az egyetemi előadásokon, hogy kigúnyolják őket a férfiak, hogy álruhába kell bújniuk, hogy megállás nélkül gyereket várnak, mégsem tévesztették szem elől a céljukat. Nem mindig jártak sikerrel, de soha nem adták fel. Lánynak születtek, de meg sem fordult a fejükben, hogy emiatt be kellene érniük a fiúkénál szűkebbre szabott lehetőségekkel. Tanítottak, írtak, festettek, muzsikáltak, gyógyítottak, dolgoztak. Valóban a saját útjukon jártak, rendíthetetlenül és bocsánatkérés nélkül. A Saját utakon című könyvben tizenöt izgalmas női portré olvasható, akik az 1500-as és az 1800-as évek között éltek. Közülük néhányat kiemelve beszélgetünk a podcastban Mörk Leonórával.

Számtalan felfedezéssel kecsegtető bolyongásra hívja olvasóját az Egy 20. századi Odüsszeia – Márai Sándor élete című könyv. A szerző, Mészáros Tibor évtizedek kutatómunkájával összegyűjtött adatokra építve, Márai levelezése és naplói mentén sorra veszi a teljes életút eseményeit, sorsfordulatait; bemutatja és elemzi az író műveit, feltárja a személyéhez kapcsolódó vitákat, árulkodó anekdotákat. Márai rajongói új szempontokat kapnak kedvenc regényeikhez és egészen közelről láthatják ezt a távolságtartónak, megközelíthetetlennek tartott írót. Rendkívüli kaland ez a majdnem ezer oldalas kötet, az interjúban pedig néhány izgalmas, talán kevéssé ismert témáról beszélgetünk Mészáros Tiborral. Például arról, volt-e szabadkőműves páholy tagja Márai, vagy arról, hogy utazásai során hol érezhette legjobban magát az író?

Két regény, két nagy kaland azoknak, akik szívesen fedezik fel a világ kevéssé ismert helyeit úgy, hogy olvasnak róluk. Borneón játszódik a szerzőpáros egyik regénye. A kultúrák találkozása izgalmas központi kérdése ennek a könyvnek, amely két idősíkon fut, ma és 170 évvel korábban. Egy fiatal lány DNS-teszt révén tudja meg, hogy a világban hol keresheti a vér szerinti szüleit, s amíg kutat, az olvasó előtt feltárul Borneó rendkívül izgalmas történelme is.

A másik regény, az Andalúz örökség, csak 1956-ig nyúlik vissza. A forradalom napjaiban egy orvos külföldre menekíti a családját, Spanyolországba, pontosabban Franco katonai bázisára, az afrikai Ceutára költöznek. A regény napjainkban játszódó részében pedig egy fiatal nő az édesanyja rejtélyes eltűnése miatt kezd nyomozni. Sevillába, majd Cádizba megy, ahol döbbenten veszi tudomásul, hogy egyáltalán semmit nem tudott eddig a saját családja történetéről.

„Mind ugyanazt akarják. A megcsalt, a hűtlen, a gyermekre vágyó, a szerető. Legfőbb vágyuk, hogy megszerezzék az irányítást saját életük felett… Az embereket állítólag a szenvedésnyomás kergeti a terápiába. Én viszont úgy látom, szenvedni egyedül is remekül lehet. Ám ahhoz hatalmas bátorság kell, hogy valaki belevágjon az önismereti munkába. A bátorság az, ami megkülönbözteti a magányosan, de rutinosan szenvedőt a változtatni akaró szenvedőtől. A bungee jumping kismiska ahhoz képest, amikor az ember belekezd ebbe...” – Szigeti Ildikó könyvének fontos sorai ezek. Irányba is állítják az olvasót, hogyan fogadják azokat a szituációkat, amelyekről a Pszichosztriptíz szól. Meddőségi mítoszok, szeretői viszonyok, bántalmazott alfahímek, manipuláció a párkapcsolatban, ártó őszinteség, Ratkó-unokák... Szigeti Ildikó, aki pszichológus és újságíró, négy rendkívül komplex és érdekes történetbe ágyazva ír tabukról, és sztereotípiákról, amelyek egészen új megvilágításba kerülnek a könyvében.

Hogyan lett a vállfaárus Gyuszi bácsiból film alapanyag? Miként vált filmrendezővé a kollégáit szívesen instruáló színész? Melyek Koltai Róbert legszemélyesebb történetei, legsikeresebb filmjei? Mit mesélnek a közös munkáról az egykori alkotótársak?

A könyvben és ebben az interjúban sosem hallott történetek is szóba kerülnek, Gaál Ildikó a szubjektív monográfia szerzője és Koltai Róbert színész, rendező a Könyvben utazom vendége.

Ha emlékszik az Albatrosz Könyvek sorozatra, akkor ez a krimi Önnek szól! Mattyasovszky Jenő, Gyürk Sarolta és mások neve is feltűnik ebben a regényben, sőt Cserháti Éva író kedvet is csinál ahhoz, hogy újra beleolvassunk ezekbe a könyvekbe. Az Albatrosz-rejtély az írói ambíciókról szól, és arról, hogy a nyolcvanas években volt-e esélye a gépírónői szerepből kitörni egy nőnek, akinek a krimijeit valaki más, egy férfi mondta magáénak. Szerelemféltés vagy birtoklási vágy, zsarolás és megfékezhetetlen indulatok, disszidálás és honvágy – Cserháti Éva könyvének egy része forgatókönyvként íródott, a podcastból kiderül, hogy miért.

Tanár, író, influenszer… A tetovált történelemtanárként lett ismert, aztán szókimondó stílusa, lelkesedése, kreativitása és a pedagógus szakma melletti kiállása miatt lett mindenki Jocó bácsija, egy évvel ezelőtt pedig nagy port vert fel, hogy – tíz év után – felmondott a gimnáziumban, ahol tanított. Szemünk előtt járt be elképesztően érdekes utat Balatoni József, aki egyébként ma is tanít, jelen van a social media különböző platformjain, közben pedig számos projektet visz. Őszintén beszél itt a podcastban élete kudarcairól, veszteségeiről, megdolgozott traumákról, közösségi életről, szerelemről, beilleszkedési nehézségekről, függőségről, önismeretről, önértékelésről, és arról, hogy tapasztalatait miként építette be pedagógiai módszereibe. Erről szól ugyanis a könyve, és az élete számos más területéről, a kutya-ember barátságról, a külföldi töltődésről, vagy napjaink kihívásairól.

A restaurátor Ella és orvos férje 1944 tavaszán, a svájci határ mellett fekvő Singenbe költöznek. Lukas a kórházi munkát választotta a frontvonal helyett. Ellát kétségek gyötrik a helyzetükkel kapcsolatban, a háború és a diktatúra éveiben elveszítette munkáját, családját, barátait. Villájuk teraszáról kilátás nyílik a Hohentwiel várának romjaira. Ellát nagyon vonzza ez a hely, ám olyan kalandba keveredik miatta, amely az egész életét megváltoztatja... Németországba, a Bodeni-tó mellé viszi olvasóit Bagó Tünde regénye, és miközben egy izgalmas történetet mesél el - két idősíkon - aközben számos morális kérdést is feszeget. Ezekről beszélgetünk a podcastban.

Az apa hiányáról, a magányosságról, a szeretetéhségről szól a Falaink című regény. A könyvben egy egyedülálló anya és a külvilág által problémásnak ítélt kisfia viszonyára látunk rá, hol az egyik hol a másik „hangját”, belső monológját halljuk - ebből is adódik az a különös feszültség, ami nem ereszti az olvasót. A szöveg ugyanakkor szembesít minket azzal, mennyire másként érzékeljük a valóságot, s hogy miféle zavart okozhat ez a kommunikációban, és sérüléseket a kapcsolatainkban. Légrádi Gergely íróval beszélgetünk a podcastban.

