<p> Esterházy Péter utolsó darabját a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére írta, 2017. január 7-én mutatták be Pozsonyban a rendező, Roman Polák, valamint a dramaturg, Peter Kováč kérései szerint átalakított szöveggel. Magyarországon most kerül először színpadra.</p><p>Műfaji megjelölése <em>történelmi revü</em> két részben. Az ember tragédiájának keretjátékát megidézve az Úr fogadást köt Luciferrel. A fogadás tétje: elbukik-e a magyar történelem egyik legendás, évszázados családja, az Esterházy-család?</p><p>Lucifer visszaforgatja az idő kerekét, és végigkísérjük a család történetét a 17. századtól a huszadik századig. Lucifer újra meg újra megkísérti az Esterházyakat, a két családfőt: a Herceget (Apa) és a Grófot (Fiú – maga az Író), szerencséjüket rendre elveszi, és bekövetkezik a tragédia: az Apát beszervezik besúgónak az ötvenes években – „nem jól áll a fogadás szénája.” Ám végül ebben a szellemi és nyelvi bravúrokkal teli családi történelmi revüben Lucifer marad alul az Esterházyakkal szemben.</p><p>És közben felcsendül az Úr kedvenc slágere, melyben kedvét leli: Janis Joplin <em>Mercedes Benz</em>e.</p>

Mercedes Benz

<p>Csemer Boglárka Boggie 2018-ban indította el a Dohány utcai Magvető Caféban irodalmi szobakoncert sorozatát. Az est vendégei voltak többek között Simon Márton, Kemény Zsófi, Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián.</p><p>A „Költőim” fantázianévre hallgató esteken a közönség ízelítőt kap a színvonalas zenészek játékából, gyönyörű énekhangból, költészetből.</p><p>Csemer Boglárka egyedi kifinomult dalszerző, Fonogram-díjas előadóművész. Három nagylemezzel kápráztatta már el közönségét, saját produkciója mellett szívesen kísérletezget a francia sanzon műfajával is.  </p><p>Grecsó Krisztián író, költő, a kortárs magyar irodalom egyik ünnepelt alkotója, akit az írásai mellett már zenészként is megismerhetett a közönség többek között a Hrutka Róberttel közös estjéből.</p><p>Az eszínház programjában ezúttal a szolnoki TISZApART moziban rögzített közös estet láthatja, hallhatja a közönség. A Grecsó Krisztián saját dalaival színesített koncertet, több személyes beszélgetés és számos vers felolvasása gazdagítja.</p>

Boggie – Költőim – Vendég: Grecsó Krisztián

<video controls width='600'><source src='https://eszinhaz-prod-trailers.s3-eu-west-1.amazonaws.com/trailers/textura_trailer.mp4' type='video/mp4'></video><p>Képzőművészet, irodalom és színház találkozása egyazon térben és időben: kortárs magyar szerzők írtak új irodalmi  szövegeket a múzeum gyűjteményének egy-egy inspiráló, kiemelt alkotásáról. Az elkészült műveket a Szépművészeti Múzeum  kiállítótereiben színművészek mutatják be.</p>  <p>Idén hatodik alkalommal került megrendezésre a nagy sikerű TEXTÚRA összművészeti előadássorozat, amely 2020. november 20-tól hely- és időkorlát nélkül mindenki számára elérhető.</p><p>Székely Kriszta rendezői koncepciója szerint az idei Textúrán múzeumi dolgozók bőrébe bújva kerülnek bemutatásra az  irodalmi alkotások és a múzeum műtárgyai. Az előadásokon egyrészt betekintést nyerhetünk az intézményben dolgozók  mindennapjaiba, másrészt megismerhetjük személyes történeteiket és gondolataikat.</p>    <p>Az este során találkozhatunk a  gazdag fantáziával bíró <b>takarítóval</b>>, a sikeres, de magánéleti problémákkal küzdő <b>projektvezetővel</b>, a  filozofikus gondolkodású <b>teremőrrel</b>, részt vehetünk egy <b>múzeumpedagógus</b> tárlatvezetésén, aki saját  veszteségeit éli újra egy festmény láttán. A műtárgytechnikus a nőkkel való kapcsolatát osztja meg a szerelem  istenével, a <b>restaurátor</b> szájából megszólalnak egy festmény gondolatai. Részesei lehetünk a híres <b>luxemburgi    performanszművész</b> projektjének és szemtanúi lehetünk annak is, ahogy a <b>biztonsági őr</b> éjszakai ügyelete  alatt átéli saját félelmeit és küzdelmeit.</p>    <p>Az egész estét keretbe foglalja a Textúra várva várt „megnyitója”, ahol a  luxemburgi performanszművész felfedi, hogy mit üzen számunkra a művészet múzsája.</p>  <p>Most, a TEXTÚRA életében először nem akadály, </p>  <ul>    <li>      ha messze vagy,    </li>    <li>      ha nem akarsz kimozdulni otthonról,    </li>    <li>      ha nem érsz rá,    </li>    <li>      vagy nincs lehetőséged elmenni a Szépművészeti Múzeumba!    </li>  </ul><p>A program célja, hogy a képzőművészeti alkotások irodalmi/színházi parafrázisai újra ráirányítsák a figyelmet a  klasszikus művekre, hangsúlyozva fontosságukat és megmutatva, milyen új jelentést hordoznak a 21. század hazai  közönsége számára.</p><p>Írók/képzőművészeti alkotások/színészek:</p><p><div><b>Háy János:</b> Találkozás Erósszal</div><div>Műalkotás: Erósz torzója, Kr. u. 1. század második fele</div><div>Előadja: <b>Szabó Zoltán</b></div></p><p><div><b>Balla Zsófia:</b> Szakállas férfi portréja</div><div>Műalkotás: Szakállas férfi mellszobra</div><div>Előadja: <b>Tasnádi Bence</b></div></p><p><div><b>Harag Anita:</b> Back to Cairo</div><div>Műalkotás: Ízisz siratószobra</div><div>Előadja: <b>Péterfy Bori</b></div></p><p><div><b>Terék Anna:</b> Zuhanás</div><div>Műalkotás: Szász szobrász: a freibergi dóm ún. Aranykapuja (Freibergi kapu)</div><div>Előadja: <b>Vizi Dávid</b></div></p><p><div><b>Berta Ádám:</b> Múzsa vagyok</div><div>Műalkotás: Michele Pannonio: Thalia múzsa (1456–1457)</div><div>Előadja: <b>Czakó Julianna</b></div></p><p><div><b>Szécsi Noémi:</b> A vég és a kezdet</div><div>Műalkotás: Girolamo Macchietti: Mária gyermekével és Szent Annával</div><div>Előadja: <b>Jordán Adél</b></div></p><p><div><b>Lövétei Lázár László:</b> Majomszózat</div><div>Műalkotás: Id. Jan Brueghel: Paradicsomi táj bűnbeeséssel</div><div>Előadja: <b>Keresztes Tamás</b></div></p><p><div><b>Száraz Miklós György:</b> Spielenberg rózsája</div><div>Műalkotás: Szepességi festő: Spillenberger Sámuel lőcsei orvos arcképe</div><div>Előadja: <b>Dankó István</b></div></p>