Kamaszoknak írt regényt Réz András, Lukrécia papucsai címmel, de a felnőttek számára is igazán szórakoztató ez a történet ez. Sőt a felnőtt olvasó számára különösen izgalmas lehet Réz András világát, véleményét felfedezni benne. Miközben egy igazán fordulatos sztorit kapunk, gyerekekkel, akiknek helyén van az eszük és a szívük, és fekete mágiával, amely időnként visszafelé „sül el”, szó esik benne a tanárok helyzetéről, a felnőttek tehetetlenségéről, az online tér veszélyeiről, de arról is, mennyi szépség, szín, és felfedezni való értékes dolog vesz körül minket. A regény úgy kezdődik, hogy hét gyerek nyara nagyon rosszul indul, mert a tanáruk, Plutónium megbuktatta őket természettudományból. Később azonban kiderül, nem ez a legnagyobb gondjuk, hanem az, hogy gonosz varázslatoktól kell megmenteniük az embereket. Szerencsére találkoznak a titokzatos Lukréciával. Fantázia és valóság, vicces nyelvi lelemények, a jó és a rossz kicsit új megvilágításban – erről beszélgetünk Réz Andrással.

Megdöbbentő, talán riasztó szembesülni azzal, hogyan is élünk, de nagyon fontos tudatában lennünk, hogy miként hat érzelmeinkre - és gyerekeink érzelmeire - a közösségi média, hogyan befolyásolja életünket a Mesterséges Intelligencia, vagy a számos okos eszköz. Rendkívül érdekes könyvet írt Tari Annamária pszichológus. Lényegében ezt a néhány mondatot bontjuk ki ebben a podcastban: „Az Alfa generáció életében az applikációk veszélyei, a Z generáció boldogtalansága, valamint a felnőtt párkapcsolatokban (is) tanúsított türelmetlenség és narcisztikus vonások túlzó megjelenése olyan jelenség, amit sok esetben az online térben átélt érzelmek mozgatnak…”

Huszonkét év börtönre ítélték Visky András református lelkész édesapját az 1956-os forradalom után. Édesanyját pedig a hét gyermekükkel együtt kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe. A Kitelepítés olvasója a romániai munkatábor hétköznapjait, a foglyok különös történeteit ismeri meg - a legkisebb gyermek nézőpontjából. A regény középpontjában az anya áll, a gyermekei életéért küzdő fiatal osztrák nő, aki ilyen embertelen körülmények között is képes otthont teremteni, naponta felolvas a családi Bibliából, az egyetlen könyvből, ami szerencsés véletlen folytán náluk maradt… Visky Andrással közvetlenül a könyv megjelenése után készült ez a beszélgetés.

„… már az előző kimondott mondatnál szaporábban veszi a levegőt, megváltozik a szövegmondásának a ritmusa, nyilván megpróbálja húzni az időt, hátha közben csoda történik, ijedt lesz a tekintete, máshova néz, mint kellene, összezavarodhat a mozgása, leül akkor, amikor felállni szokott, pótcselekedhet kétségbeesésében… ezer áruló jelet kaphatsz arról, hogy sötét felhők gyülekeznek. Nyúljon meg a nyakad, és kezdj el figyelni” Lovass Ágnes Súgókönyve számos titkot elárul a szakmájáról, amely valljuk be, a legtöbb színházszerető számára misztikus foglalkozás. Ez a könyv azonban nemcsak arról szól, mi mindent csinál a súgó a próbafolyamat során és az előadásokon, hanem számos érdekes történetet is elmesél nagyszerű színészekről, produkciókról, elképesztő helyzetekről.

A szerelem kortalan, az életünk véges, a bűnöző is ember, és ha az emlékek elvesznek, akkor minden elveszett - a Csütörtöki nyomozóklub sorozat 4. kötete legalább olyan szórakoztató és elgondolkodtató, mint az első kötet. Talán több az érzelem, és talán mélyebb ez a szöveg, de hát ugye jobban is ismerjük és szeretjük a nyomozóklub tagjait: Joyce-ot az egykori ápolónőt, aki most naplót ír (szerencsénkre), Elizabeth-et, az egykori titkosügynököt, Ibrahimot, aki ma is dolgozik pszichiáterként, és Ront, akit politikai aktivistaként nagy tiszteletet vívott ki és sok ellenséget szerzett. Nyolcvanévesek, de egyáltalán nem látszik rajtuk. Most a műkincshamisítókkal akaszkodnak össze. Orosz Anna, Richard Osman regényeinek fordítója mesél erről a legutóbbi részről, ahogyan az előző három 3 regény történetébe is ő avatott be minket itt egy korábbi podcastban.

„Kalandos, romantikus, rejtélyekkel átszőtt történet ez, ahol virágzás és hanyatlás, pompa és nyomor, megszállás és forradalmak, ostromok és hősies helytállás képei villannak fel a tatárjárástól a török hódoltságon át a nyüzsgő világvárosi létig. Közben pedig ármány és viszályok, bűnök és erények, bosszú és megbocsátás, balsors és szerencse, gyűlölet és szerelem kuszálják a szálakat…”

Buda & Pest - egy város zivataros századaiból - A 16 történelmiregény-író által közösen írt igazán fordulatos könyvről két író, Fábián Janka és Kapa Mátyás mesél.

A Duna-szindróma – ez a címe Kemény István fejezetének a Budapest Nagyregényben. Kemény István az egyik legismertebb és legnagyobb hatású magyar író, költő, az ő története a 22. kerületről szól, de kapcsolódik a könyv számos más fejezetéhez is, szereplőkhöz, helyszínekhez, eseményekhez. Az írás központi témája a kimaradás, az elsodródás érzése, amivel nemcsak a története szereplőinek kell együtt élni...

„Megírni egy város regényét, teljes és átfogó történetét nyilvánvalóan lehetetlen feladat: többmilliónyi történet, családi legendák és magánmitológiák alkotják azt a képzeletbeli szövetet, amelyből a Budapest Nagyregény huszonhárom szálat húz ki és mutat meg...” – olvashatjuk a Budapest Nagyregény szerkesztőinek megjegyzését a kötetben, és ez a beszélgetés jól mutatja, egy-egy szál is mennyire fontos lehet mindannyiunk számára, akik itt élünk.

Mágikus motívumokkal átszőtt történetek, szerelemről és az élet bonyolultságáról, szépségéről, kegyetlenségéről… A Szimon, Narine Abgarjan feledhetetlen regénye, öt nőről szól, akinek az életében ugyanaz a férfi játszott meghatározó szerepet. Ő az örmény hegyi városka köztiszteletben álló kőművese, akiről mindenki tudja, hogy hogy javíthatatlanul csapodár. A visszaemlékezésekből kibontakozó kaukázusi nősorsokat jóval több dolog köti össze egymással, mint az esendő, de szeretetre méltó férfi szerelme. A könyvből Fodor Annamária színésznő olvas fel részleteket, a regény egészéről Goretity József műfordító mesél.

„Az apacsok azt hiszik, hogy a külvilág szemeitől elrejtve létezhetnek. Azonban - ahogy évekkel később kiderül - a rendszer belelátott a játékba.” 1963 nyarán egy baráti társaság kiköltözik a Duna partjára, a hétköznapi életük mellett lesz egy másik is: indiánosdit játszanak. Mindegyikük választ magának indián nevet, megállapodnak a játékszabályokban, teljesen megbíznak egymásban. A törzs varázslóját és a törzsfőnököt kihallgatja az államrendőrség, de meg sem fordul az indiánok fejében, hogy bárki a közösségükből besúgóvá válhat. A Székesfehérvári Vörösmarty Színház Apacsok című előadását nagyszerű színészek játsszák: a főszereplő Lábodi Ádám, és láthatjuk például Egri Mártát, Gáspár Sándort, Sághy Tamást is. Az előadás több generáció történetét öleli fel, a látvány és a dramaturgia szempontjából egészen különleges megoldásokat alkalmazva. Ez a podcast a barátságról, a becsületességről, az árulásról, a félelemről és az elhallgatásról szól, Bereményi Gézával és Lábodi Ádámmal beszélgetünk.