Textúra Stream

<p>A gyermek születése csak az első megpróbáltatás… Az anyaság egy életre szól.</p><p>Végre hazánkban is látható a világhírű musical, Sue Fabisch legendás darabja!</p><p>Amy, a minden órás kismama babaváró bulit rendez. Az eseményre hamarosan megérkezik Barbara, az érzelmileg túlfűtött főállású háziasszony, Brooke, a munkamániás, folyton stresszes ügyvédnő és Tina, az elvált, megfelelési kényszeres anyuka, hogy együtt lássák el jótanácsokkal a várandós házigazdát, akinek igencsak naiv elképzelései vannak az anyaságról.</p><p>A három nőnek hála, már nem sokáig…</p><p>Az Anyatigrisek című előadás tabuk nélkül, rengeteg humorral mutatja meg, hogy valójában mit is jelent szülőnek lenni. Nem számít, hogy fekete öves anyuka, vagy fiatal kismama vagy, a másfél órás zenés komédia garantáltan jobb kedvre derít majd.</p><p>Kell ennél több egy anyának?</p><p>Az eredeti angol nyelvű előadást, amely eddig négy kontinensen aratott töretlen sikert, tíz éve játszák folyamatos teltházzal a világ minden táján. A Liliom Produkció jóvoltából a magyar közönség is végre megismerheti a világhírű musicalt, méghozzá koncertszínházi formában. Fergeteges érzelmi hullámvasút, amelynek minden pillanata élmény!</p><p>A koncertszínházi előadásban olyan zenei traktusok hangzanak fel híres musicalekből, amelyek mindenkinek ismerősen csengenek majd….és ez nem véletlen….</p>

Anyatigrisek

<p style='color: orange'>Magyar felirattal!</p><p>A gyermek születése csak az első megpróbáltatás… Az anyaság egy életre szól.</p><p>Végre hazánkban is látható a világhírű musical, Sue Fabisch legendás darabja!</p><p>Amy, a minden órás kismama babaváró bulit rendez. Az eseményre hamarosan megérkezik Barbara, az érzelmileg túlfűtött főállású háziasszony, Brooke, a munkamániás, folyton stresszes ügyvédnő és Tina, az elvált, megfelelési kényszeres anyuka, hogy együtt lássák el jótanácsokkal a várandós házigazdát, akinek igencsak naiv elképzelései vannak az anyaságról.</p><p>A három nőnek hála, már nem sokáig…</p><p>Az Anyatigrisek című előadás tabuk nélkül, rengeteg humorral mutatja meg, hogy valójában mit is jelent szülőnek lenni. Nem számít, hogy fekete öves anyuka, vagy fiatal kismama vagy, a másfél órás zenés komédia garantáltan jobb kedvre derít majd.</p><p>Kell ennél több egy anyának?</p><p>Az eredeti angol nyelvű előadást, amely eddig négy kontinensen aratott töretlen sikert, tíz éve játszák folyamatos teltházzal a világ minden táján. A Liliom Produkció jóvoltából a magyar közönség is végre megismerheti a világhírű musicalt, méghozzá koncertszínházi formában. Fergeteges érzelmi hullámvasút, amelynek minden pillanata élmény!</p><p>A koncertszínházi előadásban olyan zenei traktusok hangzanak fel híres musicalekből, amelyek mindenkinek ismerősen csengenek majd….és ez nem véletlen….</p>

Anyatigrisek - Felirattal

<p>Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az. Tanulja a többi gyereket, hogy miben olyan, és miben más, mint azok. Tanulja a felnőtteket, akikkel (egyre inkább úgy érzi) nem stimmel valami. És ahogy elmerül a sok kis részletben, szépen lassan világossá válik számára: a körülötte lévők nem mondanak igazat. Nem úgy van semmi, sem a felnőttekkel, sem a fiúkkal, sem a tanárokkal, sem az apjával, az anyjával, a sosem látott nagyszüleivel, mint ahogy gondolta. És mialatt először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, először rúgja szét a biztonságot, amiben addig kisgyerek volt – azalatt arra is először döbben rá életében, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki. Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? Mit kezd a hallgatással, az évtizedekkel korábbi tragédia nyomaival, a pállott évtized kellemetlen szagával, a félrefordított tekintetekkel, az egyre kevesebb meggyőződéssel beléfojtott szóval? De a kiskamaszkor nem csak a trauma, hanem a trauma ellenszere is egyben – pont felnőtt annyira, hogy megértsen mindent, és pont gyerek annyira még, hogy ellenszereket találjon. Lehet, hogy az, hogy ő egy gyerek, valójában nem hátrány ebben a nyomozásban, hanem olyan lehetőség, ami csak neki jutott. Csak ő tudja megemelni azt, ami már szinte agyonnyomja a felnőtteket. Úgyhogy nekilát, hogy mindennek a végére járjon…</p><p>A Színpadi Mű Grecsó Krisztián képviseletében a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével került bemutatásra.</p>