„Őszinte és szép, lenyűgöző utazás a szerelem, a fenyegetés és a meglepetések világában” - a Valamit el akartam mondani című kötet a kiindulópontunk ebben a beszélgetésben a Park Kiadó vezetőjével, de Tönkő Vera megismertet minket az író élettörténetével is, ami legalább olyan különleges, mint Alice Munro novellái. Talán senki nem mesél olyan gyönyörűen a nőkről, mint Munro… Az irodalmi Nobel-díjas író számos története felbukkan ebben az interjúban.

Alice Munro figurái minden lehetséges módon felveszik a harcot. Küzdenek a fojtogató erkölcsi normák, az emberek korlátozó elvárásai, a kényszerű viselkedési szabályok és minden lehetséges fásultság és elfojtás ellen.' - Margaret Atwood

Mi mindent árulnak el Agatha Christie regényei az író életéről, érdeklődéséről, csalódásairól, mániáiról, szabadságvágyáról? – ezt is megtudhatjuk Lucy Worsly könyvéből. De azt is, miért kezdett krimit írni, hogyan viselte az egyre növekvő népszerűségét, mi járt a fejében, amikor egyszerűen kivonult az életéből, miként küzdött az amerikai adóhatósággal, hogyan született Mrs. Marple és Poirot, mit gondolt a Krimikirálynő az anyaságról, hogyan viselték az olvasói, amikor orruknál fogva vezette őket az egyik legjobb könyvében, vagy hogy mit tapasztalt például az Orient expresszen.

„Erőss Ada kisírt szemmel lép az oltárhoz, hogy hűségesküt tegyen a nála harminc évvel idősebb lókereskedőnek, akit egyetlen porcikája sem kíván. A nagypolgári család a tönk szélére került, és ha Ada apja nem kapja meg a neki ígért kölcsönt a kérőtől, végleg elszegényednek. Adának azonban minden vágya, hogy orvosnak tanulhasson, és szándékától sem apja zsarnoki szigora, sem a férfiak uralta világ nem képes eltántorítani…” – a fiatal lány tehát szembeszegül apjával, így élete komoly fordulatot vesz. Abbáziába, egy szanatóriumba kell mennie… Huszti Gergely új regénye gyönyörű helyszínen, az 1910-es évek elején játszódik. Arról kérdezem az írót, miért lehet izgalmas az olvasó számára ez a korszak itt Abbáziában, és miért döntött úgy, hogy mindezt egy 19 éves lány szemén keresztül mutatja meg?

Kinek volt útjában az, aki elindul családjával egy születésnapi vitorlázásra az Adriára, de onnan már soha nem tér vissza? Lehetne ez a kérdés, de idővel kiderül, inkább az kellene kérdezni, van olyan a családban, akinek ne lett volna komoly oka eltüntetni őt? Egy kellemes tengeri kiruccanásnak indul, és nagy feszültségű gyilkossági nyomozássá alakul Szlavicsek Judit Viharcsapda című regénye, amely kísértetiesen emlékeztet egy ókori görög drámára, és közben arcunkba tolja mindazt, ami ma körülvesz minket. Azt, ahogyan a közösségi média kiszolgáltatottá tesz minket, az, ahogyan a nagy pénz nagy kockázatot jelent, az, ahogyan semmilyen tett nem maradhat következmények nélkül – legalábbis egy idő után…

Jó-e, ha két könyv egymás mellé kerül egy podcastban? Mindenképpen. Nyáron több idő jut az olvasásra, és a könyvek hőseivel együtt talán a saját emlékeink újraélésére is. Mindkét könyv a 80-as évekbe visz vissza, de nemcsak ezen a ponton találkoznak…

Haász János Apám óriás lesz című könyvében: „rozsdás hidak és futballpályák, matchboxok és gombfocik, balatoni vágyálmok, ismerkedés Edda-koncerten, kisvárosi és budapesti kalandok és a történetek középpontjában egy apa, akit hőssé nagyít a gyermeki emlékezet…”

Berta Ádám Magamat rajzolom középre című regényében: a központi szereplő rajzol és rendezget az íróasztalánál, és lassanként rábírja magát, hogy szembenézzen az emlékeivel. Visszatérünk a gyerekkorába, Szegedre, megismerjük egy válás történetét és azt a számtalan apró – de meghatározó – történetet, amivel felnőttként végre kezdenie kellene valamit...

Sok háborús áldozat túléli a háborút – fizikai értelemben. A túlélők azonban egész életükön át hordozzák a háború lenyomatait. A vajdasági sváb származású Luisa Lang kilencéves volt amikor családjával 1945 januárjában koncentrációs táborba került. Gyerekkora idilli hétköznpajai, és aztán a több mint három éven át tartó embertelen lágerélet, a veszteségek, és a szabadulás története ez a könyv. S egyben az összetartozásé, a minden körülményekhez alkalmazkodni tudó erős nőké, az elhallgatásé, és a szülőföldé is ez a könyv. Tax Ágnes műfordító juttatta el a magyar olvasókhoz ezt a feledhetetlen köete, el beszélgettünk a rednkívül kreatív, szépségre fogékony, érzékeny kislány szemén keresztül megmutatott. Luisa Lang megrendítő emlékirata az etnikai tisztogatást elszenvedett sok tízezer dunai sváb egyik túlélőjének lírai hangú személyes vallomása.”

Űrszekerek vagy Mátrix? Ez a könyv ma mindenkit érint és érdekel. Számos sci-fit olvashat az ember arról, milyen lesz a jövőnk, hogyan hat majd, hogyan avatkozik be a mesterséges intelligencia a hétköznapi életünkbe? Martin Ford viszont a realitásokkal foglalkozik, megmutatja, hol tartunk most, kell-e aggódnunk valóban, hogy elveszi a munkánkat, hogy műalkotásokat hoz létre helyettünk, hogy állandó megfigyelés alatt tart minket, és hogy fenekestől felforgatja az életünket az MI? Egy rövid részlettel indul ez a podcast, a szerző gondolataival, azután Papp Lászlóval a magyar kiadást támogató cég vezetőjével beszélgetünk.

„Nem! – üvöltötte, vonította bennem valami, rögtön és azonnal, és szűkölésem csak hosszú-hosszú évek múltán csitult valami halk, de rögeszmés fájdalommá, mígnem, lassan és rosszindulatúan, akár a lappangó betegség, mind határozottabb körvonalat öltött bennem egy kérdés – hogy sötét szemű kislány lennél-e? orrocskád környékén elszórt szeplők halvány pöttyeivel? vagy konok fiú? vidám és kemény szemed, akár szürkéskék kavics? –, igen, az én életem a te létezésed lehetőségeként szemlélve…”

A gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Kertész Imre a Kaddis a meg nem született gyermekért című művében arra a felismerésre jut, hogy lehetetlen egy olyan világban gyermeket vállalni, ahol át kellett élni a holokauszt borzalmait. Lukács Sándor feledhetetlen alakítását nézve ez a szöveg számos új árnyalatot kap. Az előadás születéséről és legizgalmasabb kérdéseiről beszélgetünk a művésszel.

Az előadás elérhető az eSzínház kínálatában ide kattintva.