Vera

<p>A folyton teltházas Operabeavató ezúttal az online térbe költözik. Az utolsó nézők előtt felvett alkalom otthonról is élvezhető minőségben várja a Önöket. A sorozat ezúttal egyetlen Mozart operáról, a Don Giovanniról szól, olyan formában, amire egy szokványos operaelőadás során nem nyílna lehetőség. Hogyan legyen a zene MINDENKIÉ? Hogyan legyen a színház MINDENKIÉ? Aki megnéz egy Operabeavatót, mindkét kérdésre választ kaphat. A csapat nem állít kevesebbet, mint hogy e két dolog - zene és színház - egyesülése, az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. Jöjjön el és tesztelje magát: vajon ön MINDENKI?</p>

Operabeavató

<p>A hetedik napon az Úr megpihen, és nézi, mit teremtett. Most azt kell látnia: emberek halnak meg titokzatos betegségekben, igazságosztó gyilkos szedi áldozatait a kisvárosban, az emberekből elfojtott ösztönök és vágyak törnek fel… Kemény krimi, bűnregény, és hasonló jelzőkkel szokták illetni Tar Sándor emblematikus művét: a Szürke galambot. Az apokaliptikus vízióként is felfogható történet a rendszerváltás utáni időszak kezdetén játszódik, valahol az elhallgatott, nyomasztó múlt, és a reményekkel teli jövőkép között. A pokol pedig a földön van, és életnek hívják, írja, de azért egy kisfiú, Néger alakjában, felcsillan a megváltás reménye is.</p><p>Tar Sándor Szürke galamb című regénye alapján írta: Mikó Csaba</p>