Már a mozikban a Kojot négy lelke, egy különleges látványvilágú és üzenetű egész estés animációs film, amelynek megálmodója és rendezője Gauder Áron, animációs rendezője pedig Baumgartner Zsolt – velük beszélgetek. A könyvek között tehát ezúttal egy filmet ajánlok. A történet szerint a fiatal indián őslakosoknak veszélybe kerül az otthonuk, és az ivóvizük, mert egy nagyvállalat olajvezetékek lefektetésére készül az ő földjükön. Már hallják az érkező munkagépek hangját, miközben egy öreg felidézi az indiánok ősi teremtéstörténetét, hiszen az indiánok tisztában vannak vele, hogy az emberiség csak egy apró szelete a világnak, és az embernek meg kell találnia a helyét a teremtmények között. „Mi emberek azt hisszük, hogy különlegesek vagyunk, miközben lassan elpusztítjuk a környezetünket” – ezt üzeni felnőttnek és kamasznak egyaránt ez a film, amelynek a fogatókönyvén Bereményi Géza is dolgozott…

Hírszerzők, kémek, ügynökök - a Fedősztori szerzője, Dezső András újságíró olyan világba viszi az olvasót, ahol a legtöbbször semmi sem az, aminek látszik. Megtörtént, de szigorúan titkos aktákban lapuló és eddig nem publikált magyar kémsztorik rekonstruálásán túl a szerző felfedi mindazokat a módszereket, manipulációkat és játszmákat, amelyekkel a magyar és külföldi titkosszolgálatok dolgoznak. Néhány történetet elmesél itt az interjúban is Dezső András.

Ki ne lenne kíváncsi Pest egykori híres és hírhedt mágnásainak palotájára, vagy mondjuk a Titanic-katasztrófa orvosának rendelőjére, az Arizónára, ahol a görlök a csillárról is lógtak, esetleg Liszt Ferenc vagy Móricz hajdani otthonára. Ebből a beszélgetésből kiderül, miért van például egy meztelen nőalak vagy egy napóra bizonyos épületek homlokzatán, és hogy miért illett utálni az Anker palotát, amikor megépült. Nem történelemkönyvet Kordos Szabolcs, hanem vérbő, gyakran komikus, másszor tragikus privát kalandozást kínál térben és időben. Huszár Dávid gyönyörű fotói teszik tökéletes ajándékká ezt a könyvet, amit ha elolvasunk, többé már nem úgy látjuk Budapestet, mint annak előtte.

Tudunk nevetni magunkon? Különösen olyan szituációkon, amikor csak „a generációnk beszél belőlünk”? Talán csak ritkán, mert fogalmunk sincs, hogy amit mondunk a gyerekeinknek, a fiatal kollégának, vagy épp a szüleinknek, annak több köze van ahhoz, amit mindannyian megéltünk, mint ahhoz, ami a valóban hasznos lenne. A Generációk harca című könyv letisztítja a generációkról az igaztalan sztereotípiákat, és feltárja az értékeiket - egyik felismerésből a másikba esik az olvasó, miközben elég jól szórakozik. A szerző, Steigervald Krisztián évek óta tart előadásokat arról, milyen történelmi, technológiai és kulturális események hatására változtunk meg az utóbbi csaknem száz évben, hogyan alakította mindez a gondolkodásunkat, világlátásunkat, és hogyan érthetnék meg egymást jobban a különböző generációk tagjai… - erről beszélgetünk.

A Halásznegyed Donatella Di Pietrantonio A visszaadott lány című rendkívül szép regényének folytatása. A Visszaadott lányban „egy kislány egy bőrönddel meg egy táskára való cipővel becsenget egy idegen lakásba. Amikor kinyílik az ajtó, húga, Adriana áll előtte kócosan, és résnyire szűkült szemmel fürkészi - még sosem találkoztak. Így kezdődik ez a magával ragadó, szívbe markoló történet: egy kiskamasszal, aki egyik napról a másikra elveszít mindent - a kényelmes otthont, a legjobb barátnőit, a szülők feltétel nélküli szeretetét…” Évekkel később Adriana jelenik meg a testvérénél: „Az éjszaka legsötétebb órájában Adriana, karjában egy kisbabával, a nővére ajtaján dörömböl. Ki elől menekül? Tényleg veszélyben van?” Az új regény Pescara tengerparti halásznegyedébe viszi a narrátort, egy sziklaszilárd törvényekre épülő, mégis befogadó mikrokozmoszba, és itt, hol vendégszerető, hol ellenséges emberek között kell kiderítenie, mi történt a húgával…

Donatella Di Pietrantonio gyönyörű regényeiről Tönkő Verával, a Park kiadó vezetőjével beszélgetünk. Aki beleszeret a regényekbe, a szerzővel is találkozhat a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, az Európa Pontban 2022. október 2-án, 11-kor.

Sosem nézte a Vészhelyzet vagy a Férjem védelmében című sorozatokat? Nem baj, ettől függetlenül még biztosan szívébe zárja a Julianna Margulies amerikai színésznőt! Julianna mindig mosolygó, eleven kislányként kapta a családjában a Napsugárlány becenevet. Nagyon kicsi volt még, amikor elváltak a szülei, így aztán gyermekkorában rengeteget kellett utazgatnia különc anyja és távol lévő apja miatt. Élt Párizsban, Angliában, New Yorkban és New Hampshire-ben is, és mindenhol nagy felfordulás, bizonytalanság vette körül. Már kamaszként tudta, neki kell rendet teremtenie a káoszban és megtalálnia a maga útját a világban. Bonyolult, fájdalmas kapcsolatokkal és megsemmisítő visszautasításokkal is szembe kellett néznie, de végül okos döntéseinek és tehetségének köszönhetően elismert színésznő és boldog családanya vált belőle. Őszinte önéletírása pedig letehetetlen és rendkívül inspiráló az olvasó számára.

William Shakespeare nevét nem írta le regényében Maggie O'Farrell, bár a drámaíró életének tudható momentumaira építette a könyvét.

„Az 1580-as évek Angliájában, a pestisjárvány idején egy ifjú latintanár beleszeret egy különc fiatal lányba. Miután összeházasodnak, Agnes központi szerepet tölt be a londoni színpadon felfelé ívelő karriert befutó fiatal férfi életében. Három gyermekük születik, egyikük Hamnet, aki 1596-ban, tizenegy évesen váratlanul meghal egy hirtelen fellépő láztól. Apja négy évvel később megírja a Hamlet című darabot.” A magyar kiadás szerkesztője Gaborják Ádám, vele beszélgettünk arról, valójában kinek az alakja lett a legfontosabb ebben a regényben?

A rideg valóság összeér a varázslatos emberi képzelettel - szeretet, egymásrautaltság, köti össze generációk óta az örmény hegyi falu lakóit. A fiatalok elmentek, akik maradtak, mind jól ismerik egymást, átvészeltek már éhínséget, földrengést, és a háború sem kerülte el őket. Míg Narine Abgarjan csodálatos novelláiban, Az égből hullott három almában, az örmény tradíciók, hiedelmek is megjelennek, addig az Élni tovább című új kötetben már a holnap számít: életben tartani azokat - törődéssel, elfogadással -, akik a veszteségeik miatt térdre rogytak, akik a falu értelmetlen bombázása után testileg-lelkileg megnyomorodtak. Ez a két kötet mély nyomot hagy az olvasóban, az elsőben a fanyar humor könnyebbé teszi a befogadást, a második kötet szomorúbb, mégis megmelengeti az ember szívét. (Be kell vallanom, Narine Abgarjant olyan érzés olvasni, mintha az ember gyöngyök közé fúrná a kezét.)

A Kanadában élő, idősödő Vilmos nem érti, miért keresi fel őt Petya, középiskolai baráti társaságuk tagja. Mindketten disszidensek, rég találkoztak, de most három nap alatt felelevenítik fiatalkori emlékeiket, a hetvenes éveket, a balhékat, a csajozást, a focit, a Balatont, és szóba kerül egy tragikus baleset is, amely mindkettejükben mély nyomot hagyott. Milyen titok nyomja Petya lelkét, amiről mindenképp beszélni akar, és rájönnek-e, hogy a hajdani csapatból miért csak ők ketten maradtak életben?