Szürke galamb

<p><i>„Nem az a kérdés, mit keresnek, hanem az, hogy mit találnak”</i></p><p>A mások élete… Történik valahol Erdélyben, nem sokkal a rendszerváltás előtt - de megtörténhetne bárhol, bármikor, bárkivel. Egy velejéig romlott, megnyomorító rendszer, ahol üldöző és üldözött, megfigyelő és megfigyelt láthatatlan kötelékekkel tapad egymáshoz, és minden nap, minden percben megmérettetik, ki a bűnös, ki az áldozat. Egy tipikus (magyar) értelmiségi család egyre súlyosabb kompromisszumokra és döntésekre kényszerül, csak hogy megszerezze a hőn áhított kivándorló útlevelet. De az ördöggel kötött alkuknak ritkán szokott jó vége lenni - az embertelen és arctalan mechanizmust csak ideig-óráig lehet kijátszani… A kérdések viszont velünk maradnak: szabad-e egész emberségünket áruba bocsátani a remélt jobb életért? Társunkat, saját vérünket, önmagunkat? Meddig ér, és mit igazolhat a félelem? Saját bűneink, árulásaink, elől hová tudunk kivándorolni?</p><p>Dragomán György, napjaink egyik legfontosabb, külföldön is elismert írója megrázó erejű, pontos és szikár látleletet tár elénk a mindenkori diktatúráról, a hazugsággal és megfélemlítéssel tönkretett emberi életekről. A sűrű és szenvedélyes történetet a Móricz Zsigmond Színházban először dolgozó, több előadásával díjat nyert Szikszai Rémusz állította színpadra.</p><p>„A Kalucsni a második drámám. Merőben más, mint az első, realistább és önéletrajzibb. (Persze ahogy minden, amit írok, ez is csak nyomokban.) Családi dráma, kivándorlós dráma, barokkos világpusztulás.” – <i>mondja a darab szerzője, Dragomán György.</i></p><p>„A Kalucsni története a kommunista Romániában zajlik, a nyolcvanas évek végén. Egy család történetét látjuk, akik megpróbálnak kitelepülni, egy erdélyi kisvárosi világot tár elénk, amelyben az üldöző és az üldözött, a szekus, az értelmiségiek és a minden hájjal megkent munkások élete nem választható el egymástól. Mindenki magyar, az értelmiségi is a szekusok is, félszavakból is értik egymást. Egy mai fiatalembernek elképzelhetetlen, hogy nincs szólásszabadság, hogy csak az állami propagandát szajkózza a sajtó és a tv, hogy a rend őrei bármikor elvihetnek, hogy nincs és nem is lesz útleveled. Hogy illegális a fogamzásgátló szedése és súlyos börtön jár a terhességmegszakításért, amit kórházban el sem végezhetnek, csak titokban, lakásokon, iszonyatos pénzért cserébe. És mi? Emlékszünk-e még a nyolcvanas évekre? Arra a fojtogató légkörre, amiben néha azt éreztük: képtelenség élni. Fel tudjuk-e idézni a félelmet, ami úrra lett rajtunk, ha igazoltatott a rendőr, vagy ha megjelentek a belügyiek házkutatni? Hogy azt éreztük innen el kell menni, mindegy hová, csak innen el. Vagy elfelejtettük akkori életünket? Az életünket, amelybe beköltözött és amelyet kisajátított a hatalom. A hatalom, amelytől tartunk. A rendőr, akiről azt hisszük, bármit megtehet. A politikus, a polgármester, házmester, az igazgató, akiről azt gondoljuk, mindenható. Az orvos a kórházban, aki megvehető. Az ügyvéd, az ügyintéző, akit le lehet fizetni. Mások élete, akik mi vagyunk: ez a közelség az, ami érdekessé teheti az előadást azok számára is, akik nem élték meg a nyolcvanas éveket. Meséltünk-e róla a gyerekeinknek, vagy ma is az akkor belénk ivódott minták szerint élünk és cselekszünk, ezeket adjuk-e tovább nekik, vagy velük ma már mindez nem fordulhat elő?”</p><p><i>Szikszai Rémusz rendező</i></p>

Kalucsni

Valahol Európában pusztító háború dúl. Egy anya vidékre menekíti ikreit a nagyanyjukhoz, a népmesék gonosz boszorkányához. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a Nagy Füzetbe. Följegyzik, mit láttak, mit hallottak, mit tettek, mit tanultak. Életben maradnak, szívük megkeményedik, testük megedződik.

Agota Kristof-Kristóf Ágota Magyarországon született, Svájcban élt, franciául írt – elsősorban drámákat. Franciaországban megjelent, s azóta tizenöt nyelvre lefordított első regénye fekete humorral átszőtt mese és fejlődésregény egyszerre. Vízió egy könyörtelen, elembertelenedett világról, a háború és az azt követő ellentmondásos időszak szörnyűségeiről.

A nagy füzet

"Jobbat nem tudtam írni, és bizonyos, hogy nem is fogok" – írta Molière A mizantrópról, amelyet 1666-ban mutatott be a társulata. "A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni" – mondta a darabról Diderot egy évszázaddal később. A Katona másodszor tűzi műsorára a darabot: az 1988-ban, Cserhalmi György és Udvaros Dorottya főszereplésével bemutatott előadást Székely Gábor rendezte. Ahhoz az előadáshoz készült Petri György új fordítása, amelyet most egy-két ponton Petri barátja és költőtársa, Várady Szabolcs igazított át.