Pataki Éva író, forgatókönyvíró, doku¬mentumfilm-rendező, aki - Mészáros Márta filmren-dezővel közösen – olyan közismert filmek alkotója, mint a Napló szerelmeimnek, A hetedik szoba, vagy Kisvilma és akinek színházi adaptációi közül az egyik legemlékezetesebb az Edith és Marlene.

Egy hajóút – hosszú utazás. Van idő mesélni, van idő játszani. Úgy tűnik, barátaink – a Mesélő, Dr. B., Czentovic a sakkvilágbajnok, és persze a skót bányamérnök, McConnor – pont ezt teszik.

Egy hotelszoba – akár egy börtön cellája. Van idő mesélni, van idő játszani. A magányos fogoly megpróbálja minden áron ép elmével túlélni az új hatalom pusztító elnyomását. A végeláthatatlan kihallgatásokat. Hogyan segíthet mindebben a sakk? Hol kezdődik a játékszenvedély és hol válik őrületté?”

Stefan Zweig Sakknovella című világhírű művéből Légrádi Gergely írt színpadi változatot, amelyet Göttinger Pál ad elő Ujj Mészáros Károly rendezésében. A Fekete-fehér lett egyébként az idei MOST FESZT szakmai zsűrijének döntése alapján a legjobb monodráma előadás. A podcast természetesen az alkotókkal készült, mert ki ne szeretne a színfalak mögé nézni és megtudni, a rendező, a színész, és az író számára mi volt a legfontosabb kérdés ebben az igazán aktuális darabban?

A Zarah trilógia, Náray Tamás generációkon, korszakokon és országhatárokon átívelő családtörténete nagyon népszerű az olvasók körében. Megjelent a regényfolyamhoz kapcsolódó receptkönyv, Náray Tamás harmadik süteményes könyve. Ez a podcast egy színes összeállítás, amelyben felidézem, mit mesélt a történetről, és annak legfontosabb kérdéseiről közvetlenül az első regény megjelenése után a szerző, illetve megmutatom azt is, hogy a receptkönyv fotózásakor miként foglalta össze Náray Tamás, mely országokból származó korabeli finomságokra ismerhetnek rá a trilógia olvasói az új kötetben…

'Briliáns, gyönyörű, hajthatatlanul szomorú, bölcs és elegáns regény' - Nick Hornby szerint ilyen a Stoner. Tom Hanks pedig azt mondja: 'Ilyen fantasztikus regénnyel ritkán találkozni az életben.'

A Stonert, a brit John Williams regényét sokan próbálják megfejteni, vajon miért lehet ilyen magával ragadó egy visszafogott, csendes férfi története, aki földműves családba születik, és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy irodalommal foglalkozhasson, közben szeret, szeretik, és van, amikor rossz döntést hoz… Ebben a podcast-ban érintjük ezt a regényt, de Gy. Horváth László fordítóval megmutatjuk a szerző egy korábbi könyvét is. John Williams nagyon sokat tudott az igazi vadnyugatról. Nem arról, amit a filmeken látunk. A történetben egy ambiciózus fiatalember nagy tervekkel érkezik Butcher’s Crossingba. Megismerkedik egy vadásszal, aki régóta vár a nagy lehetőségre, ugyanis tíz éve tud egy legendás bölénycsordáról a hegyek között, amelyre csak vakmerő, mindenre elszánt férfiak lelhetnek rá. Közeleg a tél, és a négy férfit számos nem várt helyzet testben és lélekben próbára teszi…

Ki és miért árulta el Anne Frank családjának rejtekhelyét? Több, mint harmincmillióan olvasták a naplót, amelybe a tizenéves Anne a legtitkosabb gondolatait jegyezte fel, miközben családjával és négy másik emberrel egy padlástérben rejtőzködött Amszterdamban, huszonöt hónapon át. A nácik letartóztatták és koncentrációs táborba küldték valamennyiüket. Egy nemzetközi kutatócsapatnak – az FBI által kifejlesztett nyomozati módszereket alkalmazva – évek alatt sikerült rekonstruálnia a letartóztatást megelőző hónapok történéseit. Megdöbbentő következtetésre jutottak. Rosemary Sullivan könyve nagy visszhangot váltott ki, ám váratlanul a holland kiadó visszahívta azt. Korentsy Márta - a könyvet magyarul megjelentető Partvonal Kiadó vezetője - arról is beszél a podcast-ban, hogy miért…

A Mörk Leonóra regényeiben felbukkanó festmények és zeneművek, a múlt és a jelen, a valóság és a fikció izgalmas keveredése volt a témánk a legutóbbi Kávéházak Éjszakájának egyik programján. Ebből a beszélgetésből készült ez a podcast, amelyben négy regényt említ meg az író, ezért néhány mondatban essen szó itt ezekről:

1651, Hollandia. Jant, a fiatal festőt, Rembrandt egyik tanítványát egy gazdag amszterdami kereskedő vidéki udvarházába szólítja a megbízatása. Nem sokkal később azonban váratlanul nyoma vész, és nem marad utána más, mint egy tulipános képekkel teli album, és egy ismeretlen, cinóberruhás fiatal nőt ábrázoló festmény. Vajon miről árulkodik a selyemruhás lány portréja? (Törött tulipánok)

Egy 18. századi, magyar nyelven született útinapló fényt derít a Drezdában készült, különleges gyöngyfigurák alkotójának kilétére. Ő az a lány, aki szembemegy minden szabállyal és kötöttséggel, aki saját útját járja, ezáltal nemcsak önmagát, hanem az általa szeretett férfit is veszélybe sodorja. (Lány igazgyöngyökkel)

1800, Poroszország. Frieda, a jómódú berlini hugenotta család lánya vidéken nyaralva ismeri meg a szomszédos kastélyban vendégeskedő porosz királyi herceget, aki egyszerre hadvezér, zeneszerző és zongoraművész. Kettejük nevét mindössze egy Beethoven-darab köti össze, és a titok, amelyet a herceg magával visz, amikor a porosz seregek élén harcba indul Napóleon ellen. (A herceg és a lányka)

Az 1700-as évek végén két fiatal talál egymásra egy kis német hercegségben: a mesemondónak született lelkészlány, Charlotte és a nemesi családból származó orvos, Friedrich. Miközben Európa-szerte dúl a háború, számukra mintha megszűnt volna a világ, úgy érzik, semmi nem fenyegetheti a boldogságukat. Ám a férfit külföldre szólítja a kötelesség… (Ködkirálynő)

Ha az írót a női sorsok érdeklik, az államszocializmus időszaka, és az árulás pszichológiája, akkor olyan krimit ír, ami mindezt magába sűríti.

„Vérrel borított csendesfülkében középkorú apáca térdepel, amikor rátalálnak a Meðugorjéba tartó zarándokvonaton... Két tenyere között egy halott plébános kezét tartja és adventi miseéneket dúdol. A gyilkosság színhelye beszédes, de a gyanúsított hallgat, és a Kiemelt Életellenes Ügyeket Felderítő Főosztály nyomozói nem találnak indítékot.”- a nyomozás szálai a 70-es évek elejére vezetnek vissza, feloszlatott apácarend egykori tagjaihoz, súlyos titkokat őrző papi szobába, kisfiát egyedül nevelő, kétségek között vergődő anya otthonába, és a K.É.Z. - mai problémákkal küszködő - öt nyomozójának hétköznapjaiba. Cserháti Éva harmadik regényében ugyanis a nyomozócsoport egyik tagja akkor sem hagyhatná ezt az ügyet felderítetlenül, ha akarná. Lelkiismereti kérdés ez számára…

Hány regényt vagy színházi előadást tudunk felidézni, amelynek középpontjában karaktergyilkosság áll? Szép hosszú lista születhetne erről. Bőhm Kornél új könyvében rengeteg történelmi példát hoz - a mai esetek mellett -, hogy megmutassa, a lejáratás a hatalomra törő ellenfelek hatásos és sokat használt eszköze mióta világ a világ. A könyv azért is érdekes, mert tudatosítja, lejáratásnak nem csak ismert emberek és politikusok lehetnek az áldozatai, hanem lényegében bárki, munkahelyen, családban, bármilyen közösségben. Ezért is nagyon hasznos, amit a reputáció helyreállításának lehetőségeiről olvashatunk. Bőhm Kornéllal már beszélgettünk a Könyvben utazom podcast-csatornáin, most másként közelítünk a témához.

Mennyi történet az életünkből! Igaz sztorik, amelyek sokszor elképesztőbbek, mint amit egy író kitalálhat. V. Kulcsár Ildikó, a Nők Lapja neves újságírója olyan írásait gyűjtötte az Ecet és méz című új kötetébe, amelyeket olykor kényelmetlen olvasni, mert tükröt tartanak, máskor megdöbbentőek, mert ismerős álarcok - vidám szelfik és kirakat posztok - mögött mutatja meg az igazi arcot, mélyre temetett titkokat leplez le, és természetesen ugyanígy sikertörténeteket is olvashatunk, okos, szép megoldásokat feloldhatatlannak tűnő problémákra. Leginkább a nőkről beszélgetünk most, arról, amilyenek vagyunk, és amilyenek lehetnénk…

Hogyan lettünk saját magunk kizsákmányolói? Hogyan hajszoljuk magunkat önként a teljes kiégésig? Hogyan veszi igénybe a hatalom a lelket a digitális eszközök révén? Hogyan válik a simaság, a hibátlanság a szépség szinonimájává? Hogyan és miért törekszünk mindenáron a fájdalom elkerülésére a mai csillapító társadalomban? Kritikus, tömör, provokatív és vitatkozásra késztet Byung-Chul Han mindegyik könyve, és többnyire belátjuk, hogy igaza van. A dél-koreai származású berlini filozófus négy könyvéből villantunk fel gondolatokat a Typotex Kiadó filozófiai sorozatának szerkesztőjével, Déri Ákossal és Csordás Gábor fordítóval.

Mit keres a magyar fővárosban a világ leghíresebb detektívje? Sherlock Holmes az első világháború utáni évek izgalmas Budapestjére érkezik dr. Watson társaságában. Van egy titkos megbízatásuk, és egy magyar üzletember is segítségüket kéri. Ez egy regény, egy korabeli fotókkal teli album, és egy rejtvény egyszerre, Csabai László elmondja majd, hogy miért. De előtte Szindbádról a detektívről kérdezem, akit ő teremtett, és akiről az elmúlt nyolc évben négy kötete jelent meg. Szindbád számos díjat hozott az írónak, és most itt ebben az új regényben együtt nyomoz Sherlock Holmes-szal.

Legendás színházi előadásokat, felejthetetlen kortárs darabokat idéz fel – egészen az 1950-es évek végétől – a Megmozdult irodalom című kötetben Radnóti Zsuzsa. A Vígszínház volt vezető dramaturgja pályájával kapcsolatos publikációinak és közéleti megszólalásainak is válogatott gyűjteménye ez, rendkívül érdekes látlelet az egykori és tulajdonképpen a mai magyar kulturális életről. A könyvben találhatunk egy hosszú interjút Radnóti Zsuzsával arról, hogyan került a Vígszínházba, milyen feladatok jelentettek igazi kihívást számára, miként kezdődött kapcsolata és közös élete Örkény Istvánnal… A kötetben megtaláljuk Spiró Györgynek és Háy Jánosnak a Radnóti Zsuzsáról szóló személyes hangvételű írásait is.

Milyen transzgenerációs traumákra láthatna rá az olvasó, miközben Thomas Mannt, Gabriel García Márquezt, Dosztojevszkijt olvas? Ha nem ismerjük az író életét, mi nem tudhatjuk, mi minden épül be fiktív szereplői történeteibe. Viszont Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus a pszichobiográfiai kutatásai révén számos izgalmas felfedezést tett bizonyos művészekkel, például Csáth Gézával, Kosztolányi Dezsővel vagy Csontváry Kosztka Tivadarral kapcsolatban. Erről szól ez a podcast, illetve a transzgenerációs traumákról általában a kreativitással összefüggésben. Sőt arról is megkérdezem a szakembert, mit okozhatnak az elhallgatott családi titkok, és mihez kezdjünk velük, ha felszínre kerülnek?

A Kafka fia című regénytöredék Borbély Szilárd hagyatékában maradt fenn, és mindeddig csak német kiadásban látott napvilágot. Hogy miként szól ez a mű az írásról, ami Borbély Szilárdnak ugyanúgy szenvedélye és lételeme volt, mint Kafkának, és hogy hogyan jelenik meg apák és fiúk ellentmondásos kapcsolata („Franz érezte, sőt egyre határozottabban tudta, hogy őt az írás fogja megmenteni attól, hogy olyan legyen, mint a papa, akit sajnált egész elvesztegetett életéért…”), arról Forgách András íróval beszélgetünk. Ahogyan arról is, sok szempontból mennyire hamis kép él bennünk Kafkáról, továbbá hogy miért érezte Borbély Szilárd - a fent említetteken túl is - nagyon közel magához Kafkát. A podcastból az is kiderül, létezhetett-e az, akire a cím utal...?

A konyha elfelejtett történetei az irodalomban, az irodalom titkos története a konyhában. Epikurosz, Hrabal, Krúdy, Mikszáth, Karinthy, Petri, Kövi Pál, Dumas, Jókai, Füst Milán, Márai, Nietzsche, Tömörkény, Krasznahorkai, P. Howard, Agatha Christie, Déryné… - egyfelől. Másfelől: firenzei posírozott tojás, Peche Melba, csórékolbász, bajai és szegedi halászlé, Fedák-lepény, sólet és halsli, risotto alla piemontese, kolozsvári káposzta, angol karácsonyi puding, Mussolini leves, szegedi tarhonya, velő Diderot módra, szalontüdő, vargabéles… - csak néhány Cserna-Szabó András legújabb könyvének főszereplői közül. A könyv letehetetlen és kóstolásra ingerel (olvasni és enni kell miatta). Cserna-Szabó Andrással arról is beszélgetünk, hol tart most a magyar gasztronómia és miért ott?

„A könyvkötőmester műhelye alatti kamrában sorakozik rengeteg könyv - és rengeteg emlék -, amelyeket rögzítettek, és amelyeket ott tárolnak. Egy nap Emmett döbbenten fedezi fel, hogy az egyik köteten az ő neve áll…”

A könyvkötő mágikus regény: „Igazi csemege... gótikus gyönyör: képzeletteli és sötét” (The Times)

Aki szeret a könyvek borítójában gyönyörködni, aki megismerné, hogyan készülhettek egykor a szép kiállítású kötetek, aki szívesen eljátszik a gondolattal, valójában miről is szólnak a regények, amelyeket olvasunk, aki más szemmel nézne saját élete meghatározó emlékeire, és nem mellesleg érdekli egy szerelem története, annak tetszik majd Bridget Collins könyve. A magyar kiadás szerkesztője elárulja, számára mi volt mindebben a legérdekesebb…

Ez a gyönyörű borítójú könyv lebilincselő történet két, titkokkal élő nőről. Mindent megtesznek azért, hogy övék legyen egy kislány. Ugyanaz a kislány. Egyikük megszülte, másikuk nevelte a gyereket… Ha nem jönne újabb és újabb meglepő információ a nők személyiségéről, már az első oldalakon döntést hozhatna az olvasó, kinél lenne jobb helye a kislánynak. Csakhogy a kép állandóan változik. Az 1700-as évek közepén, Londonban járunk. Az egyik nőnek nincsenek anyagi gondjai, de meggyötört lelke miatt teljesen bezárkózva él. A másik nő lényegében nyomorog, de nyitott, szeretni tudó ember, csak talán nem elég meggondolt. Stacey Halls regénye kapcsán Finy Petrával, a 21. Század kiadó marketing szakemberével beszélgetünk az anyaságról, a nők helyzetéről, és a történetben szereplő komplex figurákról.