A mizantróp

Hedda Gabler a női Hamletként számon tartott karakter a drámairodalomban. Sokan próbálták már megfejteni ennek a különlegesen összetett nőalaknak a személyiségét, akit Henrik Ibsen teremtett 1890-ben. Az éles eszű, kivételes, a polgári játékszabályokat tudatosan megvető asszony csillogó világot álmodott magának, de hamar rá kellet jönnie, a választott férfi melletti lét nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A felismerés következményei nemcsak Hedda, de környezetében élők sorsát is befolyásolják. A világ ellen felfegyverkezett „új nő” történetét a Kecskeméten évek óta nagy sikerrel rendező Zsótér Sándor állítja színpadra.

Gabler Hedda

„Egy új kor küszöbén állunk, mely kort a tudomány fogja irányítani vagy tönkretenni, mindenesetre uralma alatt tartani. A régi tragédiák kihalnak, és nem tudjuk, lesznek-e még újak, ha állatkísérletekben már ma be lehet injekciózni hímekbe a nőstény lelkét és fordítva. Aki ma nem tud integrált számítani vagy nem ura a kísérleti technikának, annak egyáltalán nem volna szabad lelki kérdésekről megnyilatkoznia.” (Robert Musil)
A rajongók ősbemutató Magyarországon Szikora János rendezésében. 

Felszíni rétege intrika: egy házasságtörési história. A szereplők érzelmi-szellemi viszonyai, krízisei, a „vonzások és választások” valóságosak, legfeljebb a házasság intézménye jelent mást a „rajongás” értékrendje szerint, mint a polgári erkölcs számára.

A rajongók

A Nyugat indulásának éveiben, az irodalom megújulásával párhuzamosan, a magyar társadalomban megindult egy csendes forradalom. Polgári nők serege vágyott vagy kényszerült arra, hogy otthagyva a „privát mamuskaéletet”, egzisztenciát, sikert és megbecsülést vívjon ki magának – saját jogon. Ennek az átmeneti kornak emblematikus figurái a folyóirat körül íróként, múzsaként, feleségként, barátként szereplő nők, akiknek sorsa és munkássága ma már elhomályosult része kulturális emlékezetünknek.

A nőNYUGAT róluk szól. Szerelmeikről, házasságukról, sikereikről, kudarcaikról. Elhallgatott és kimondott, leírt és elfeledett szavaikról. Éleslátásukról, amellyel magukat és kortársaikat szenvedélyes elemzés alá veszik. A nőNYUGAT nem hangos irodalomtörténet, és nem kíván megkésett elégtételt nyújtani a nagy férfiak árnyékában élő és író nőknek. Legalábbis nem úgy. Ha van egy szóba sűríthető szándék, akkor az a beszéd: beszéljünk róluk, általuk magunkról, beszéljünk nőről és férfiról, beszéljünk arról, hogy miként éljünk teljes életet, és hogyan szembesüljünk ennek elborzasztó lehetetlenségével.

nőNYUGAT

Márton partjelző – aki tizenkétszer lengetett az NB I-ben, sőt egyszer majdnem meccset is vezetett; a hetvenes évei végén járó újpesti lakos, aki ugyan a Nagy Világatlasz egy példányával a hóna alatt rója az utcákat, de a kerület határait alig néhányszor lépte át; mindennapi kocsmai törzsvendég, volt III/III-as ügynök, egykori lepkegyűjtő, állítása szerint harminchárom éve özvegy, aki úgy érzi, hogy „ott van a vállán a huszadik század” – tanácstalanul bolyong jelen idejű életének helyszínei és múltjának sötét bugyrai között. Gyengéd humorral megrajzolt sorsában a késői Horthy-kor és a szocialista időszak kisembereinek teljes reménytelensége összesűrűsödik. Vajon van-e számára megváltás, hiszen évtizedekig csak arra várt, hogy Isten szóljon hozzá, és ezzel igazolja, hogy létezik.

Hamvai Kornél díjnyertes darabját több mint húsz évvel ezelőtt mutatta be a budapesti Merlin Színház, címszerepben az élete egyik legkiemelkedőbb alakítását nyújtó Jordán Tamással, akinek most alkalma nyílik arra, hogy – életkorban szinte utolérve a szerepet – új mélységeit bontsa ki a lúzer taccsbíró figurájának.