Leírás: Margaret Atwood , Patti Smith Juliet Binoche, Enyedi Ildikó, Dragomán György, Paul Auster, John Le Carre, és Woody Allen is szóba kerül ebben a podcastban, amit Köves Gáborral készítettem. A másik harminc művészről is szívesen kérdeztem volna, mert igazán izgalmas mindegyik interjú a könyvében. Világhírű írókkal, zenészekkel, színészekkel és a magyar irodalmi és filmes világ nagyjaival készült interjúi a Magyar Narancsban jelennek meg, viszont ez már a második kötete Köves Gábornak, amelyben válogatást találhatnak az olvasók több év terméséből. Sajátos élmény ezeket most egymás után olvasni, hiszen bár az interjúk apropója többnyire egy új könyv vagy film megjelenése, mégis beszűrődik mindaz, ami a világban vagy a művészek hazájában történik, politika, botrányok, pandémia…

Az Életreszóló könyvek sorozatban ezúttal Lackfi János költő, író, műfordító a vendég, őt kérdezem számára meghatározó könyvekről, amelyek – azt vettem észre – érdekes módon vallanak rá. Lackfi János úgy mesél, hogy mint valami forgószél, visz Máriaremetéről Isztambulba vagy a perui őserdőbe, és közben sajátos humorával szinte filmszerűen tárja elénk a könyvek történetét, mutatja meg a szereplőket. Ráadásul ilyen furcsákat is mond: „Én szerelőaknából is láttam az irodalmat és ez jó volt”. Meg ilyet: „Kamaszkoromban egyáltalán nem részesültem semmiféle vallásos nevelésben, a hitről való fogalmam jelentős része Aljosa Karamazovtól származott.” Ez is elég meghökkentő: „A kórházban a szobatársaim, akik nem olvasó emberek voltak, rettenetesen meg voltak rémülve, hogy szegény tanárúr még itt is a köteleségét teljesíti” (ekkor épp Orhan Pamuk világa szippantotta be). Sőt az is kiderül, hogy tulajdonképpen egy álszerelem hatására kezdett verset írni, rögtön vagy százhúszat…

Hogyan éli meg egy kisfiú, ha az összetartó, szerető családjában valami váratlanul megbillenti az egyensúlyt? Ha erről nem kap elég információt, nem ülnek le vele beszélgetni, csak az anyukája hiányát érzi, és azt tudja, el kellene hinnie, hogy minden rendben lesz… Mindeközben kisiskolásként a matekleckével küzd, szerelmes lesz az osztályába érkező kislányba, és megértően elfogadja apja igyekezetét, ahogyan próbál helytállni ebben a megváltozott helyzetben, ám a versekben újra és újra megfogalmazza mennyire bizonytalan minden. Haász Jánossal, a Mire felnövünk című mosolyogtató és egyben szívfájdító kötet szerzőjével beszélgetünk arról, hol lakik benne ez a gyerekhang, és miként éri el, hogy a felnőtt olvasónak is komoly felismeréseket hozzanak ezek a versek?

„A csütörtöki nyomozóklub nem arról szólt, hogy varázsütésre bíróság elé állítsuk a tettest. … A gyilkosok továbbra is elkerülték a felelősségre vonást, büntetlenül hallgatták esténként az időjárás-jelentést. Sajnos megúszták. Mindig vannak, akiknek összejön. Minél öregebbek vagyunk, annál könnyebb elfogadni ezt.”

A csütörtöki nyomozóklub négy tagja – ők egy luxus idősotthon nyolcvan év körüli lakói –azzal múlatja az időt, hogy régi ügyeket old meg. Viszont akkor sem hátrálnak meg, sőt akkor érzik magukat igazán elemükben, amikor bűntény történik a közvetlen közelükben. Richard Osman krimije – igazi angol humorral, rövid fejezetekkel, szellemesen, és emlékezetes életbölcsességgel – meghódította a világot. Mindenki erről a könyvről beszél, úgyhogy mi is Tegyi Tímea szerkesztővel...

„Régóta foglalkoztat a kérdés, vajon miért gondolják az emberek, hogy a tudatlanság a boldogság, és aki igyekszik felelősen szemlélve megérteni a világot, csak pesszimista lehet. Holott valamennyien szeretnénk egyszerre boldogok, okosak, sikeresek és optimisták lenni, és ilyesmit kívánunk a gyerekeinknek is…” – olvashatjuk Kepes András könyvének fülszövegében. Személyes tapasztalatok, kultúrtörténet, tudomány – ennek a három területnek megkapó és lebilincselő elegye lett ez a kötet, és immár hangoskönyvön is elérhető itt: https://voiz.hu/hangoskonyvtar/kepes-andras-a-boldog-hulye-es-az-okos-depresszios/ A podcast - az interjú mellett - néhány rövid részletet is tartalmaz.

Egy letehetetlen regény férfiaknak! Bár ezt a könyvet a nők is nagyon szeretik. 1888-ban, New Yorkban játszódik, ahol ugyan az utcákat még gázlámpák világítják meg haloványan az éjszakában, de az elektromos fény csodája már megszületőben van. Thomas Edison perben áll, a tét egymilliárd dollár, a kérdés pedig, hogy ki találta fel az izzólámpát, és kinek áll jogában az egész országot meghódítani vele? Ez a podcast kifejezetten azért készült, hogy a férfiaknak is legyen bizalmuk egy efféle könyvet kézbe venni. Mert ugye ki ne lenne kíváncsi arra, hogyan dolgozott Nikola Tesla? Miként jöttek előbb a víziói új kész találmányokról, amelyeket aztán létrehozott? Vagy hogyan gondolkodott Edison, akit szinte félistenként tiszteltek az emberek, de kevesen tudták, milyen áron próbálja megőrizni ezt a pozícióját. Mivel van a történetben egy ambiciózus fiatal ügyvéd, arról is képet kapunk, hogyan fejlődött az üzleti jog területe, sőt a korszak ünnepelt operaénekes sztárja révén fényűző estekre, előadásokra is eljutunk. Lente Gábor tudós és az Agave Kiadóból Molnár Berta beszél erről a lebilincselő történelmi regényről, amely óriási sikert hozott Graham Moore-nak, aki egyébként a Kódjátszma Oscar-díjas forgatókönyvírója.

Kivételes helyzet vagy inkább áldozat volt Sisi bizalmasának, barátnőjének lenni? Festetics Mária grófnő, Erzsébet királyné udvarhölgye a majdnem három évtizedes szolgálata idején naplót írt, és közvetlen közelről láttatta az udvar intrikus légkörét, az uralkodó párt, és még az aktuális politikai helyzetet is. A naplókból készült ez a kiváló kötet, amelynek magyar kiadásáról Káli-Rozmis Barbarával, Erzsébet királyné kutatójával beszélgetünk, leginkább arról kérdezem, számára hozott-e újat ez a kötet? Az udvarhölgy néhány levelét pedig Fodor Annamária színésznő olvassa fel.

A skandináv krimik világszerte népszerűek, és a műfaj „királya” elég régóta már Jo Nesbo. Volt focista, taxisofőr, közgazdász, zenész – az együttesével még mindig fellép -, dolgozott tőzsdei elemzőként is, ekkor lett elege, felült egy Sydney-be tartó repülőre és ott öt hét alatt megírta az első krimijét. Azóta nem kerül le a könyves toplistákról. 12 részes sorozata Harry Hole nyomozóval elképesztő sikert hozott neki, de rajongói egyre inkább elfogadják a más hangvételű krimiket is tőle. A legutóbbi, Birodalom című regénye például az egyik legjobb az életműben. Dobosi Beáta, Jo Nesbo könyveinek szerkesztője és más skandináv krimik fordítója az, akit a leggyakrabban kérdeznek erről a műfajról, szívesen is beszél róla.

A zeneművek eredeti történetét megtartva, de gyerekek számára befogadhatóan ismertetik meg a komolyzenét a Holnap Kiadó Operamesék sorozatának kötetei. Lackfi János könyve Joseph Haydn oratóriuma alapján született. Teremteni elképesztően izgalmas! Képzeljétek el, az Egyisten mennyit mulathatott, miközben hullócsillagot, pörölycápát, pandahangyát, csikóhalat teremtett! Meg embert is, akinek a fejéből kipattant az egész mostani világ! –így csinál kedvet a szerző a teremtéstörténet megismeréséhez, az elmerüléshez ebben az általa teremtett igazán gazdag, színes világban, amit egyébként rengeteg meglepő ötlet és sok humor tesz élvezetessé a fiatal olvasó számára… vagy akár az operától, a klasszikus zenétől idegenkedő felnőtt számára is.

Ismeri a Briliáns barátnőm című könyvet és a regény további három kötetét? Elena Ferrante számára a két kislány - két nő - barátságának több évtizedes története meghozta a világsikert. De hogyan és miről írt a legelső regényében ez a titokzatos, inkognitóban élő szerző? A Tékozló szeretet felkavaró regény, anya és lánya gyűlölettel és szeretettel teli kapcsolatáról. Tönkő Verával, a Park kiadó főszerkesztőjével arról is beszélgetünk, ki lehet valójában Elena Ferrante, miért jó látni a filmeket, amelyek a könyveiből készültek, és mi mindent rejt már ez az első mű abból, amit a Nápolyi regényekben annyira szeretünk?

Melyik az a regény, amit legalább húsz alkalommal olvasott már Szervét Tibor? Mi változott az életében, ami miatt új irányba fordult az érdeklődése? Mi vezetett odáig, hogy ma már képzett coach és meseterapeuta? Az Életreszóló könyvek sorozatban, az olvasmányélmények apropóján, egészen új oldalát is megismerhetjük a népszerű színésznek.

Mit jelentett a férfivá avatás a McConaughey családban? Hogyan kapta meg a fiatal színész a Ha ölni kell főszerepét? Miért élt lakókocsiban és vonult ki időnként az „életéből” Matthew McConaughey? És miként tanítottam meg Hollywoodban, hogy már ne kínáljanak neki romantikus szívtipró szerepeket? Az Oscar-díjas filmszínész fogta az évtizedek alatt teleírt naplóit, cetliket, verseket, feljegyzéseket, és megírta belőlük ezt a Zöldlámpa című könyvet – néhány izgalmas részletről beszélünk itt Pék Zoltán fordítóval. Egyébként a színész-szerző így ajánlja kötetét a leendő olvasójának: „Reményeim szerint ez egy jó ízű orvosság, két aszpirin a betegszoba helyett, űrhajó a Marsra, amihez nem kell pilótaengedély, templomi élmény, amihez nem kell újjászületni, könnyes nevetés. Egy szerelmeslevél. Az élethez.”

Amit tudni akarsz Fredrik Backmanról – Hogyan születnek a különc figurák: a morgós öregúr, az unokáját meghökkentő feladatokkal ellátó nagymama, a meglehetősen béna bankrabló? Miért olyan szeretnivalóak Backman könyvei? És mit árul el a szerzőről a filmsorozatként is kiváló, de fájdalmas témát feszegető Mi vagyunk a medvék című regény? Miközben az Animus Kiadó vezető szerkesztőjével, Marosi Lászlóval beszélgetünk az íróról, sok minden kiderül a könyvek karaktereiről is.

Melyik az a regény Szabó Magdától, amelyikre legszívesebben emlékszünk? Vajon mit adott hozzánk, miért érintett meg annyira minket, és mit olvasunk el újra meg újra? Az ajtót? Vagy talán a Freskót? Lelki problémák kezeléséhez, családi konfliktusok feldolgozásához a pszichológusok gyakran ajánlják Szabó Magdát – erről is beszélgetünk Jolsvai Júliával, aki a Jaffa Kiadónál megjelent életműsorozatot szerkesztette.

Budapest utcáin sétálunk, megállunk beszélgetni, beköszönünk lakásokba, találkozókra megyünk, megnézzük a vendéglőket, a fürdőket, kísérjük a szerzőt, Ralph Brewstert. Ez a könyv négy háborús év krónikája egy rejtőzni kényszerülő, a kultúra és művészetek iránt mélyen érdeklődő amerikai szemszögéből. Brewster, az olasz útlevéllel rendelkező amerikai világpolgár hontalanná válik, mert nem kíván Mussolini oldalán harcolni. A különleges utazó magyarországi bujkálásának valós története ez, amiről Kúnos Lászlóval, a Corvina Kiadó vezetőjével beszélgetünk.

2018-ben jelent meg Bérczes László beszélgetőkönyve Törőcsik Marival, amit kivételes élmény olvasni, hiszen olyan, mintha ott ülnénk az akkor 81 éves színésznő és kérdezője mellett. Ez az interjú nem sokkal a kötet megjelenése után készült Bérczes Lászlóval. Egy csodálatos tehetség, egy rendkívüli ember élettörténetét ismerhetjük meg a könyvből, szó esik benne a Kovács nagyapa mozijáról, az angolkisasszonyokról, a főiskolai felvételiről, a cannes-i életműdíjról, a mesterekről, a pályatársakról, és az is kiderül, valójában milyen útravalót adhat az olvasónak az, ahogyan Törőcsik Mari az életről gondolkodik.

Felnőttnek és kamaszoknak ugyanakkora élmény - hűvös délutánon bekuckózva vagy hosszabb autóúton - Sherlock Holmes regényt hallgatni. Aki egykor olvasta, még az is „letehetetlennek” érzi ezt a hangoskönyvet. Lehetséges, hogy a Baskerville-eket sújtó évszázados átok ölte meg Sir Charlest, és fenyegeti örökösét, Sir Henryt is? Minden jel erre utal, de Sherlock Holmes inkább a földi gonosz leleplezésére összpontosít. Fekete Ernőt hallgatva borzong az ember és önfeledten éli át a nagy grimpeni láp szomszédságában játszódó kísérteties jeleneteket. A nagyszerű színésszel a hangoskönyv készítésének kulisszatitkairól beszélgetünk, és részletek is hallhatók a regényből.

A nagy francia forradalom áll Hahner Péter történész kutatásainak központjában, ebben a rendkívül izgalmas esszékötetben azonban végigkíséri az olvasót Franciaország történelmén egészen a lovagok korától a reneszánszon és vallásháborúkon át Richelieu és a Napkirály kormányzatáig, de sokat megtudhatunk Napóleon pályafutásáról is. A szerző a Rubicon folyóiratban megjelent cikkeiben – amelyek gyűjteménye ez a kötet - az Amerikai Egyesült Államok múltjával is foglalkozott, írt például a cowboyok és aranyásók világáról, a nemzeti jelképek megszületéséről, a polgárháború déli és északi katonáiról, az ifjú Nixon legnagyobb sikeréről, sőt az amerikai elnökök elleni merényletekről. Néhány lebilincselő történetet el is mesél ebben az interjúban.

Egy magyar blues zenész kalandjai a világban... Hogyan lesz a 80-as évek végén a blues zenébe szerelmes egy magyar kamasz, mi motiválja őt, és hogyan válik Amerikában a műfaj egyik legjobb és legismertebb eladójává. Elképesztően érdekes, élettel teli könyvet írt Little G Weevil, azaz Szűcs Gábor rhythm and blues gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró, producer, aki többszörös zenei díjnyertes, és a memphisi International Blues Challenge győztese. Karrierje alatt húsz országban több mint kétezer koncertet adott, lemezeit számos alkalommal a világ legkiválóbb blues albumai közé sorolták.