Márton partjelző fázik

A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi: tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban, 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul.

Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés – és megértés szándékának – hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt színi gyűlöletté alakulnak át.

A mi osztályunk megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről, igazságról, melyre úgy tűnik, senkinek nincs szüksége.

Az előadás megtekintése 14 éven aluliaknak nem ajánlott.

A mi osztályunk

A Kvartett panelházaspárjának rutinos mindennapjait különös esemény zavarja meg: egy Amerikából érkező idegen kopogtat be hozzájuk, s azt hajtogatja, hogy a családfő, az Öreg mentette meg az életét ’56-ban, hisz ő figyelmeztette a forradalom után sejthető számonkérésekre. A váratlan Vendég sok évtized múltán sem feledi az Öreg jóságát, s most drága ajándékokkal szeretné meghálálni az egykori segítséget. Csakhogy a múltban ragadt és gyanakvó családfő árulónak nevezi a Vendéget, és kitessékeli. Egyszerre szívbemarkoló, szánalmas és groteszk beszélgetésnek leszünk tanúi – amikor a Vendég próbálja meggyőzni az Öreget a napnál is világosabb igazságról, amelyet az valamiért nem hajlandó meghallgatni, még kevésbé megérteni...

Kvartett

A bababoltos lánya házasodni készül a hentessel, de a szomszéd trafikosnő fiatal szeretője elcsábítja a lányt az eljegyzési pikniken. Az újdonsült szerelmesek elköltöznek, gyerekük születik. A csecsemőt kiadják a szerető anyjához vidékre, mert nem tudják eltartani. A bababoltos lánya táncosnő lesz, apja megtagadja, a trafikosnő egy fasiszta joghallgatóval vigasztalódik, majd visszafogadja régi szeretőjét. A gyerek közben meghal. A hentes megbocsát a bababoltos lányának, így minden megoldódik. Mint a mesében.

Ödön von Horváth kispolgári története a harmincas évek Bécsébe repít, sok zenével.

„Minden színdarabom tragédia – csak azáltal válnak komikussá, hogy olyan rettenetesek.
A rettenetest meg kell mutatni.”
Ödön von Horváth

Mesél a bécsi erdő

Vannak klasszikusok, amelyek mindig, minden korban megszólítják a közönséget, és mindig minden korban magára ismerhet bennük az ember, jó és titkolt tulajdonságaival egyaránt. Ilyen Molière zseniális komédiája, a Tartuffe. Néha félelmetesen, néha mulatságosan, néha együtt érzõ fájdalommal a becsapottak iránt, de mindig elementáris színpadi erővel szólal meg ez a komédia. Az átejtés nagy manipulációjának minden korban sokan sokféleképpen áldozatul esnek. Tartuffe képmutatása, átejtési képessége korokon, társadalmakon átívelő. Van az emberben egy eredendő hit, nevezhetjük vakhitnek, amely a nyilvánvalóról sem látja be, hogy ördögi és hazug. És még a katasztrófa pillanatában sem ismeri fel súlyos tévedését. Ilyen Orgon, a családfő, aki szerettei egzisztenciáját, jövőjét is kockáztatja hiszékenysége miatt, és vele szemben áll a mindenre elszánt, az erkölcsösség nevében fellépő, mindenen átgázoló, ördögien tehetséges manipulátor, Tartuffe. Ők ketten az emberi személyiség két szélsőséges oldalát testesítik meg. Ahogy változnak az idők, a korok, az eszmék, a társadalmi körülmények, úgy változnak velük kettejük lényeges tulajdonságai. Nevetünk rajtuk, és borzongunk, mert a bennünk is rejtőzködő tulajdonságainkból alkotta meg Molière ezt a két örökérvényű szereplőt és róluk szóló komédiáját.

Bármikor megtekinthető